Eger - napilap, 1929/2

1929-11-29 / 223. szám

EGER 3 1929. november 29. Felmentették az emberöléssel vádolt egri altisztet HÍREK 1929. november 28. — Dr. Jeszenszky Sándor minisz­teri tanácsos fogja képviselni a kul­tuszminisztert az Egri Dalkör ünnepi hangversenyen. kzEgri Dalkör mint írtuk, a királydíj és kormányzói díj elnyerésének méltó megünnep­lésére, december 1-én, vasárnap délután 6 órakor ünnepi hangver­senyt rendez a városi színházban, utána pedig serlegavató vacsorát a Koronában. Az Egri Dalkör si­kerének országos jelentőségét mu­tatja az a tény is, hogy a magyar dalkultura legfelsőbb fóruma, a kultuszminiszter is képviseltetni fogja magát a hangversenyen. — Nagy megbecsülés és komoly érté­kelés ez Eger kiváló dalosegyesü lete iránt. A kultuszminisztert Je- szenszky Sándor dr. miniszteri ta­nácsos, a művészeti ügyosztály h. főnöke, a minisztérium zenei előadója fogja képviselni, aki va­sárnap délelőtt érkezik városunk­ba és a hangverseny előtt meg­nyitó beszédet mond. A hangver­seny iránt városszerte nagy az ér­deklődés nemcsak azért, mivel Eger közönsége a dicsőséges debreceni dalosverseny óta először hallja az Egri Dalkört s nemcsak azért, mert mindenki érez bizonyos hálát a dalosegyesület iránt a reá is há­ruló hírnévből és dicsőségből, ha­nem mivel Huszthy Zoltán kar­nagy a magyar férfikari kompo­zíciók legszebbjeit válogatta össze a hangverseny műsorába. Kodály Zoltán, Beretvás Hugó, Kundela Géza, Lányi Ernő, Siklós Albert nevei bizonyára hatalmas közön­séget fognak vonzani. A hangver­seny utáni vacsorára is számosán jelentkeztek. Itt említjük meg, hogy a színházat kellemesen fűtik. — Az Urak Mária kongregációja december 8.-án, délután fél 6 óra­kor műsoros estet rendez. Prog- rammját lapunk egyik legközeleb­bi számában közöljük. A budapesti tábla is Eger, nov. 28. Még a múlt évi választások alkalmával történt, hogy egy este a körcíméből hazafelé tartő Erdei litván gyári altisztet régi haragosa, Juhász Sáudor egri földműves megtámadta és vasboxerrel fejbeverte. Az altiszt kényszerhelyzetében bicskájával védekezett és táma­dóját úgy megszórta, hogy az 6 nap alatt belehalt sérüléseibe. Erdei litvánt, mivel a jogos önvédelmet tanuk híjján nem tudta azonnal bizonyítani, elfogta a rendőrség és átadta a kir. ügyészségnek, ahol megindult az eljárás ellene. Időközben azonban a rendőri nyomozás újabb adatokat hozott — Kinevezték a Nemzeti Bank egri fiókjának új főnökét. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a bank egri fiókintézetének új főnökévé neboyszai Bogma Rezsőt, a pécsi fiók volt helyettes főnökét nevezte ki. Az új főnök december elején foglalja el hivatalát. Máv. hiv. MENET JEGYIRODA A Városi Idegenforgalmi Hivatalban, VÁROSHÁZ. — Gombamórgezós. Baldovszky egerszalóki kovácsmester felesége az elmúlt napon egy ismeretlen cigányasszonytól gombát vett. El­készítette ebédre és jóízűen befala­jóváhagyta az ítéletet. napfényre, smelyek az egri kir. törvényszék előtt megtartott tár­gyaláson világosan bizonyították Erdei litván ártatlanságát. Jogos önvédelem címén fel is mentették a súlyos bűnnel megvádolt mun­kást. Fellebbezések folytán a buda­pesti kir. ítélőtábla Kállay taná­csa elé került a bűnügy. A vá­dat Varga főügyész, a védelmet dr. Rálnoky Viktor egri ügyvéd képviselték. Az ítélőtábla rövid tárgyalás u'áa az egri tör­vényszék ítéletét helybenhagyta, amely így jogerőssé vált s ezzel az Erdei—Jéhász ügy aktái le­zárultak. tozott. Korán délután nagy rosz- szullét fogta el. Magas lázt kapott és félrebeszélt. Ismerősei telefonon orvost hívtak ki, aki gyomormo­sást alkalmazott. A gyors intézke- pésnek köszönhető, hogy az asz- szony életben maradt. — Felavatták a recski iparoskor Új otthonát. A napokban avatták a recski iparosok újonnan épült ott­honát. A felavatási ünnepség szent­misével kezdődött, majd a község népe az Otthonba vonult, ahol a szertartást végző Reviczky István plébános, Vadasty Norbert igazgató-tanító, Palcsó József alelnök és a miskolci Iparkamara főtitkára mondottak alkalmi beszé­deket. A jól sikerült ünnepélyt, amelyet szavalat és énekszámok egészítik ki, társasebéd követte, este pedig zártkörű táncmulatsá­got rendeztek cifikumofcbdn, mint Eger és az öt uralő vidék. C«ak úgy hamarjá­ban összekapva, íme néhány pél­da: Makiár mellett a »Bagolyvár«, Deménden a »Kaptárkövek«, Szálók mellett a »Maklyánvár«, Zsérc alatt az őriásfeiterjedésű bronzkori urnatemető, aztán Fel­német, Tárkány, Kiitálya, An­dornak őskori barlanglakásai mind feltáratlanok. Az egri vár- ásatáiok által felszínre hozott pro- fiios kövek ■ egyéb emlékek már is két termet töltenének meg s gondozva bár, de mégis hajlékta­lanul hevernek. Vagy a gazdaság­történet köréből az egervidéki Ősrégi ezőlőáultűra sajátságos eszközei, amelyeket idagenböl jöttek bámulnak meg: a saját­ságos alakú kapák, metszőkések, faprések, hordók, kármentők s egyéb borgazdasági eszközök, aztán az ipar történetére jelleg­zetes céhdolgok: ládák, kupák, oklevelek s a néppizibolőgia szempontjából rendkívül fontos egri férfi (fertály mester köpö­nyeg) ■ női viselet, a közelegő palőcvidéknek sok mindenféle specifikuma, most, a gyári ter- naékek korában, mind-mind pusz­tulnak s elvesznek, mert nincs egyesület, amely törődnék velük e nincs múzeumi, amely befogad­ná őket. Da viszont ezt a nagy hiány tudva, azon már nem fog­nak csodálkozni, hogy Szomo- lyán temető-kerítést csináltak az Árpádkori templom faragott kö­veiből, hogy Felnémeten gátat épttettek gótikui kolostor hálő- boltozat részeiből. Még szeren­cse, hogy ezeket Szmrecsányi Miklós a teljes elpusztulás előtt kimentette barbár sorsukből. S ekkora érdektelenség mellett azon sem lehet csodálkozni, hogy a Mátra páratlanul gazdag réz- kultúrája utáu a Britisch Mú­zeum akadálytalanul ásat; vagy hogy a falvak különlegességeit régi bútoréit s szerszámait po­tom pénzért pesti handlék vá­sárolják össze. Csak azt na kérdezze senki, hogy vájjon érdekelnek-e ezek a dolgok valakit, v<’gy hogy megvan-e hát az a jelentősége a műzsumügynek, amelyet egyes ideálisták neki tulajdonítanak? A közgyűjtemények értékelésé­nél sohasem szabad a súlypon­tot kizárólag arra vetni, hogy számazorint hány ember nézi meg, hány ember látogatja eze­ket. Az igazi súlypont azon a belső értéken van, amelyet a közgyűjtemények a nemzet po­litikai, művelődési és művészeti története szempontjából képvi­selnek. Az a darab kő, amelyet ez egri vár mélyéből tegnap, vagy ma ástak ki, talán éppen az a keresett, kutatott adat, amely a hazai stílusfejlődáa vagy az európai várépítési rendszer teljes és tökéletes ismeretéből még hiányzik s talán éppen az bz anyag, amelyre azért van nagy szükség, hogy vele és általa bizonyos középeurópai történel­mi ős kulsurproblőma megol­dódjék. Nincs időm a hangyaszorgalmú muokának méltatására, amelyet a jeles esztétikus é« műtörténész Szmrecsányi Miklós űr városunk­ban végez, r, nincs időm annak ismertetőiére, hogy általános európai, aztán nemzeti s legkö­zelebbről egri szempontból mi­csoda jelentősége, értéke és haszna van pl. annak a sisiphuai munkának, amelyet egy két nem idealista, hanesa nagyon is re­Nem érdemes gyufával spekulálni. Miőta híre ment, hogy január elsejétől fogva drágább lesz a gyufa, azóta egyesek előszere­tettel foglalkoznak a gyufa ösz- szevásárlátával abban a biszem- ben, hogy majd a legmagasabb áron értékesíthetik. A közeli napokban pénzügy­miniszteri rendelet jelenik meg, mely elrendeli, hogy 1930 január elsejétől kezdve az összes üzem­ben lévő gyufagyárak egyforma címkével fognak dolgozni éa egyforma címkével ellátott gyufa kerül majd forgalomba. Az áremelés csak arra az áru­ra vonatkozik, mely január el­seje után hagyja el a gyárat. A régebbi gyufa magasabb áron nem árusítható. — Az ecsédi Igazgatótanító nyu- galonsbavonulása A hála adóját rőta le a napokban Ecsód lakossága a nyugalomba vonult Szőke Bene­dek igazgató tanítójával szemben. Szőke Benedek 39 évet töltött ezen a göröngyös pályán, melyből 32 éven át nevelte-tanította Ecséd község lakosságát, ő nemcsak az iskolában tanított és nevelt, hanem az iskolán kívül is dolgozott. Tagja volt a községi képviselőtestületnek, ő létesítette a hangya szövetkezetei, hosszú éveken át vezette a hitel­szövetkezetet és 27 évvel ezelőtt ö szervezte meg, a keze alatt megyeszerte híressé vált ecsédi tűzoltó testületet. Tótin János plé­bános üdvözlő szavai után az is­kolás gyermekek, a tanítótestület, a község elöljárósága, az iskolaszék, volt tanítványai, a szövetkezetek, a tűzoltóság és iparosság nevében sorra üdvözölték Rönyves Ár­pád ny. jegyző, kér. tanácsos Ecséd község díszpolgára üd­vözölte azután az ünnepeltet Szőke Benedek a meghatottság hangján mondott köszönetét a nem várt ünneplésért. ális, fiatal, tudományszomjaa ember ott az egri vár kazama­táiban végez. Bár 100 eaztendő- vel ezelőtt indult volna meg ez a munka. Akkor Egernek ma egy olyan idegenvonzó éa pihentető helye volna már, mint aminő világvonző éa világtól lá­togatott hely a gráci Schloaa- berg. Da amit a múlt elmulasz­tott, azt a jelen éa jövő pótol­hatja. Csak meg kell barátkozni a gondolattal a meg kell kezdeni a munkát. Nem lehetetlent kí­vánunk a azegőny Eger váróé­tól, hanem dicaőaégszerző éa hasznothajtő közgyűjteményt ajánlunk, kínálunk neki. O caak nyisson ki egy alkaimaa épüle­tet, teszem, a történeti múltjánál éa jellegzetes művészi alkatánál fogva egyenesen e cél szolgála­tára váró a a aaját tulajdonába levő Buttler-házat. A többit majd elvégzik azok, akik erre hiva­tást éreznek magukban, a el­végzi, mint máahol is, az a tár­sadalom, amely nemcsak a jele­nen csüng, de a múltért is tud lelkesedni.

Next

/
Thumbnails
Contents