Eger - napilap, 1929/2

1929-07-21 / 114. szám

ah* 20 FILLÉR m ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 114. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1929. július 21. Négy heti időt vesz igénybe a vízvezeték és csatornázás műszaki felülvizsgálata Tizenöt kilométernyi vonalat már felülvizsgáltak- Megérkeztek a szennyvizderitö telep gépei. Eger, július 20. Kát bét óta állandóan folyik a város vízvezeték és szenny­vízcsatorna rendszerének mű­szaki felülvizsgálata. A felülvizsgálat lefolytatására Egerben tartózkodik Sárkány osztálytanácsos a népjóléti mi­nisztériumból, aki Pazar István, a város szakértője, Ringelhann Béla, a vízművek igazgatója és Demeter József mérnök segítsé­gével végzi a nebéz és nagyter­jedelmű munkát. A vizsgálat a leglelkiismerete- sebb módon folyik. Tükrök segítségével nézik a csatlakozásokat és a vonalak mentén ianyagpróbákat vesznek. Az aprólékos művelet még újabb két hétig fog tartani. A szennyvízcsatornázás leg- utőleő fejezete is bevégződik a közeli napokban. A derltőtelep gépei már mind megérkeztek és gyoretempóban folyik a tele­pen a kőművesmunka, a gépek beágyazása, úgy, hogy az üzem- behelyezés csak rövid idő kér­dése. Miért késik a pinceszövetkezet alakuló közgyűlésének összehívása ? Sok munka vár az új igazgatóságra, mig a szövetkezet működését megkezdheti. IV. Károly király emléknap Tihanyban. A magyar lélek hűségének ke­gyeletével óhajt a IV. Károly király Tihanyi Országos Emlék- bizottság augusztus hó 15-én Nagyboldogasszony napján, or­szágos emléknap keretében ál­dozni, boldogult apostoli kirá­lyunk emlékének. Az ünnepély sorrendje: 1. Az egyházi és világi mél­tóságok fogadása. 9. 11 óra 15 perckor a veszpré­mi megyéspüspök a felállított kálvária stációkat megáldja. A tör­vényhatóságok rövid beszéd és alapítólevél kíséretében átadják az állomásokat a tihanyi apát­nak. Innen a körmenet a mo­nostori parkban felállított tá­bori oltárhoz vonul, az ünnepé­lyes főpapi misére, melyet dr. Rótt Nándor veszprémi megyés püspök celebrál. Énekel a Veszprémi Dalárda. 3. Ünnepi bestéd és a nap je­lentőségének méltatása, mondja dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök. 4. A. IV. Károly tihanyi tar­tózkodását megörökítő emlék­tábla megkoszorúzása, mely alatt dr. gróf Csekonics Iván beszé­det mond. A nagyközönség a szobákat megtekinti és az em­lékíveket aláírja, azután a temp­lom falába illesztett hősi emlék­tábla megkoszorúzása követ­kezik. Az ünnepélyen résztvevők 50%-os viteldíjkedvezményben részesülnek, melyre jogosító iga­zolvány az emlékbizottság tit­kári hivatalánál szerezhető be (IV,, Vámház krt. 2., II. em. Te­lefon, Aut. 844—11.) 1.50 keze­lési dij beküldése ellenében. Titokzatos tüzek egy nyírségi faluban. Nyíregyháza, július 20. Gemzse községben titokzatos tüzesetek fordultak elő Demeter Sándor gazda és Spiró Sámu- élné portáján. Demeter az udva­rán dolgozott, amikor az ottlevő vályogcsomőból kellemetlen sza­gú fÜBtgomolyag kíséretében láng tört elő, majd a lábanyomán is láDg keletkezett, amely fojtó füs­töt árasztott. Ugyanez az eset ismétlődött meg Spirónő udva­rán. A hozzártók szerint a tüzet a talajból felszínre került fosz­for oxidációja okozta. Eger, julius 20. Az évek óta súlyos válsággal küzdő egri bortermelés megmen­tése érdekében már a múlt év folyamán felvetették egy pince­szövetkezet megalakításának ter­vét. A pinceszövetkezetek gondo­lata más borvidékeken már dia­dalmasan és áldásthozőan meg is valósult. Nálunk Egerben egyelőre a puszta gon- ' dolatot kellett népszerűvé tenni, hogy a kiviteli módozatokhoz közelebb jussunk. A pinceszö­vetkezet propagálása terén kü­lönösen Trak Géza polgármester végzett sikeres munkát. Nagy lendületet kapott a mozgalom akkor, amikor Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt ez év április 14-én az egri szőlősgaz­dák kimondották a szövetkezet megalakulásának szükségességét s ugyanakkor kiküldtek egy szükebbbörü bizottságot az alap­szabálytervezet összeállítására. Ez a bizottság el is készítette az alapszabálytervezetet s junius 5.-i ülésükön elfogadták az ér­dekeltek. Most már nem maradt más hátra, mint az alakuló köz­gyűlés összehívása. A tervbe­vett június 16. i dátum azonban eltolódott s azóta semmiféle mozgolódás nem észlelhető a pinceszövetkezet frontján Pedig az idő nagyon sürget. A pinceszövetkezet üzembehelye­zéséhez nemcsak alakuló köz­gyűlés s igazgatóság szükséges, hanem sok egyéb is. így a pince, ennek szakszerű felszerelése, gépek, keverők, hordók stb. beszerzése, üzleti könyvek felfektetése, egy meg­bízható és szakképzett pince­mester felvétele, a rendszer megállapítása, mellyel a termést a tagok beszolgáltatják, eladás megszervszése, stb. sok minden­féle sallangja van még a pince­szövetkezeti munkának. Félős, hogy ha a szervező s előkészítő munka ily lassan ha­lad előre, hovatovább kifogyunk az időből, ami az uj szüretig még hátra van. Pedig a gondolat már jól megfogta a lelkeket s óriási kár volna esetleg egy egész esz­tendőt elveszíteni. Mit tehetnénk Eger cseresznyeterme- lésének fejlesztése ér­dekében? Egerből az idén 96 ezer pengő értékű cseresznyét szállítottak Budapestre. Eger, julius 20. Eger szőlőtermelésén kívül cseresznyetermeléséről ismert. Most hogy a cieresznyeszezon- nak végére jutottunk, érdemes lesz felvetnünk a kérdést, hogyan zárult a termelőre, kereskedőre egyaránt. Az idén a cseresznye nagyon keresett gyümölcs volt. Értesülésem szerint 12.000 né­termázsát szállítottak az egri állomásról főképen Budapestre. Készben ennek a nagy keresletnek volt köszönhető, hogy még a silá­nyabb fajtákért is puttonyon­ként 4—6 pengőt fizettek. A szép, nagyszemü és válogatott ose- resznyefajtákőrt pedig 8—1G, sőt 12—14 pengőt adtak a kereske­dők, ami a nehéz értékesítési viszonyok között jő közepes ár­nak mondható. Könnyű kiszá­mítani, hogy csak & pengős át­lagárat véve alapul, az egri és környékbeli kereskedők, terme­lők zsebébe csupán cseresz­nyéből 96 ezer pengő vándorolt. Hogy mit jelentett ez az összeg a nyár elejen, — amikor köztu­domású a pénzszűke, — Eger közgazdasági életében és sok szegény család háztartásában, azt nem kell kommentálni. Tudom sok gyümölcstermelő­nél vetődött fel az a gondolat, hogy a jövőben több cseresznyefát ültet. Az esetleg aggodalmaskodókat afelől szeretném megnyugtatni, hogy túltermeléstől a jövőben sem kell tartaniok, ha azokat a cseresznyefajtákat ültetik, ame­lyek piacképesek. A kereskede­lem szempontjából nagyon fon­tos a kiváló minőség mellett a szállításra alkalmas tömegárú termesztése. Úgy láttam, hogy a kereske­dők legjobb árakat az Egri ko­rai, Pünkösdi, illetve rövidszáru tekete (helyi elnevezés) Karma

Next

/
Thumbnails
Contents