Eger - napilap, 1929/2

1929-12-21 / 242. szám

2 1929. december 21. EGEB itílSRt rv^tvA'W»,íav<ftaöeí r* Gazdasági hazafiasság Irta: dr. Héder János a TESz. Iparpártoló osztályának ügyv. igazgatója. kictélynek impozáns kárpitozás kall, hogy a leomló redök gyá- molítsák a benyomá« silányságát; elismerjük, hogy a hagyomány­nak csontváznak kell lennie az eleven testben s összekötő híd­nak kell lennie a múlt és jövő közt. Minderre szükség van, de ugyanakkor méltán elvárhatja minden polgár a komoly munkát z a közérdeknek önzetlen szol­gálatát a tekintélytől épúgy, mint a közvitéztől, a hatalomtól épúgy, mint az alattvalótól. Nem érjük be ez állással ■ a hagyo­mányos előkelőség impozáns kárpitozásával. Nem érjük be a névvel, sem a címmel. Nem érjük be a muakállanság meg­szokott, de meg nem okolt ki­váltságával. A ragyogó cégérek s a magas spanyolfaiak előtt nem borulunk le, mint az igazhívő muzulmán a Kába köve előtt. A A magyar közigazgatást — tisz­telet a kivételnek — sokan vá­dolják még most is bábáskodás­sal s hogy az egyszerű néppel szemben nem elég figyelmes. Nagy hiba volna ez, ha erre a tettek rá nem cáfolnának ! En­nek a szellemnek nem szabad bevonulni a városházára! Ha hivatalos ügye akad annak a szegény polgárnak — amitől még az írástudó embernek is lűdbö- rőzik a háta — ■ ott vergődik a bürokrácia és akták őserdejé­ben, legyen iránta emberséges érzéssel és segíteni kész akarat­tal a hivatalos apparátus s ne zavarják napóleoni gesztussal egyik hivatalból a másikba, mórt ha így lenne, kárára volna a közéletnek s rászolgálna a vég- nélküli panarzra és keserűségre. A választáson a keresztény nemzeti gondolat csillagzata kérte éa kapta a választók bizalmát. Reméljük, hogy ez a gondolat nem volt korteseezköz, hanem komoly meggyőződés. Az ügyes­kedő sakkhuzások, kicsinyes praktikák, hatalmi önkény, ru­tinos zsouglőrködések, az alkal­mazkodás elvtelen lovagjai nagy feladatok megoldására képtele­nek. Csak a belső meggyőződés tüzétől izzó, elvekért küzdő köz­életi férfiak tudják megnyerni és kiérdemelni a polgárok szerete- tét és ragaszkodását. Egri polgár. Rövid időn belül meg-* jelenik a rendőrség ügykezeléséről szóló rendelet. Budapest, december 20. Scitovszky belügyminiszter ki­jelentette. hogy legközelebbjmeg- jelenik a rendőrség ügykezelé­sére vonatkozó rendelet. A ren­delet, amelyet a mai minizzter- tanucs is letsrgyalt, a közönség kényelmét szolgálja, amennyiben meggyorsítja az ügykezelést. A magyar társadalom nagy- része nyilván azt hiszi, kegy jelenleg »bekében« élünk. Ezt hinnünk azonban: végzetes té­vedés. Egy gigantikus gazdasági világ­háború dúl körülöttünk, amivel tisztában lennünk azért is múlhatatlanul szükséges, mert jól tudjuk, hogy a polgárok ha­zafias kötelességei egészen má­sok békében — mint háborúban. Ennek a harcsak fegyvere a pénz, mozgósított katonája pá­dig a nemzet minden tagja, a gyermektől az aggig. Ebben a gazdasági világhá­borúban Cionka-Magyarország jóformán fegyver nélkül áll, mert súlyos tőkehiánnyal küzd, a fo­gyasztók tömege szervezetlen, mert hiányzik belőlük a gazda­sági gondolkozásnak az a foka, mely őket a tudatos önvédelemre serkentené, hadvezérei nincse­nek, mert természetes vezetői a hivatali, gazdasági és társadalmi fslaö tízezrek nem állanak az élre jőpéldaadásssl. Ez a közöny és vakság annál csudáiatoaabb, mert hiszen a gazdasági helyzet súlyosságát ma már mindenki érzi és ennek ellenszere elsősorban és min- denekfelatt a takarékoskodás a nemzeti vagyonnal, ami azt je­lenti, hogy szükségtelenül egy fillért sem szabad a külföldnek adnunk. Nézzük most, hogy ezzel szem­ben tényleg mi történik : 1925-től 1928-ig sb. 1000 millió pengőt tesz ki külkereskedelmi mérle­günk hiánya, de a szükségtelen behozatal értéke évi 600 millió, tehát 4 év alatt kb. 2400 millió pengő. Ennek a végzetes tőke- veszteségnek a pótlására 1928- bsn összesen csak 380 milliő pengő értékű külföldi kölcsönt tudtunk kapni s akkor még cso­dálkozunk, hogy minden téren hitelválsággal küzdünk. Gazdasági háborúban élünk, minden fillérre magunknak van szükségünk. Magunk és gyermekeink jövője, boldogulása forog kockán és ezért mindenki, aki csak egy fillért is szükségtelenül a kül­földnek ad, úgy bírálandó el, mint az a katona, aki az ellenség előtt eldobja fegyverét. Azt természetesnek találtuk, hogy a világháborúban életet, vért áldoztunk a hazafiasság ol­tárán, de ugyanakkor a gazda­sági hazafiasság parancsszavát nem akarjuk hallani? A gazdasági hazafiasság nem tiltja az ésszerű szórako­zást, kulturigények kielégítését éa a jövőre is gondoló fogyasz­tást, da igenis tiltja és bűnnek minősíti azt a luxust, féktelen élvhajhászó tob­zódást, amely a magyarok millióinak nyomorával nem törődve a nem­zeti vagyont külföldre pazarolva sorvasztja noKzsti erőinket. Lel­kiismereti furdalás nélkül paza­roljuk pénzünket külföldi se­lyemre, posztóra, papírra, esszük hazafias szónoklatok tar­tása közben a prágai sonkát és francia pezsgőt iszunk reá. Mezőgazdaságunk értékeiítési válságán siránkozunk és 42 me­zőgazdasági cikkből 46 millió értékűt külföldről hoztunk be. Nem bírjuk bevárni a friss ma­gyar zöldséget, hanem milliókért külföldi krumplit, zöldborsót éa egyéb primőrt hozunk be és 1928 bán tex il-készérűkban 200 millió pengő értékűt vásároltunk ugyancsak külföldről, mikor a magyar textitgyártmányokat ma már az angolok, svédek és délamerikaiak is vásárolják töb­bek között. Hiszen ha rongyokban kellene járnunk, akkor sem volna sza­bad egy egész évi búza, liszt és sertéskivitelünk ellenértékét kül­földi szövetért odaadni. Gazdasági háborúban élünk éa a társadalom megvetésének kel­lene lesújtania arra, aki a maga nagyrabecsült személyét még a mai viszonyok között is csak angol posztóban vagy francia selyemben gondolja kellőképen érvényesíthetni. Pár nap múlva itt a szeretet Dagy ünnepe: a karácsony. Te­gyünk próbát hazafias elhatáro­zásunkból, kérjünk mindenütt magyar árút, távozzunk vásár­lás nélkül abból 8Z üzletből, ahol ilyent nem árulnak, ne dobjunk ki újabb 10—20 milliót a kül­földre, amivel a magyar muo- kálók és tisztviselők tízezreinek kenyerét vesszük el s a nyomort adjuk nekik karácsonyi aján­dékul. A vezérnélküli fogyasztók had- rakelt serege álljon őrt a ma­gyar végeken ! Ne nézzék azt, hogy az önzők, hiúságukban gő­gösek és tudatlanságukban kül- földimádók serege milyen rossz péidlt ad, hanem egyenként is, kis köiükben is őrizzék meg fil­léreiket az [idegen bűfároktól s harcoljanak előretolt őrszemként addig, amíg — mint Olaszor­szágban Mussolini — nálunk is odakiáltja valaki a nemzet alvó lelkiismereíáaek: »Aki pedig olyan árút, melyet idehaza is előállítunk, külföld­ről vesz: hazaáruló s mint ilyen­nel fogunk vele elbánni /« A Szociális Misszió Társulat felhívása. Jelentettük már, hogy a Szo­ciális Míbrzíő Táriulat egri szer­vezete december 22.-én, vasár­nap délután félhárom Órakor karácsonyfa-ünnepséget és nagy segélyezést rendez a szegény gyermekek számára a Katolikus KörbaD. Ezzel kapcsolatban 21.-én, szom­baton egész nap és vasárnap délelőtt várja a vezetőség a Ka­tolikus Kör nagytermében a ter­mészetbeni adományokat. A nagylelkűen felajánlott ka­lácsokat, gyümölcsöt, édessége­ket, használt ruhaneműebet ide kérik ■ itt fogják a misszió mun­kás tagjai a gyermekek számára csomagokba szétosztani. A vasárnapi karácionyi ün­nepség programmja a Katolikus Körben félháromkor a kővetke­ző : Magyar könyörgés. Irta : Lendvai István. 2. A Mama me­sél. Énekes jelenet. Irta : Mura­közi Gyula. 3. Párbeszéd a ka­rácsonyról. 4. A gyermekek ka­rácsonya. Éaekes jelenet. A szavalatokat, jeleneteket és énekeket szívgárdistfik rendezik. A rövid előadás után követ­kezik a 80 pár uj cipő, a ruhák, csomagok és karácsonyi édessé­gek kiosztása a karácsonyfa alatt. A Szociális Misszió Társulat jó lelkű támogatóit és tagjait s a gyermekek barátait az ün­nepségre a vezetőség szívesen hívja • őrömmel látja. R. A MÁV nem hajlandó újabb díjkedvezménye­ket adni. Budapest, december 20. A MÁV az ö«6zes érdekeltek bevonásával értekezletet tartott a tarifakedvezmények megálla­pítása végett és hosszas tanács­kozás után elhatározták, hogy az eddig érvényben lévő tarifa- kedvezmények legnagyobb ré­szét a jövő évben is érvényben tartják. Ezenfelül beleegyezett a MÁV abba is, hogy még néhány cikkre (gipsz, ölőbaromfi, mező­gazdasági gépalkatrészek stb.) újabb kedvezményeket ad. A díjkedvezmények jegyzékét a MÁV hivatalos lapjának egyik legközelebbi száma fogja egész terjedelmében közzétenni. Az értekezlet torán azonban a MÁV vezetői kijelentették, hogy a vasút további díjkedvezmé­nyeket nem tud adni s minden fillér, amit ilyen címen a vasút­tól elvonnak, most már a pénz­ügyi egyensúly fentartácát ve­szélyezteti és így a MÁV kény­telen lesz minden tarifakedvez­ményre vonatkozó kérelmet el­lenezni. * Hz 1930. évi heti, napi, asz­tali és zsebkönyv stb. naptárak már kaphatók a Sajtőszövetkezet és a Széchenyi könyvkereskedé­sekben.

Next

/
Thumbnails
Contents