Eger - napilap, 1929/2

1929-11-17 / 213. szám

2 1929. november 17. »I qwwwwtfi tn*M> W»rl>Ha»H1llWli w»| EGEB elkapta a kést, de balkezének mutatóujját az éles kés átvágta. Gönczöl apósát az ágyra igye­kezett szorítani s közben vala­melyikük kezébe került egy Frommer pisztoly és azt valaki elsütötte, úgy, hogy Kónya nyakát a golyó súlyosan megsértette. Az ügyészség Gönczöl ellen szándékosan elkövetett ember­ölés kísérletének bűntette miatt emelt vádat. A miskolci törvény­szék Tóth Dezsö-tanácsa pénte­ken tartotta meg az ügy főtér- gyalását. Gönczöl tagadta, hogy az ö kezében sült volna el a pisztoly. Azt vallotta, hogy apó­sának kezében volt a revolver, amely véletlenül sült el. Kónya viszont ezt hangoztatta, hogy Gönctől lőtt rá. Tárgyalás folyamán nem tisz­tázódott, hogy ki sütötte el a pisztolyt és ezért a bizonyítás kiegészítését rendelték el. Hírek néhány sorban Három hatalmas komondor tá­madt Kecskemét határában egy földművesasizonyra s a szeren­csétlen lábairól csont'g leették a húst, azonkívül az oldalát is ősszemarcangolták. A földműves- asszonyt eszméletlenül, életve­szélyes állapotban szállították kórházba. — A tiszazugi méreg- keverék egyik gyanúsítottja ken­dőjével felakasztotta magát a börtönablak vasrácsára. Mire rá­találtak, megfulladt. — Kecske méton a húsiparosok a házadó kivételével összes köztartozásai­kat a vágóhídon fizetik. Az egy­szerűsített adókezelés, hirek sze­rint, kitűnően beválik. — Hajdú­szoboszló legtekintélyesebb gaz­dája, Kígyós János, akit a nyo­morúságos gazdasági viszonyok teljesen tönkretetted felakasz­totta magát. — Az Újvidék mel­letti Sid községben férfiruhába öltözött egy leány és puszta tré­fából megkérte a falu legszebb leányát. Az esküvő előtt azon- ben kiderült a turpisság s a tréfaciinálőt letartóztatták. — A veszettség és sertéspestis erősen terjed Szabolcsban. A ragadós állatbetegségek leküzdésére a legszélesebb körű intézkedése­ket léptette életbe. — A belügy­miniszter legújabb rendelete ér­telmében a városok többé nem végeztethetik házilag a mélykút- fúrásokat. — Mayer Jánosi föld­művelésügyi miniszterségének ötödik évfordulója alkalmából meleg ünneplésben részesítették. A felsőtárkányi tanítót agyonütötte a kútágas Ma délután boncolják az áldozat holttestét. A tragikus szerencsétlenség valószínűen gondatlanság következménye. Felsőtdrkány, november 16. Tegnap délután öt óra tájban halálos szerencsétlenségnek esett áldozatul Kulcsár Viktor, felső- tárkáuyi tanító. A Hangya szö­vetkezet mellett levő gémeakűt kidőlt és agyonütötte az alatta éllé em­bert. A borzalmas szerencsétlenség­ről a következőkben számolunk be lapunk olvasóinak : ói óra tájban egy kétségbe­esett hang hívta fel telefocoa az egri mentőket. Arra kérte őket, hogy vonulja­nak ki Tárkáoyba, ahol valakit egy gerenda agyonzúzoit. A mentőőrség pár perc múlva autóján, Karikát József dr.meatő- föorvoasal kirobogott Felsötár- kányba, »hol a HaDgya szövet­kezet helyiségében találták meg a szerencsétlenség áldozatát. Az orvos megvizsgálta a mozdűiat- lanűl fekvő embert, akiuek tes­tén jelentékeny sérülés nem volt felfedezhető, mindössze a bal fülén volt egy vérző zúződás. Azonban segíteni már nem le­hetett rajta, halott volt. A halálos végű szerencsétlen­ség lefolyását a szemtanúk úgy adták elő, hogy Kulcsár Vilmos a feleségével, Pálmay József községi jegyzővel és a jegyzőnő­vel hazafelé tartottak a Hangyá­ból, amelynek vezetője volt a tanító. Az út szilén, a gémeskút mellett megálltak mind a négyen és vi­dáman beszélgettek. A falu felső széle felől egy kocsi közeledett, amely elől a bút felé húzódtak az útról. A tanító cukorral kínálta a társaságot. Ebben a pniuua.uau jóit a kúthoz egy kislány, kezében vödörrel. Mikor a kút ostorát bűzni kezdte, a hatalmas fatörzsból faragott kétágas inogni kezdett » az alatta álló társaság falé dőlt. A jegyző és a jegyzőn#, akik szemben álltak a kúttal, rémült kiáltással ugrottak félre a zúhauő gerenda elől, a tanító feleségének is sikerült elhajolni,. Kulaár azonban, aki előbb hátra nézett, már nem tudott menekű ni. A hatalmas gerenda teljes erővel rázuhant a fejére. A tanító hang nélkül össze­rogyott ■ a járókelők, akik kö­zött ott volt a csendőrön pa­rancsnoka is, bevitték a Hangya üzletébe. Mire a mentők megérkeztek, Kulcsár Vilmos már halott volt. Drámai jelenetek játszódtak le ezután. A tanító fiatal feleaégé- nek senki sem merte megmon­dani, hogy férje halott, még ak­kor sem, mikor a szerencsétle­nül járt embert a mentők hord­ágyon átvitték közeli lakására. Ekkorra már megérkezett a ha­lott két fivére is, akiket szintén értesítettek a tragédiáról. Mikor végre a mentőorvos kíméletesen tudtára edta a »író asszonynak, hogy férje már régen, nem él, görcsös zokogással borult a holt­testre. A felsőtárkányi csendörörs je­lentése alapján a vizsgálóbíró elrendelte Kulcsár Vilmos holt­testének felboncolását. Valószínűnek látszik, hogy gon­datlanság forog fenn, mert a kút már régebben veszé­lyei állapotban lehetett. A halottat ma délután fogja felboncolni a szokásos törvény- széki bizottság. Pékár Gyula Egerbe jön. — Székfoglalót tart a Budapest, november 16. Borúi őszi nap. A Duna felett könnyű párák úsznak. A ma­gyar törvényhozás égbe meredő, remek, gótikus tornyai merészen fúródnak be az őazi ködök lomha gomolyegai közé. A nagy palota íőrnyéka eiendes. Az Andrássy isobor tövében kötögető nevelő­dök, sápadt gyermeket. A ha­talmas kapu előtt rendőr kor­don, a gyalogjáró mellett né- lány magán autó. Csak ezek írulják el, hogy mégis vau élet az ország házában. A kBpuban díszruhás portás, Gárdonyi Társaságban. — mellette a parlamenti őrség si­sakos tisztje. Kérdezésemre útba igazítanak. — Balra, a magas földszinten van az I. számú terem, ott lesz 11 órakor a külügyi bizottság űtéBe. Azon fog elnökölni Pékár kegyelmes úr! Felballagok a lépcsőn. Lépé­seim nbazét elfogja a süppedő szőnyeg. A homályos folyosón titokzatosan csillognak a dús aranyozások, remek díszítések. Az ajtóban karszalagos szolga fogad. Betessékel a terembe és megnyugtat, hogy be fog jelen­teni a kegyelmes úrnak, mihelyt lejön a ház teljes üléséből. A nagy, komoly gyűlésterem- bsn néma csend. Kívülről is leg­feljebb egy-egy autó bugása hallatszik be. Várok. Tíz óra negyven percet mutat a fali óra. Ezt az időt tűzte ki fogadásomra a kegyelmes úr, kinek csak két ülés közti pillanatai szabadok. Egyébként minden órája előre be van táblázva. Az idő halad. Már negyvenöt . . . már ötven perc. . . Most beszédet hallok. Kinyílik az ajtó 8 belép Pékár Gyula az államférfi, a diplomata, a nagy iró, a Petőfi Társaság elnöke, az atléta termetű i port fér fiú, a nagy­szerű eu.őpéer a a kitűnő elő­adó. — Igen, a Gárdonyi Társaság 1 Hogy mikor vagyok szabad? — Itt előveszi kézi naptárát. — Hát: november 10 ikén a Petőfi Társaság havi ülésé, 16 és 17.-én a nemzeti hadsereg s a Ludo- vika ünnepélyére hívott Gömbös. Tehát csak 24-ikén mehetek Egerbe. Jó lesz ? Köszönettel tudomásul veszem. Eközben leül az elnöki székbe s hellyel kinél meg. — Ez épen a miniszterelnök helye, jegyzi meg sietve « aztán a sokat dolgozó őa nagyon el­foglalt ember gyorsaságával folytatja: — Tulajdonkőpar mit vár tő­lem a Társaság? Gárdonyi re- minitcantiát, vagy novellát?' — A Gárdonyi Társaság min­dent szívesen fogad — falelem — ha azonban választanunk sza­bad, akkor inkább novellát óhaj­tanánk. — Én is szívesebben vállalom. Tehát elbeszélést fogok felol­vasni, de előtte pár szóval meg akarok emlékezni Gárdonyiról, aki jő barátom, sőt iskolatársam is volt. Megfelelő ez a terv ? Biztosi tóm öexcellentiáját.hogy úgy Társaságunk, mint Eger irodalomkedvelő közönsége bol­dog l9»z, ha szemtől-szembe látja és ballii a négy író felolvasá­sát. (Tudni kell, hogy Pékár Gyulánál szebben senki sem tud felolvasni Magyarországon.) Aztán érdeklődik a vonatok járása iránt és közben bevallja, hogy még sohasem járt Egerben. Most kétszeresen őrül: egyrészt szerencsésnek érzi magát, hogy a Gárdonyi Társaság a tiszteleti tagságot felajánlotta neki, más­részt érdekli az a város, hol barátja, Gárdonyi Géza, életének legtermékenyebb korszakát töl­tötte. Az időm letelt. Nyílik az ajtó. s két diplomata külsejű úr lép be. — Már jönnek a külügymi­nisztériumból, rögtön kezdődik ez ülés. Felállók és búcsúzom. Barát­ságosan kezet szorít: — Viszontlátásra Egerben, novemb r 24-ikén! Amint a kapun kilépek, kis autó közeledik a tükörsima esz- falton. Merész kanyarodőval len­dül be az árkádok alá. A ren­dőrök feszes vigyázz ba mere­vednek, a fehérkesztyűs kezek szinte roppanva emelkednek tisz­telgőire. Az autóból egy vékony sápadt arcú férfi száll hi: — A miniszterelnök ! Dr. Bárány László.

Next

/
Thumbnails
Contents