Eger - napilap, 1929/2
1929-12-25 / 245. szám
1929. december 25. EGER 5 Eger világítása. 1930 őszén minden valószínűség szerint megindul az új áramszolgáltatás. Ä 220 Voltos áram miatt szükséges átszerelések. lókra 220, erőátviteli célokra pedig 380 Volt lesz. 900 hevesmegyei munkásnak ad kenyeret az Egri Hordó és Faárügyár. Talán Egerben nem is sokan tudják, hogy Csonkamagyarország egyik legnagyobb fakitermelő vállalata az Egri Hordó és Faárúgyár. Nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is számottevő cég, exportja Német-, Olasz-, Franciaország és Svájc felé irányúi, tehát azok közé a kevés vállalat közé tartozik, amelyek külkereskedelmi mérlegünk paszivi- tásán enyhítenek. Különösen akkor számottevő a gyár jelentősége, ha tnkintetbe vesszük a külföldi nagy fatermelő államok hasonló üzemeinek munkásságát. Az összehasonlítás után arra a meggyőződésre jutunk, hogy kitűnő vezetés és elsőrendű árú szükséges ehhez a versenyhez. És ez a két kulcsa a sikernek meg is van. A gyár legnagyobb telepei Hevesmegyében vannak, az érsekség felsőtárkányi erdőiben, de emellett a megye más részeiben, Borsodban, sőt az ország távolabbi vidékein is. A vállalat legnagyobb feldolgozó telepe szintén Eger közelében van, Felnémeten, ahol csaknem a félfalu innen kapja a kenyerét. Ugyancsak a szomszédos Felsőtárkányban nyert elhelyezést az erdőkezelőség is, ahová az egri elárúsítótelepről és a felnémeti gyárból iparvasutat épített a vállalat. A termelés minden telepen a lehető legintenzívebb, mert a maximális produkálóképességet biztosítja a gyár üzemeiben foglalkoztatott 1200 ember s az adminisztrációt intéző nagyszámú hivatalnok. Ami azonban leginkább érinti a hevesmegyei lakosságot, az a tény, hogy a vállalat, eltérően más üzemektől nem idegenből hozott munkásokkal dolgozik. Az 1200 foglalkoztatott munkás közül 900 hevesmegyei. Nem kell külön bizonyítani, hogy mekkora jelentősége van ennek a ténynek ma, amikor az ország különböző részein két és fél millió ember van munkanélkül. Különösen Eger vidékén, — ahonnan legtöbb munkás dolgozik, — mentőkötél ez a vállalat most, amikor esztendők óta nincs szőlőtermés és e munkaalkalom hiányán kenyér nélkül maradnának százan és százan, családok és egyedek. Itt pedig maximális munkabérek mellett állandó megélhetéshez, biztos keresethez jutnak. Itt nincsen szó üzemleépítésről, nem bocsátanak el munkásokat, mert a vállalatnak szociális érzéséről és munkásszeretetéről ismert igazgatója, Neményi Ferenc minden erejével azon munkál, hogy a gyár mindig teljes üzemben dolgozzék. Ez annál is inkább sikerül, mert a vállalat főképen vasúti felépítményi, valamint vaggongyártáshoz szükséges anyagok előállításával foglalkozik s ezekre mindig szükség van. Amellett igen nagy mennyiségben készítenek tölgypark étának felgyalulható nyersanyagot is. A felnémeti állomásról naponta vaggonszámra szállítják el a készés nyers árút az ország minden részébe és külföldre, a gyár telepéről. El lehet mondani, hogy ez a vállalat, amelynek üzeme a természetes és elsőrendű szükségletekre van építve, a vármegye legrentá- bilisabb üzeme és fölötte áll minden dekonjunktúrának. Eger, december 24. Egernek hoMzú idő óta egyik legjelentősebb és sürgős megoldásra váró problémája a világítás. Villamosműveink a háború idején az olajmotorok fűtési zavarai miatt voltak képtelenek eleget tenni feladatuknak, a későbbi idők során pedig városunk fejlődése tette elégtelenné a telep működését. A közvilágítás egyre szembetűnőbb hiányossága, a magánosok gyakori panaszai, a villamostelep végsőkig fokozott munkateljetítinénye elodázhatatlanná tették a világítási kérdés végleges és gyökeres rendezését, amelyről a vtllamosművek vezér- igazgatója, Ringelhann Béla városi műszaki főtanácsos lapunk munkatársának a következőket mondotta: — A villamosművek jelenleg 3 teljes megterhelésben dolgozo géppel termelik az Eger világításához szükséges áramot. Tartalékgép nincs. A legkisebb üzemzavar városrészeket borítana sötétbe. Az áramfogyasztás évről- évre nő a ezzel is lépést kell tartanunk. Már 5 évvel ezelőtt új gépek kellettek volna, azonkívül a hálózat is bővítésre, illetve vastagabb huzalokra szorul. A város el is készíttette az erre vonatkozó tervezetet és költségvetést, amely szerint az átszerelés 2 millió pengőbe került volna. Ily megterhelés mellett a villamosmüvek nemcsak hogy nem jövedelmeznek, de az egységárat is fel kellene emelni. Egy másik megoldást kerestünk tehát, s ez volt az áramnak vásárlás útján való biztosítása. , Négy évi előzetes tárgyalás és munka után a kérdés megoldatott és most miniszteri jóváhagyás alatt ál). A dolog sürgős, mert hiszen a munkálatok megkezdéséig meg kell történnie a vármegyei hálózat részletes megtervezésének, a tervek jóváhagyásának és végül az anyagok beszerzésének. A munkálatokat legkésőbb a tavasz folyamán meg kell kezdsni, hogy 1930 őszén már megindulhasson az áramszolgáltatás. Beruházásokat eszközölni áramvásárlás esetén is kell, így például új elosztó és k&pciolóbe- rendezést létesítünk, a hálózatot átalakítjuk, stb , azonban mindez legfeljebb 500 ezer pengőt igényel, amely összeg amortizációját a telep viselni tudja. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kebelében működő szabványosító bizottság az elektromos áramnemet, annak feszültségét és periódusszámát az egész országban egyenlően szabályozta. Ugyanúgy, miként az Ausztriában és Németországban történt. Ezek szerint az űj berendezések országszerte 3 fázisú váltakozőáramra készülnek, amelyeknek periódusszáma 50 és a fogyasztók részére kiszolgáltatott feszültsége világítási céHogy ennek a rendelkezésnek műszaki es gazdasági szempontból miiy nagy és sokféle előnye van azt fölösleges részleteznem. Az átszereléai munkálatok áramszolgáltatási szempontból zavartalan keresztülvitele meglehetősen nehéz technikai kérdés, melynek megoldása a jövő év problémája. A legelső feladat a Kapcsolóház elkészítése, a ma- gaufeszültságű kábalek lefektetése és az új transzformátorállomások megépítése lesz. Ezek megtörténte után indulhat meg az áramszolgáltatás a távvezetékeken keresztül. Ugy&negy időpontban, a távvezetékek és a mai villamostelep, együttesen fogják szolgáltatni az áramot. Ezután következik csak az egyes utcák áramköreinek a régi transzformátor-állomásokról az újakra való áttétele. A munkák keresztülvitele arányában kapcsoljuk át az áramszolgáltatást a mai villamostelepről a távvezetékre. A kettős üzem miatt a villa- mostelep, a jövő évbeu a rendesnél nagyobb költséggel fog dolgozni. Ma az Irgalmas-bőrház és környéke a hálózat kis teljesítőképessége miatt elégtelen feszültségű áramot kap, ezért itt ideiglenes megoldásként már 220 voltos áramot is adunk. Ez a berendezés azonban csak a folyó tél szükségleteit szolgálja. A házi berendezések vezetékeit magasabb fewzüllsógre való áttérés előtt minden fogyasztónál költségmentei-en ál vizsgáltatjuk b ennek megfelelően értesítjük a háztulajdonosokat, hogy villamos berendezéseiken kell-e javítást végezni, vagy sem. Ahol a jelenlegi berendezés kifogástalan állapotban van, és nem hadi vezetékből készült, változtatni előreláthatóan nem kell. Változtatásra csak a fogyasztó testeknél lesz szükség, így az izzólámpáknál, motoroknál, melegítő edényeknél,hálózati rádiókészülékeknél stb. A villamostelep azonban meg fogja találni a módját annak, hogy ezek a költségek is a legminimálisabbak legyenek. — Az iparigazolvány hatályának megszűnése. Az az iparos, aki iparát egy éven át egyfolytában nem folytatja, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ma megjelent elvi jelentőségű állásfoglalása szerint, — foglalkozását csak újabb iparigazolvány alapján kezdheti meg. * Detektoros készülék, amely hangosan beszélőt működtet ? . . . folytatása Lusztignál. * írógépek: Royal, Remington, Underwood stb. Lusztignál. 18 havi hitel. Gyári árak. Életszükséglet egy város forgalmában a menetjegyiroüa. Egészséges ötlete volt a város Idegenforgalmi Hivatalának az, amely a város középpontjába helyezte, könnyen hozzáférhetővé tette és az idegenforgalmi ügyek vezetőségének oldala mellé szervezte az Ibusz-Máv hivatalos menetjegy-irodát. Rendkívül megkönnyíti a menetjegyiroda az utazás legtöbb kellemetlenséggel járó részét: a jegyváltást, külföldi utazásoknál a vízumok beszerzését, amelyeket egyébként az illető követségeknél kellene eszközölni. Nemcsak közönséges vasúti jegyek válthatók itt, hanem kombinált jegyek, hajózási, légiforgalmi, valamint körutazást jegyek is, amik egyszersmindenkorra elvetik a jegyváltás gondját, amely különösen súlyosan nehezedik az emberre külföldi utazások alkalmával. Nem is számítva azt a könnyebbséget, amit egy esetleges késés alkalmával történni szokott idegeskedés, tolongás, valamint a sietségben kiadott téves jegy észre nem vevésé- ből származó kellemetlenségek elkerülése nyújt. Útlevelek láttamozásit (vizűm) a legrövideb idő alatt elintézi, a hajózási és légiforgalmijegyek beszerzését simán lebonyolítja. Valósággal megfizethetetlen szolgálatokat teljesít azzal, hogy felvilágosításokkal szolgál az utazás minden kérdésében, szállodák, penziók, csatlakozási lehetőségek stb. A mai rohanó világban az előre jól elintézett ügyek biztosságát, nyugalmát, az utazóközönség nagy kényelmét szolgálja az Ibusz-Máv menetjegyirodája, amely a Városháza 6. számú üzlethelyiségében, a Városi Idegenforgalmi Hivatalban van elhelyezve és hétköznapokon reggel félnyolc órától déli félegyig, délután három órától hatig, vasár és ünnenapokon pedig félnyolctól délelőtt tíz óráig a legnagyobb előzékenységgel áll az utazók rendelkezésérel Az Eger és Vidéke Hitelszövetkezete, mint az HEH. tagja tevékenysége. Erről a szövetkezetről már több ízben megemlékeztünk és pedig, mint altruisztikus bankról, melynek hivatása a kisemberek érdekeinek fölkarolása. Ezen szövetkezet elnöke dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, királyi közjegyző, ügyvezető igazgatója Mentusz József, a felügyelő-bizottság elnöke Nagy László földműves. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai: iparosok, földművesek és tisztviselők. « Ez évben a szövetkezet váratlanul bekövetkezett halálozás folytán elvesztette alelnökét. Matuszka Mihály Eger város kiváló és érdemekben gazdag kanonok-plébánosa az a férfiú, akinek halála úgy Eger városára, mint a szövetkezetre érzékeny csapást jelentett.
