Eger - napilap, 1929/2

1929-10-12 / 183. szám

«RH 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 183. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1929 október 12. Hússzal felemelte a kultuszminiszter az egri érseki jogakadémia első éves hallgatóinak létszámát Gömbös Gyula, az új honvédelmi miniszter, ma délelőtt átvette hivatalát. Budapest, október 11. Magyarorizág új honvédelmi minisztere, Vitéz Gömbös Gyula, ma délelőtt átvette a honvédelmi minisztérium vezetését. Munka- programmjáről a következőkben nyilatkozott: — Egy évi tapasztalatom alap­ján, a magam feje szerint őhaj­tom megszervezni a minisztérium ügykezelését és ügyvitelét, abban a katonás szellemben, amelyet még a régi hadseregben szívtam magamba. Miként államtitkári működésem idején távoltartot­tam magam az úgynevezett napi politikától, a jövőben is ezt fo­gom tenni, fokozottabb mérték­ben. Nagy kérdések tekintetében fenntartom magamnak a jogot politikai konzekvenciák levoná­sára, természetesen a miniszter- elnökkel egyetértésben. Első fel­adatom lesz az új katonai büntető- törvőnykönyv-tervezetet megva­lósítani, amely alkalmazkodik az önálló és független Magyarország struktúrájához. A hadsereg a nemzeté legyen, áthatva attól az erős magyar érzéstől, amely mindenkor sajátja volt. — Csak az a hadsereg erős, amelynek gyökerei a nemzet lelkében vannak, teljes harmó­niában a polgári társadalommal. Aki kritikát akar gyakorolni a hadsereg felett, forduljon biza­lommal hozzám, mert a hadsereg érzékeny apparátus, veszedelmes hozzányúlni anélkül, hogy ma­gasabb érdekeket ne sértenének. Öngyilkos lett egy 69 éves ember Tiszafüreden. Tiszafüred, október 11. (Az Eger tudósítójától.) Az elmúlt napon, hajnalban Varga József 69 éves fuvaros felakasztotta magát. Az idős em­ber, aki szamaras talyigájával közismert alakja volt a község­nek, tettét ismeretlen okból kö­vette el. Felnőtt gyermekeivel nyugodt és megértő családi éle­tet élt, úgyhogy ez öngyilkos­ságot nem tudják hozzátartozói semmivel megmagyarázni. Mivel a halotton Külső sérülési nyomokat nem találtak, a kir. járásbíróság a boncolást mellőzte és megadta a temetési engedélyt. Eger, október 11. A kultuszminiszter a nyáron kiadott létszámmegállapító ren­deletével sok most érettségizett diák reményének szegte szárnyát. Különösen a vidéki jogakadőmi- ákra felvehető elsőéves hallga­tók létszámát állapította meg oly alacsonyra, hogy azok kö­zül a fiúk közül, akik természet­szerűleg a budapesti s a többi egyetemekre sem voltak felve­hetők, a saját vidékükhöz tar­tozó jogakadémiákről is sokan kimaradtak. Az egri érseki jogakadémiára jelentkező pályázókat szintén sú­lyosan érintette az eredetileg negyvenben megállapított lét­szám, mert a jog- és államtudo­mányi kar 54 pályázó kérvényét volt kénytelen figyelmen kívül hagyni, attól eltekintve, hogy e számban nincsenek benne azok, akik érdeklődve a felvételi lehe­tőségekről, már eleve elutasító felvilágosítást nyertek. A jogakadémia egyházi fenn­hatósága természetesen mindent megtett, hogy a miniszter a ke­vésnek bizonyult létszámot fel­emelje. Ebbéli fáradozásai si­kerre vezettek, amennyiben ma megérkezett a miniszter rende­let?, amelyben 50 százalékkal emelte fel az egri érseki jogakadémiára felvehető első éves hallgatók létszámát, tehát a negyvenes kontingenst hatvanra emelte fal. A miniszternek ez az elhatá­rozása tehát újabb 20 fiatal di­ákot tett boldoggá, akik tanács­talanul várták ügyük jobbrafor- dulását, illetve a továbbtanulás lehetőségének megadását. A húsz hely betöltésénél a jog- és állam- tudományi kar azokat részesíti előnyben, akik már az első fel­vétel alkalmával a negyven fel­vett hallgató után következtek érdemességük sorrendjében s más karon vagy egyetemen nem tudtak elhelyezkedni. Segítség! Bákanyál úszik fölötte s ezer­esztendős ősi testét megfekszi a csend. Hallgat a föld a beteg őszi ég alatt. Hallgat a föld, amely pedig oly sokat suttogott eddig annak, aki érti a szavát. Nem volt szaka az esztendőnek, melyben na lett volna mondanivalója. Még télen is, mikor álmodott a fehér ta­karó alatt, beszédes álmokkal volt tele. Most hallgat a föld. Csak a kopaszodni kezdő fák az utak szélén emelik sovány karjaikat könyörgőn az égnek. De azok is némán. A föld, amely eddig mint dús- keblű asszony tartotta oda tej­jel teli mellét az örök ember­gyermeknek, most egyetlen sí­rásra görbült száj lett. Összeszo- rított és dacos száj, amely ma néma, mint tört remények, sirba- omlott vágyak temetője. Néma a főid, de mélyéből ke­serves panaszok törnek. A ma- ~ gyár falu, a magyar paraszt jajjongő, hangtalan panasza zúg felé az őszi csendességbe: jaj, mi lesz a földdel, jaj, mi lesz velünk, ha a föld beteg!? Mert beteg a magyar föld. Évtizede», ha nem százados kór­ságok gyötrik a mert nem volt, soha nem volt, aki igazán orvosa tudott volna lenni a földnek, most kiütött rajta a nehéz kór­ság. Lázak gyötrik, ereje elve­szett, izmai elsorvadtak : hol a paraszt, ki vigan nyomná belő ekéjét, hogy a föld felfakadt sebe nyomán dús és gazdag életek teremjenek? Csend van a magyar ugaron, de ez a döbbenetes, gerincet rázó, borzongató, ítélete« csend ordít, jajjong és sikolt: Mentsék meg a magyar főidet! Mentsék meg a magyar anyát és ment­sék, jaj, mentsék meg, akik be­lőle élnek, akik ma kőkkadt fej­jel esetlenek botiénak a sovány tagok, üres szérűk, ásító mag­tárak sírhantjai között: mentsék meg a falut! Néma a föld, de amerre jársz, titokzatos hangok kelnek. Sár­gult kukoricaszárak verődnek össze s a sovány, kiégett körök között soha nem hallott meló­diákat zörget a szél. 3000 plakát Eger idegenforgalmáról A művészi kivitelű falragaszokat az Idegen- forgalmi Hivatal juttatta városunknak teljesen díjmentesen. Eger, október 11. A város Idegenforgalmi Hiva­tala erős kézzel kezdett Eger propagálásához. Legfőbb szük­ség volt rá. A fővonaltól távol, szűk körben, eddig csak mi él­veztük Eger szépségeit, mi tud­tuk, hogy épületeink között van­nak a barokk építőművészet legjellegzetesebb és jelesebb re­mekei, egyedül szívtuk a város különös középkori levegőjét. Idegenforgalmi életünk terén, súlyban és méreteiben egyaránt, az Idegenforgalmi Tanács június­ban megtartott egri nagygyűlése mondható a legjelentősebb lé­pésnek. Már eddig is számos bizonyíté­kát láttuk ennek s hisszük, hogy egyre fokozódó mértékben ta­pasztaljuk majd a jövőben i». Az Országos Idegenforgalmi Tanács máris számos esetben állt városunk mellé. Anyagi és er­kölcsi tekintetben egyformán. Vezetősége kebelében Eger Iránt megnyilvánuló ügyszeretetnek ma egy újabb tanujelét kaptuk. A posta az Idegenforgalmi Hivatal címére a délelőtt folya­mán háromezer hatalmas, művészi kivitelű plakátot hozott. A szépiabarna,illetve zöld színű mélynyomásos, 50X75 cm. nagyságú lapokon az egri nagytemplom művészi képe pompázik. Alatta a szöveg: »Eger a mű­emlékek városa.« A plakátokat, melyeket az Athenaeum nyomda készített, ez Idegenforgalmi Tanács küldte

Next

/
Thumbnails
Contents