Eger - napilap, 1929/2

1929-07-13 / 107. szám

2 EGER 1929. július 13 Teljes erővel folynak a várbeli ásatások A Műemlékek Országos Bizottságának kiküldötte Egerben Eger, július 12. Napokban utalt ki az Ibusz 1000 pengőt az egri vár feltá­rási munkálataira e mint érte­sülünk, Bárány Gáza, az egri idegenforgalmi hivatal vezetője ma délben Budapestre utazott, hogy az Idegenforgalmi Tanács, valamint a székesfőváros meg­bízottai által Ígért nagyobb pénz­összegek kiutalását szorgalmazza. Ezek az összegek mindjobban lehetővé teszik, hogy az egri várban folyó ásatások egyre nagyobb méreteket öltsenek. Dr. Pálosi és dr. Pataky Vidor vezetése alatt teljes apparátus­sal folyik a nagy munka, amely­nek felülvizsgálására a Műemlé­kek Országos Bizottságának megbízásából tegnap délután Egerbe érkezett Möller István műegyetemi tanár A neves régész dr. Pálosi Er­vinnel ma már a kora reggeli órákban a vár falai között dol­gozott, hogy az ásatások folyta­tására, különösen pedig a mű­szaki munkák fölvételére a meg­bízott építészeknek a szükséges utasításokat megadja. Amint ér­tesülünk, a rainarett lábazatának restau­rálása ügyében is intézkedni fog a műegyetemi tanár. Pásztó község küzdelme a téli munkanélküliség ellen A felnémeti asszonyháború Két markos amazon félholtra verte a sógornőjét. Eger, julius 12. Tegnap délelőtt Felnémeten ifj- Kovács Jánosnét sógornője, Farkas Jánosnő ős leánya, Szecskő Lajosné saját lakásának udvarán félholtra verték. Kovácsék és sógornője már régebb idő óta rossz viszonyban éltek egymással. Mindketten édes­apjuk, illetve apósuk udvarán laknak, akinek még két legény­fia van. Ezek az ősszel háza­sodnak meg s Kovács Jánosékat fel is szőllították, hogy a lakás­ból hurcolkodjanak ki. Ezek hozzá is fogtak a ház építésé­hez, azonban eddig nem tudtak vele elkészülni. Máskor is volt már szóvál­tás közöttük ebből az ügy­ből kifolyólag, azonban ennyire csak most mérgesedett el a do­log. Tegnap délelőtt, mig Ko- vácsné férje, aki kőműves, az ucca távolabbi részén dolgozott, Farkasné és leánys, rövid szó­váltás után nekiestek az asz- szonynak. Kövekkel verték a fejét és ha­ját csomóstól tépték ki. Eovácsné kirohant az uocára, hogy segítséget kérjen valakitől, azonban gyerekeken kívül senki sem tartózkodott ott. Visszaszaladt az udvarra, ahol a két megdűhődött nő leteperte, rugdosta, úgyhogy az asszony belső sérüléseket is szenvedett. Gyerekek szaladtak el a férjé­hez, aki otthagyva a munkát, haza sietett, akkorra azonban már vége volt az asszonyháborű- nak. Feleségét, aki az ütések következtében eszméletét vesz­tette, bevitték a házba. Orvost hívtak, aki első segélyben része­sítette az asszonyt, Kovács János pedig megtette feljelentését a testvére ellen. Időjárás. Budapest, julius 12. A Meteorologiai Intézet jelenti ma, 12-én, délben 12 órakor: Hazánkban a hőmérséklet ala­csonyabb volt a szokottnál, bár az idő a tepnapihoz mérten kis­sé melegedett. Állomásaink nö­vekedő felhőzetet, a tiszántúli részek pedig kivétel nélkül csa­padékot jelentenek. Budapesten ma délben 22 fok a hőmérséklet. Prognózis: Jobbára borult, nyug­talan idő várható, kelet felől ter­jedő esőfelhőkkel és lényegtelen hő­változással. * Eger, julius 12. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 23 C. fok volt a maxi­mum, a minimum pedig 15'4 Cfok. Ma reggel 7 órakor 16 8 fok volt a hőmérséklet, ugyanakkor ba­rométer állás 0 fokra és tenger- színre redukálva 7614 mm. volt. Gyenge északnyugati szél fújt és nem mérhető csapadék esett. Pásztó, július 12. | A magyar gazdasági életnek egyik legfogasabb kérdése: a téli munkanélküliség, talán sehol sem érezteti oly erősen nyo­masztó hatását, mint Hovesvár- megye nyugati részének egyik törekvő, de sorsának meg nem érdemelt mostohaságával küzdő községében, Pásztőn. Mert bár Magyarország leg­több részén a mezőgazdasági munkából élők félen munka nél­kül vannak, a nyári munkála­tokból sikerül mégis annyit ősz- szeszerezniök, hogy ebből képe­sek családjukkal együtt a telet áthúzni. Pásztó sajátságos bir­tokeloszlási viszonyai, nagy nép­sűrűsége s egyéb okok azonban a téli munkanélküliségnek azt a rémes oldalát ismertetik meg a község lakosságának egy igen nagy részével, melynek súlyos kihatásai vannak a nép egész­ségügyére éa szociális nyugal­mára is. , Tehát a téli munkanélküliség enyhítése Pásztó egyik legnyo- masziőbb gazdasági és társadal­mi kérdése. A község lakosságá­nak több, mint 60%-a van a minden másnál bizonytalanabb napszámkeresetre utalva. Viszont a kereseti lehetőségek állandóan rosszabbodnak. Ennek egyik fő­oka, hogy az azelőtt a munkások százait foglalkoztató bortermelés országos válsága mellett nem­csak újabb szőlőtelepítés ninc?, de a meglevő szőlőterület is évről- évre csökken. A község határa azonkívül oly kicsiny és sovány, hogy a kisemberek kezén ,1bvő földből a lakosságra nagy nép­sűrűsége folytán is, fejenkint alig fél hold gyenge termő föld esik. Mindezekből nyilvánvaló, hogy tisztán a mezőgazdasági terme­lés — Pásztó lakosságának felét sem tudná eltartani. Mivel pedig Pásztőn izámottevő gyár, vagy ipartelep nincsen, a munkások jőrésze már nyáron is messze idegenben vállal munkát s ősz- szel e környékbeli bánya- és ipartelepekre indul megélhetést keresni. Azonban Apó, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Tar, Nagybá- tony, Eisterenye stb. kőszén- és kőbányái, a hatvani és selypi cukorgyár a téli kereseti alkal­makat elsősorban az ottani hely­beli munkásságnak tartja fenn. Ezért jutott nélkülözés-számba- menő sorsba sok-sok pásztói munkás, akik minden télen drága élelmiszerhitel igénybevételével eladősodva várják a tavaszi gazdasági napizámmunka kez­detét. Ezzel a nagy horderejű kér­déssel legutóbb foglalkozottPász- tő község képviselőtestülete s megbízta az elöljárőeágot, hogy ezt a problémát tegye állandó tanulmány tárgyává s kutassa annak a lehetőségét is, hogy házi ipar teremtésével s a mun­kásközvetítés intenzivebbé téte­lével mennyiben lehetne a ba­jokon segíteni. Egyúttal érdekes kísérletet tett a képviselőtestület arra nézve is, hogy e kérdések megvitatá­sába belevonja az elsősorban érdekelt munkásságot is. E cél­ból a munkások részére egy 20 pengős, két 15 pengős és tiz 5 pengős pályadijat tűzött ki ab­ban a reményben, hogy a mun­kások őszintén feltárják gazda­sági helyzetüket, a fennforgó bajokat, azok okait és előadják a célravezető megoldási lehető­ségeket. Eiváncsian várjuk ennek az érdekes kísérletnek az eredmé­nyét, mert tudomásunk szerint ez az első eset Magyarországon, hogy pályadíjak^kitüzésővsl ma­gát az érdekelt munkásságot i« bevonják sorsának javítására irányuló törekvésekbe. HÍREK 1929. jűliu* 12 Ne utazzunk cseh területre és ne vegyünk cseh árut 11 — Kinevezés. A kormányzó az igazságügyminiszter előter jesz té­sére Géczy Imre járásbirósági al­elnöki címmel felruházott hatvani királyi járásbirót a hatvani járás­bíróság elnökévé kinevezte. — A lemezgyári tisztviselők és alkalmazottak adománya. Az egri Lakatos és Lemezárugyár R. T. tisztviselői és alkalmazottai havi keresményükből 120 pengőt aján­lottak fel a Revíziós Liga céljaira. Adományukat már el is küldték a liga elnökének, Herczeg Ferencnek. — A szolnoki diákok Egerről. Na­pokban kaptuk kézhez a szolnoki polgári iskola értesítőjét, amely egy egész oldalt szentelt Eger vá­rosának. Nemrégiben ugyanis itt járt az intézet 46 növendéke Az értesítőben talált beszámoló az el­ragadtatás hangján szól városunk­ról, a fogadtatásról, látottakról s külön kiemeli, hogy az ideiglenes diákszálló tisztasága, csinossága és kényelme nagy meglepetés volt a szolnoki diákcsapat számára. — Ápolónői tanfolyam. A magyar vöröskereszt egyesület ápolóképző iskolájában az 1929—30. tanév szeptember l én kezdődik. A tanul­mányidő két tanév, amelynek vé­gén a sikerrel vizsgázók oklevelet kapnak. Jelentkezni lehet mind­azon nőknek, akik 40 életévüket még nem töltötték be és akiknek középiskolai, érettségi, vagy ezzel egyenlő képesítésük van. Jelent kezni lehet aug. 30-ig bezárólag, Budapest, Györi-út 17—19. sz. a. — Kitoloncolnak egy gyanús csa­vargót. Érdekes ügyben Ítélkezett tegnap dr. Jankó-Brezovay András szolgabiró az egri főszolgabirósá- gon. A füzesabonyi csendőrörs egy gyanús alakot hozott be, aki munka nélkül csavargott Füzesabony ut­cáin. A csendőrségen egy anya­könyvi kivonattal igazolta magát, mely szerint Hornyák Endre, 20 éves, munkácsi születésűkor, kath. vallású egyén. A szolgabiró előtt azt vallotta, hogy apja jelenleg jómódú asztalosmester Kisvárdán, akinek a műhelyében szabadult fel mint asztalossegéd. — Dr. Jankó- Brezovay erre felhívta telefonon a kisvárdai községi elöljáróságot, ahonnan azt a felvilágosítást kapta, hogy ilyen nevű asztalosmestert ott nem ismernek s a csavargó által megadott házszám : Széchenyi utca 21 nincs is Kisvárdán. Erre nyil­vánvalóvá lett, hogy az elfogott csavargó hazudozik s miután a nevét is eltérően írta alá az anya­könyvi kivonaton szereplő névtől, ennek az okmánynak a hitelessége is jogosan kétségbe vonható. Be­vallása szerint a fiatalember már a félországot bekalandozta, mig hurokra nem került. — Minthogy jogosan feltehető, hogy csavargásai közben bűncselekményeket követett el, illetőségi helyének megállapítása s esetleges bűnlajstromának össze­állítása végett az egri főszolgabírói hivatal a budapesti államrendőr­ség toloncosztályára toloncoltatta a gyanús idegent. — A miskolci vasutasok segéd­tiszti kőre vasárnap egésznapos kirándulást rendez. Szarvaskőre. A miskolciak kirándulásán részt- vesznek az egri kartársak is Szó­rakoztatásról és zenéről a Segéd­tiszti Kör műkedvelői és zenekara gondoskodik.

Next

/
Thumbnails
Contents