Eger - napilap, 1929/2
1929-11-29 / 223. szám
2 EGER 1929. november 29. Félszázalékkal olcsóbb lett a kiskereskedői kölcsön kamatlába. A se. kir. kereskedelemügyi miniszter közölte a miskolci kereskedelmi és iparkamarával, hogy a Magyar Nemzeti Bank váltöleszámitolási kamatlábának 8 százalékról 7 és fél százalékra történt leszállítása következtében az egyen kiskereskedők a kiskereskedelmi hitelakció kapcsán engedélyezett kölcsönben a) ingatlan fedezet esetében évi 9 és fél százalék b) kézizálog, két kezes, árule- számítold», vagy egyéb hasonló fedezetek melíett évi 10 és fél százalék, c) a fentiektől eltérő fedezetek mellett történő kölcsönnyújtás esetén évi 11 és fél százalék kamat mellett fognak részesülni. Időjárás. Budapest, november 28. A Möteorologiai Intézet jelenti ma, 28-án, délben 12 órakor: Hazánkban a dunántúli részeken gyenge éjjeli fagyot észleltek. Ugyanitt majdnem mindenütt lecsapódások is voltak. — Budapesten ma délben 3* C fokot mértek. Prognózis: részben ködös idő várható gyenge éjszakai fsggyai. * Eger, november 28. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 68 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 3 6 0. fok. Ma reggel 7 órakor 3‘9 0. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerazínre redukálva 7647 mm. Szélcsend uralkodott. Csapadék 06 mm. Egri munkásokat is alkalmaznak a lillafüredi útépítésnél Már készül az elüzetes tervezet. Eger, november 28. Állandó érdeklődéssel figyeli Hevesvármegye, de különösképpen Eger közönsége a liiiafűred—egri útépítésekről elhangzott nyilatkozatokat, szállongó híreket, ami érthető is, hiszen ez az út legalább 50 százalékában jóvá fogja tenni azokat a hibákat, amelyeket elődeink a vasúti fővonal körül el- követtek. Az országos viszonylatban ii igen jelentős autóút munkálatai — sajnos — egy ideig stagnáltak s a Répáshuta és Felcőtárkány közötti rövid szakasz el nem készítése legalább agy évvsl vetette visz- sza az útépítés nyújtotta fejlődési lehetőségeinket. Da mindegy. Az a fohtoz, hogy számtalan intervenció és kilincselés után, végre kiadták a munkát s az útépítés megkezdődött. Ez ügyben lapunk munkatársa felkereste az egri államépítá- szeli hivatal kitűnő vezetőjét, Tóbiás József műszaki tanácsost, aki az útépítés jelenlegi stádiumáról a következőkben tájékoztatja lapunk olvasóit: — A lillafüredi út Répásbuta és Ff-lsötárkány között kiépítésre váró vonalán az OKH két mérnökünk ellenőrzése alatt már megkezdte a szakaszonkénti rószlettervezet kidolgozását, Jelenleg a Barátrét környékén dolgoznak. Amikor az elkészült részhttervezetet jóváhagyják, ami a jövő hét elején valószínűen megtörténik, az előírásnak megfelelően kezdetét veszi a tulajdonképpeni útépítés. — Az »Eger« vasárnapi számában olvastam, hogy a miskolci államőpítéezeti hivatal főnöke utasította a vállalkozót a borsodi földmunkások elönyberészesísé- sére. Tudóst nagyon jól, hogy mily nagy a munkanélküliség vármegyénkben s nem egy ízben volt alkalmam látni azt a nyomort, amely a tél folyamán csak fokozódhat földhözragadt népünk között. Éppen ezért már a munkaátadási jegyzőkönyvbe bevettem, hogy az útépítés hevesmegyei szakaszán lehetőség szerint helyi munkásokat alkalmazzanak. Megnyugtathatom tehát a környékbeli munkásság sorsáért aggődőkat, hogy mi sem feledkeztünk meg róluk. Leszállítják a borfogyasztási adót? Eger, november 28. A borfogyasztási adó végleges rendezése ügyében a szőlősgazdák újabb Ígéretet kaptak a pénzügyminisztertől A pénzügyminiszter ugyanis célzást tett arra, hogy a bor- fogyasztási adó problémáját a községek háztartásáról készülő törvényjavaslat keretében szándékozik véglegesen rendezni. A községek jövő évi költségvetéséből törölni akarják a bor- fogyasztási adóból várható bevételeket. Helyette a házadó egyrészének átengedésével kárpótolnák a községeket. Ez azonban csak mintegy felét teszi a borfogyasztási adók cinjén eddig előirányzott összegeknek. A pénzügyminiszter tehát a borfogyasztási adót nem akarja eltörölni, csupán leszállítani, a beavatottak szerint az eddiginek felére. Kérje minden ffiszerkereskedésben a most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle Ára 30 fillér. % SINGER VARRÓGÉPEK mégis A legjobbak: u Meg kell menteni az EgerkÖrngék elkallódó muzeális értékeit. Kürti Menyhért dr. elnök megnyitó beszéde a Gárdonyi Társaság nagygyűlésén. A sző, amellyel ez évi munkásságunkat megindítom, sem nőm ötletszerű, sem nem keresve keresett témának lesz a hangja, ha a tárgykör, smelyba bevezetni kívánja önöket, újszerűnek, szokatlannak s társaságunk céljától, első hallásra, talán tfi- volállőnak tűnhetnék is fel. — Nem fogok elkalandozni olyan mezőkre, amelyek társaságunk céljától és érdeklődési körétől me- rőbeu idegenek volnának. Mert igaz ugyan, hogy egy irodalmi társaságnak célja * feladata első eorban az irodalom művelése a az irodalmi törekvések istápolaja; ámde ez irodalom ciak egyik megnyilatkozási formája a teremtő magyar léleknek, az alkotó magyar szellemnek. Ilyen forma, ilyen eszköz máé is van. S minden más forma, minden más eszköz, amelyben e amely által a nemzeti lélek kifejezésre jut, tehát a festészet, a szobrászat, az építészet, az ének- és zeneművészet, da még az iparművészet íj, amennyiben a nemzet lelkét lehelik, épsn azonos eredetük folytán az irodalmi formával nemcsak rokonok, da vele a legszorosabb bapciolat- bán vannak. Nans a forma a fődolog, hanem amit hordoznak: a nemzet lelke, a nemzet szelleme. Az a freskó, amely a sze- p3sváraljai és a turnicsei templom falát ékesíti, vegy a Kolozsvári testvérek XIV. századbeli Szent László lovas szobra, vagy a magyar földön sajátos alakot nyert bazilikák ugyanabból a magyar alkotó és teremtő lélekből sarjadtak ki, amely megszólalt ée úgy szólalt meg a mohácsi csatatéren elesett Vásárhelyi András ferencrendi szerzetes örökszép himnuizában. De tovább megyek és azt mondom, hogy a letűnt idők mélyéből földszinre került kardok, rózsás boglárok, kösöntyűk, serlegek, pitykék, vagy építészeti kődarabok mind-mind a magyar lélek gondolkodásának és ízlésének lehetnek a megmutatói, ■ ha ezek, ekkor a maguk sajátos értékével épugy beletartoznak a magyar nemzet szellemi kincstárába, mint akármelyik irodalmi mű. Da még tovább megyek s azt állítom, hogy az eredet azonosságán kívül ezeknek a művészet- és művelődéstörténeti emlékeknek az irodalommal más kapcsolatuk is van. A történeti emlékek nemcsak a szakírókat foglalkoztatják, de a szépírőkat a költőket is inspirálják, bőséges anyagul nyújtván magukat feldolgozásra ; termékenyítő eszméket, nemesítő érzéseket sugározván okulásra és lelkesedésre. Csak a mi költői irodalmunknak is hány remeke nőtt ki a várromok váráztatta földjéből s viharrongálta falai közül; • hány írónknak, hány költőnknek lelkét kapta meg egy-egy bannök végbe ment esemény vagy belőlük kiszállt mond8, rege, legenda ; vagy bány lappangó tehetség Isikében lobbantotta lángra a szikrát, hogy a régmúlt idők elföldelt rejtekeit, eltemetett titkait a tudományos kutatás világító fáklyája mellett a mélyből napfényre hozza ; a sokat tüdő, de bemohosodott néma köveket megszólaltassa. Szóval nem idegenek, nem közömbösek az irodalomra ezek a szorosan nem irodalmi témák. S mert ezek nálunk általában, de különösen itt, Egerben és Hevesmegyőben, egészen gazdátlanul, teljes érdektelenségben és értéktelenségben rejtőznek és hevernek; ■ mert nincs egyesület, nincs semmi szerv, amely figyelné, értékelné és gondozná e megszentelt drága kincseket, a Gárdonyi-társaság illetékesnek érzi magát arra, hogy féltve szerető tekintetét feléjök is fordítsa b megmentésük érdekében szót ejtsen. Öaök csodálkozni fognak annak hallatára, hogy Eger az egyetlen megyeszékhely hazánkban, ahol sem városi, sem megyei múzeum nincsen; pedig nincs még egy földterület Magyarországon, amely a praehis- torikus körtől kezdve gazdagabb volna történeti, építészeti, néprajzi, mezőgazdaságtörténeti és ipartörténeti emlékekben és ipe
