Eger - napilap, 1929/2
1929-12-25 / 245. szám
4 EGER 1929. december 25. Párisi karácsony. Paris, 1929, karácsony. Karácsony ... Csendes, havas téli estén, mikor az ablakok előtt hull a hó, mikor benn a szobában sorra gyulnak a karácsonyfa gyertyái, milyen jól esett énekelni a Mennyből az angyalt. De szép is volt nézni a ragyogó fát, imádkozni a Miatyán- kot, meggjujtani a csillagszórót, sorra próbálni az ajándékokat, kanalazni a pompás borlevest, majszolni a mákos bobajkát és együtt aludni el az ólomkatonákkal. Karácsony ... Milyen lassan is futott a vonat a lucskos, sáros téli éjszakában ... milyen örömmel köny- nyezett az édesanya, mikor végre hazaérkeztem s milyen áhitatos volt az az este, mikor együtt van a család, mikor a gond, a bánat két napra elül a szívekben és csak a szeretet van a helyén. Milyen jól esett a pattogó tűz mellett, a karosszékben mesélni messze idegenről, hallani az itthoni újságokat, elmenni az éjféli misére és örülni . . . örülni annak, hogy egy napra békebeli emberek lettünk. Karácsony ... a napsugár néha át-áttöri a felhőket, néha vénasz- szonyos melegséget ültet a kopár kövek közé, néha azt hazudja, hogy március van, hogy azután erőtlenül elbukjék a felhők mögé, melyek három napon keresztül szakadatlanul szitálják magukból az esőt, amely bemegy az ember bőre alá, amely ráül az ember szívére s amely elől nem nyújt menekvést a hotelszoba, a bisztró. Kicsit más az itteni karácsony, mint amire odahaza gondolunk. A karácsonyfa, a németek pogány szokása itt csak a jó családoknál gyullad ki esténként. A Jézuska ajándékait egyszerűen a postás hordja ki és két frank borravalót kell neki adni érte. Az éjféli mise nem is olyan nagy különlegesség. Éjfélkor itt még gyerekidő van, akkor kezdődik csak az élet a kávéházakban, dancingokban, mert ezek nemhogy be nem csuknak a szent estén, de különleges attrakciókkal kedveskednek a montparnasse-figu- ráknak, a montmartre-alakoknak és a kispolgároknak, akik alig várják, hogy a rettenetes nyűg, a szakadatlan munka megálljon a hívata- talokban és mehessenek ők is szórakozni a remunerációval. Szeretet, melegség .. . Bábelben nem volt szívük az embereknek, csak nyelvük. A nyelv béna és kifejezéstelen, a szív sokkal többet beszél, de olyan, mint a hangvilla, csak akkor rezonál, ha ugyanúgy van beállítva. Itt nem szerethetik az emberek egymást, hiszen azt sem tudják egymásról, hogy ki mi fán termett, Amit mond, arról biztosan tudják, hogy nem igaz, mert Párisban mindenki valamiért jön, valami különlegesért, valami rendkívüliért s még magának is hazudja azt, amit beír a szálloda nagykönyvébe az utazás célja gyanánt. Az éjféli misében egy kicsit felüti a fejét bűnbánó Magdolna a női lelkek mélyén, a férfiakban meghalnak egy pillanatra a Saulok, de mikor az ite missa est elhangzik, már megindulnak az amerikaiak megkeresni az autót, hiszen azok templomba is autón mennek. Az amerikaiak után jönnek a többiek taxit fogni, vagy villamoson helyet szorítani, mert sietni kell a mulatókba, hiszen azok hetekkel ezelőtt hirdették a ,,grand ball“-1 a „féte de nuit“-t és ott pompás attrakciók lesznek. Lehet, hogy nincsen igazam akkor, mikor karácsony estén csak arra vágyom, hogy egy meleg kandalló mellett egy öblös karosszékben egyedül maradva gondoljak hazafelé, ahol mindenben az én szívem ver, ahol ma mindenütt ünnepelnek, ahol mindenütt rendkívüli különös, legszebb, legnagyobb napot élnek meg, a szeretet ünnepét. Talán jobb lenne együtt szaladni a mulatókkal, együtt feledni a felej- tőkkel, talán nem szabadna engedni, hogy az az érzés, amit honvágynak hívnak, ezen az estén, ezen a héten úr legyen; de bármilyen rossz, bármilyen keserű a prometeüszi tespe- dés,- szép és jó, egészen olyan, mint a boldogtalan, a kisdiákos szerelem, amelyről azt mondja a költő: sajnálom azokat, kik az élet legnagyobb boldogságát, a boldogtalan szerelmet nem érezték. S ha egy napra elfelejtem azt, hogy jobb itt maradni, jobb ide- künn élni, látni a haladást, az életet, irigyelem azt az otromba vasúti kocsit, amely otthon lesz karácsonykor, amely gázolni fogja a havat, amelynek az oldalát a fekete-karácsony esője fogja verni, mert az otthon van, mert az hazamehet. Tulajdonképpen nem is ezt akartam én leírni, amit itt elmondtam. Egészen más dolgok voltak a fejemben, mikor leültem az asztal mellé, de úgy látszik a kezemben, vagy az írógépben, vagy a papírban van a hiba, hogy kicsinyes, gyerekes, lányos dologról ilyen sokat tudott elmondatni velem, ennyi sokat íratott le velem a szeretetről. . . Bárány István. Eger város keresztény magyar női társadalmához! Eger, dec. 24. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének egri csoportja már évek óta tapasztalja a helyi társadalom részéről az érdeklődés, a pártolás oly fokú hiányát, ami j rendesen szárnyát szegi minden munkakedvnek. így történt, hogy néhány héttel ezelőtt már-már arról volt szó, hogy a lehangoló körülmények miatt az egri Mansz bejelenti a központnak a föloszlását. A kritikus helyzet tetőfokán azonban a régi tagoknak egy kis töredéke elhatározta, hogy nem fog kapitulálni, nemcsak azért, mert kishitűségével Eger város hősi múltjához válna ezzel méltatlanná, hanem azért sem, mert meggyőződése, hogy az országnak mai válságos állapotában szükség van a női szivekből kiáradó áldásos erőkre, amelyek a férfi küzdelmes muu- káját alátámasztják és megkoronázzák. És szükség van legfőképp a Mansz munkásságára; hiszen azok az eszmék, amelyekért több mint tíz évvel ezelőtt országszerte zászlót bontott, nem avultak el ma sem, hanem elevenítő, egységet teremtő eszmék a jelenben is. Mit is jelent az, hogy tagjai vagyunk a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének? Azt, hogy elkötelezzük magunkat arra, hogy a keresztény világnézet és a nemzeti hagyományok alapján dolgozunk a történelmi Magyarország feltámadásáért. Ezt a célt nemcsak intézmények létesítésével gondoljuk elérni, hanem elsősorban a lelkek revíziójával, a régi nagy magyar bűnök kiirtásával. Azzal a nagy egységes programmal, amellyel egyetlen magyar nőegyesület sem dicsekedhetik, dokumentálni akarjuk, hogy sokkal kifosztottabbak és társtala- nabbak vagyunk Európa nemzetei között annál, semhogy megengedhetnék magunknak a pártoskodás fényűzését. Éppen ezért a keresztény és nemzeti világnézeten belül sem áll a Mansz egyetlen politikai pártérdek szolgálatában, nehogy ezt a nagy egységet megbontsa. A társadalmi osztályharcok fölött is egyetlen gazdasági elve : minden igaz magyar boldogulása. A keresztény felekezetek békéjét illetőleg hirdeti egymás meggyőződésének a tiszte- > letét a krisztusi szeretet minden ellentétet áthidaló gondolatával. így találkozik össze Krisztus lábainál és a magyar haza oltáránál a legnemesebb eszményekért áldozni tudó magyar nők ezreinek serege. Ez a megszervezett női tábor világosan látja, hogy sokkal több a megoldatlan testi és erkölcsi nyomorúság az országban, semhogy a sürgős tennivalók elől kényelmes kibúvókat találjon a tétlenségre. Ha tudja is azt, hogy a magyar nőnek elsősorban a saját családi tűzhelyével szemben kell lerónia a kötelességeit, de azért tisztában van azzal is, hogy miden hazafiassága frázisos nagyképűség mindaddig, míg nem tud pénzt, időt, kényelmet, munkát és önzetlen szeretetet áldozni a legnagyobb családnak, a nemzetnek is. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Országos Intézőbizottságának részletesen kidolgozott hatalmas munkaprogrammja van, melynek feladatait a vidéknek is, viszonyaihoz mérten vállalnia kell. Ha a nagy elvekben egyetértünk, bizonyára a kivitel nehézségei előtt sem fogunk meghátrálni. Mozduljon meg tehát Eger női társadalma! Nemcsak a Mansz régi tagjaira, hanem friss erők lelkes munkásságára is szükség van! Az egyes munkabizottságok tervezetét és feladatait a legközelebbi gyűlésünkön fogjuk megtárgyalni: január 7-én, kedden délután 5 órakor a Katolikus Kör helyiségében. Mindazok, akik e sorokat olvassák, vagy az egri Mansz fölujulá- sának híre más úton jut el hozzájuk, ne várjanak külön hivogatást, mert a fenti nagy célokért önzetlenül dolgozni tudó minden magyar nőnek ott a helye. Vitéz Gaáli Ernőné. NE FELEJTSE EL! AZ ALTESSE CIGARETTAPAPÍROK borítólapjait a január közepén megtartandó jutalom- kiosztásra a Samum-Altesse cigarettapapírgyár rt. címére (Budapest VI., Gömb ucca 32) idejében beküldeni, nehogy a jutalmazásból kimaradjon! garázdádról énekelt érjedAz Ősz fekszik a fordított rögön és hallgatja a búza énekét-, bontott csirákról, nyárról, aratásról. Dicsértessék a kelő élet, mert jó paraszttá tisztit engem is: Két lakodalmas sátor a szemem kifeszül az ös dolgok fölé és táncra nézi a búvó csirát. Szivem örömök bokrétázzák, mint vig legények ünneplő kalapját a rozmaring. Két karom végtelen gyökérrel nyúlik, ölelön, mint az Isten keze: és megkarolja mind a főidet. Dicséret legyen az Ősznek, dicsértessék a kelő búza, áldott legyen a borús parasztok bö könnyével esözött szántás. Növényi Jfagy Xajos. Tolvajok garázdálkodnak az állomáson. Eger, december 24. Az utóbbi idöbdn már többször is elöfordúlt, hogy a nagy- állomáion apró csomagokat, őrizetlenül hagyott kosarakat ismeretlen tettesek elemeitek. A kisebb zsákmányok után az elmúlt napon jó aratása akadt az ismeretlen tolvajnak, aki eddig jobbára a falusi, piacra járó asszonyok holmiját vitte el. Pásztor Mária 24 éves leány utazőkosarát vette magához, — amelyben 290 pengő készpénz és több apró holmi volt. A kosár a váróteremben egyik pádon feküdt ■ míg Pásztor Mária pár pillanatra eltávozott mellőle, a kosár a benne levő pénzzel és apróságokkal együtt eltűnt. A károsűlt keresni próbálta az utasok között a tolvajt, azonban természetesen hasztalan. Zsákmányával percek alatt eltűnt a tömegből. j/J tűz mellett asszonyok ülrjek. Égnek a tüzek. Forrók. És soha ki nem hülnek, mert a homályban furcsa csapat: a tűz mellett asszonyok ülnek. Szól néma parancs. Zúgnak erős, naqy, fáradt imák és rözsére lassan rözséket raknak húszévesek és horgadt daliák. így kell lennie. így női a világ és igy női a gyermek: roppant öblü férh-katlanokban szító asszonyok folytatást kevernek. Elhull-e száz? Elmúltak helyébe új ezrek gyűlnek; ennél az égésnél nincs örökebb: a tűz mellett asszonyok ülnek; Jlpor Slemér.
