Eger - napilap, 1930/1

1930-01-29 / 23. szám

AHA 10 eLLÉB ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK:: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XLI. évfolyam 23. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 január 29. Nem teljesítette a közgyűlés a Preszler- szeszgyár kövezetvám-elengedés Iránti kérelmét A világháború hadirok­kantjai valamennyien megkapják jelvényeiket. Eger, január 28. Több, mint féléve indult meg egy országos mozgalom, hogy a hadirokkantába! jelvénnyel láaafik el. A közelmúltban ugya­nis gyakran megtörtént, hogy olyan emberek, akik aoha harc­teret nem láttak, rokkantaknak adhatták ki magukat és ismé­telten elkövetett visszaéléseikkel a közönség körében oly vissza­tetszést keltettek, aminek a ká­ros hatását minden rokkant meg­érezte. A népjóléti minisztériumban teljes megértéssel fogadták az ötletet éa el ia készítették a ha­dirokkantérmek tervrajzait. A terveket egy bírálóbizottság vizs­gálta felül és azt, amelyiket leg­megfelelőbbnek találta, elkészít­tette, hogy a azükséges tárgya­lások befejezése után annak a mintáira elkészülhessenek a vég­leges jelvények. Természetesen nem lesz semmi különbség a tiazti és legénységi állományú rokkantak jelvényei közt. Az eddigi tárgyaláaok alap­ján azonban remélhető, hogy a pénzügyminisztérium mődot ta­lált arra, hogy a jelvények el készítéséhez szükséges pénzt a népjóléti miniszter rendelkezé­sére bocsássa. Időjárás. Budapest, január 28. A Meteorologiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor: Hazánk­ban a tegnapi maximum több helyütt a -(-10 C fok fölé emel­kedett, a minimum alig volt fagypont alatt. Budapesten ma délben -}-5' C a hőmérséklet. Prognózis: Növekvő felhőzettel, főleg nyugaton és délen csapadék, fagypont körüli hőmérséklettel. Eger, január 28. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap —6-2 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig —20 C. fok. Ma reggel 7 órakor 0 8 C. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7593 mm. Gyenge északi szél volt. Eger, január 28. A Preszler Ferenc Fiai szesz­gyár nemrégiben azzal a kérés­sel fordult Eger város képvise­lőtestületéhez, hogy az általuk épített iparvágányon a vasútál­lomástól az ipartelepig és vissza szállított nyersanyagok és kész termékek után mentesítsék a cé­get a kövezetvám fizetése alól. A vállalat kérelmét a múlt héten tárgyalta a pénzügyi szak­osztály és az állandó választ­mány. Az állandó választmány elutasítani javasolta a kérelmet, a képviselőtestület szombati köz­gyűlése elé azonban 6zzal a ja­vaslattal jött Rapcsák József városi műszaki tanácsos az ügy előadója, hogy miután időköz­ben kiderült, hogy az Ujsor-ucca, amelyen az iparvágány áthalad, nem vámos ucca, a fennálló sza­bályrendeletek értelmében men­tesítendő a kövezetvám fizetése alól. A képviselőtestület szombati közgyűlésén az előadói javaslat ellen Radil Károly képviselőtes­tületi tag szólalt fel és indítvá­nyozta, hogy a közgyűlés vegye le a kérdést napirendjéről, tegye át a kövezetvámbizottsághoz, melynek a véleményét feltétlenül meg kell hallgatni. — Éppen a mai napon jutott tudomásomra — mondotta töb­bek között Radil Károly — hogy a Preszler-féle szeszgyár tele­pén a műit évben mintegy 250 darab sertést és 100—120 darab vágómarhát hizlaltak, amihez tekintélyes mennyiségű takar­mány stb. szükséges. Mi biztosít bennünket arról, hogy ha meg- adnők a kövezetvámmentességet, az iparvágányon nem csak a szeszgyártáshoz szükséges anya­gok és késztermények szállíttat­nának, hanem a szeszgyártástól független vállalkozás, a hizlalás körébe vágó termények és cik­kek is. Hiszen vizsgálatot kellene tartani abban az irányban is, hogy kik állanak e vállakózás mögött, van e erre engedélye a vállalatnak s vájjon nem sérti e a környék közegészségügyét ? — Ezekre a körülményekre való különös tekintettel, a köve­zetvámmentesség kérdésében is megfelelő óvatosságot ajánlok, nehogy úgy járjunk, mint a Preszler-eéggel szemben két év­vel ezelőtt a 400 pengős átalány- összegben megállapított vízdíjjal. Mert tudomásom szerint a víz­vezetéki vizet nemcsak a szesz­gyár használja, amelynek tulaj­donképpen megadtuk ennek az alacsony átalányösszegnek a ked­vezményét, hanem a gyár terü­letén levő 12 lakószobás és 4 konyháé 4 lakáson kívül a ser­téshizlalda is, ahol egy uszoda- rendszerű fürdőmedencébe egész nyáron egy csspon állandóan folyik a víz. A vágómarhák hiz­lalására is jelentékeny mennyi­ségű vizet használnak fel in­gyen, holott a szabályrendelet szerint ló és tehén után évi 5—5 pengő fizetendő. Ezt az állapotot az összfogyasztők terhére nem tartom megengedhetőnek. Erre vonatkozólag a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot fogok terjeszteni a Preszler-telepen egy vízmérő órának haladéktalan felszerelése iránt. — Ezeket a dolgokat azért vol­tam kénytelen a közgyűlés szí­ne előtt megemlíteni a kövezet­vám kérdésével kapcsolatban, nehogy itt is ugyan ügy járjunk, mint a vízdíjátalány nagylelkű megállapításánál. Annak idején föltétlenül szükségesnek tartom majd annak a megállapítását is, hogy kizárólag a szeszgyártál­hoz az iparvágányon behozott ős szükségelt terményeken kívül mi kerül még kövezetvám alá eső egyéb terményekben és más árúkban a rendszeres sertés és vágómarha hizlalás céljára a szeszgyár telepére. — Éppen ezért indítványozom, hogy a közgyűlés vegye le az ügyet a napirendről és bízza meg a kövezetvámügyi bizottsá­got ennek szigorú kivizsgálására és jelentéstételre. A közgyűlés nagy többséggel elfogadta Radil Károly indítvá­nyát és az ügyet kiadta a kö­vezetvámügyi bizottságnak. A földmunkások tömegesen haggják ott a lillafüred egri útépítést. Nem képesek annyit keresni, hogy hozzátartozóikon segítsenek. Felsőtárkány, január 28. A lillafüred—egri útépítésnél dolgozó földmunkások körében állandó a panasz a munka nagyságával arányban nem álló munkabérek miatt. Az útépítéshez szegődött mun­kásokat az első csalódás akkor érte, amikor kiderült, hogy ha­vonként csak egyszer mehetnek haza családjukhoz. A földmun­kások nagy része ugyanis ott­honról élelmezte magát s annyi szalonnát, kenyeret egyik sem tudott magával hozni, hogy az egy hónapig kitartson. A legtöbb panasz azonban abból eredt, hogy a rósz talajon a megállapított munkabérek mel­lett a munkások nagyrésze nem tudott annyit keresni, hogy sa­ját megélhetéiének biztosítása mellett az otíhonmaradottakon s segíthessen. A Lillafüred—egriútuolsó sza­kaszának kiépítésén dolgozók egy-egy köbméter köves föld kubik olásáért 0.60—1.10 pengős munkabért kapnak. A köves föld kubikolása azon­ban rendkívül nehéz, fáradságos munka, úgy, hogy a földmunkára alkalmazott mun­kások tekintélyes része heten­ként 4—5 pengőt tud csak ke resni, amit maguk ellátására el is költenek. Ilyen körülmények között a földmunkások tömegesen hagyják ott az út­építést. Szombaton is egy nagyobb csa­pat kelt útra Répáshutáról. Szétroncsolta a kezét a Mese egyik legjobb vízipólójátókosa. Súlyos baleset érte az elmúlt nap Brindza Istvánt, a Mese vízipóló- csapatának válogatott bekkjét. — A szerencsétlenül járt fiatalember Makiári uccai lakásán egy új fa­megmunkáló gépet próbált ki, a- melynek fűrésze elkapta a bal ke- zefejét és azt teljesen szétroncsolta. Beszállították az Irgalmasok kór­házába, ahol rajta azonnali műté­tet hajtottak végre. Brindza Ist­ván állapota kielégítő s orvosai remélik, hogy sikerül a kezét meg­menteni.

Next

/
Thumbnails
Contents