Eger - napilap, 1929/2
1929-10-12 / 183. szám
2 EGEK 1929. október 12. Az állam átveszi Károlyi Mihály elkobzott birtokát Párád, október 11. Az 1915. évi XVIII. és az 1921. évi XLIII. törvénycikk alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság Füzesséry Tibor elnöklete alatt működő tanácaa ciütörtökön utazott el Párádra, hogy aminisz- terelnök, pénzügy, földművelésügyi, vallás- és közoktatásügyi továbbá a kir. kincstári jogügyi igazgatóság képviseleteinek jelenlétében a gróf Károlyi-féle birtokot, mintegy 40 ezer holdat, a magyar állam részére átvegyen. Az eljárás előreláthatólag 12 —14 napig fog tartani. Életfogytiglani fegy- házra ítélték a nádasdi hitvesgyilkost. Miskolc, október 11. Pénteken tárgyalta a miskolci törvényszék a hitvesgyilkossággal vádolt Magyar Ágoston bor- sodnádasdi lakos bűnügyét. Magyar Ágoston hosszú ideig jő viszonyban élt feleségével. Ez a jőviszony azonban lassan elmérgesedett, annyira, hogy teljesen különváltan élnek. 1928 szeptember 7-én, egy őszi estén a munkás bekopogtatott feleségéhez, akit megfojtott. A fojtogatás után egy szöget vert a falba s arra egy zsineggel felakasztotta az élettelen asszonyt, alája pedig egy felborított széket tett, hogy az esetnek olyan látszata legyen, mintha öngyilkosság történt volna. * A gyilkosság, bár az orvosok kétségtelenül megállapították, hogy nem öngyilkosság történt, sokáig nem derült ki. Ez év nyarán azután Magyar Ágoston összeveszett a vele vadbázasság- bán élő asszonnyal, aki bosszúból feljelentette. A bíróság hosszas tanáciko- zás után hirdette ki az ítéletet, amely szerint Magyar Ágostont előre megfontolt szándékkal elkövetett hitvesgyilkosság miatt életfogytiglani fegyhizra Ítélte. Az ítélet kihirdetése után a vádlott így szólt: — Inkább a kötelet szerettem volna! Negyvenezer holdon termelnek dohányt Magyarországon. Budapest, október 11. A trianoni béke után az ország 82 ezer holdnyi dohánytermő földjéből csak 24 ezer hold maradt meg. A Dohányjövedék erős munkával keresztülvitte, hogy ma már 40 ezer holdon folyik a dohánytermelés. Az export évi 40 ezer mázsáról 145-re emelkedett. Egernek teljesen díjmentesen. A felvétel Balogh Rudolf országosan ismert nevű fotográfus munkája. Ezer példány magyar, ezer példány német és ugyancsak ezer példány francia szöveggel készGIt. Az egri Idegenforgalmi Hivatal fogja ezeket a plakátokat az egész országban, valamint külföldön terjeszteni s bár a szöveg és kép közölt némi elhangoltság mutatkozik, reméljük, teljes sikerrel. Keresztüllőtte a barátját Véres tragédia a verpeléti korcsma előtt. Az irgalmasok kórházában halódik az áldozat. Eger, október 11. Az elmúlt éjjel Verpeléten, a szövetkezeti vendéglő előtt, két legény jelentéktelen szóváltásból kifolyólag véres tragédiát rögtönzött. Az áldozat, súlyos sebével haldokolva fekszik az Irgalmatok egyik kórházi ágyán. Lenn, a felvételi iroda előtt a meglőtt legény apja, nagybátyja, öccse álldogálnak. Az öccse sír. Nem tudnak a tragédiából semmit. Csak akkor rémültek meg, mikor hazavitték a vérző Sándor fiút. Beszélik, hogy Csucsor András, a meglőtt legény barátja mondja el a dolgot. Szerint» még szőváltás se volt a két fiú között. A véres esetlegjobban-tudőja, Kocsis Sándor 21 éves legény meg halállal vivődik már a kór- ágyon. Sápadtan, mozdűlatlanűl fekszik. A vizsgálóbíró, Imregh Lajos dr. épen az imént hallgatta ki. Eszméleténél van még, de talán nem éri meg a delet sem, olyan súlyos a sebe. Haslövés. A revolvergolyó ősz- szeroncsolta a beleket. Egy no- vicius ápoló álldogál az ágya mellett és segíti minduntalan a takarő alá a nyugtalan beteg kezét. A kérdésekre alig hallható, fáradt hangon felelget. Vizet könyörög, de nem szabad neki inni. Lehunyt szemmel beszéli el a dolgot. A szövetkezeti korcsmában billiárdoztak a revolveres Czipó Sándorral és másokkal is. Pénzre játszottak. Játék közben szóváltás keletkezett köztük, ő, a golyóra értve megjegyezte egyszer : — Az anyja .. . nem jól áll. Ezt, űgylátszik, Czipó félreértette, mert ettől kezdve veszekedett vele. Káromkodva szidta az anyját és a dákőval meg is fenyegette őt. Da azért tovább játszottak. Zárőra után kimentek a korcsma elé. Beszélgettek Czipőval. Kocsis, a korcsmában történt szóváltásra célozva azt mondta a legénynek, hogy máskor ne szidalmazza az ő anyját, mert azt nem tűri. Elhallgat egy percre. Látszik rajta, hogy fárasztja már a beszéd. Az ápoló ráhajlia, elhajt az arcáról egy rászállt legyet. Á beteg felnéz. A szemében nagy kérdés és az indulók nyugtalansága setét- lik a fekete kapu előtt. Néz rá egy pillanatig és aztán megkérdi : — Nagy baj ez? Nem lehet belőle meggyőgyűlni ? A fiatal pap megsimítja a beteg fejét és vigasztaló, jó szavakat tereget a kérdő szemekre : meggyőgyűl, ne féljen. Csak nyugodtan feküdjék. A szemek megintibecsukódnak. Befelé néznek és az arcon nagy fájások futnak végig. Megint ránéz a papra. Ne vigasztaljanak, mondják meg, mi lesz velem, őszintén. A szavak csinált, legényes keménysége mögött az elhagyott ember-gyerek nagy félelme lappang. Új vigasztalást csöpögtetnek a rettegés fekete tüzeire. A beteg megnyugszik. * Tovább kérdezzük. — Aztán Gzipő hátralépett, nem szólt egy szót se, csak előkapta a'revolvert. Rásütötte. A legény a lövés pillanatában érezte, hogy megsebesült, du azért ráugrott Czipóra és pillanatok alatt a földre tepertő. Azután már nem emlékszik semmire, mertelvesztette eszméletét. A hozzátartozók előadásából tűnik ki, hogy a korcsma előtt áldogálók, akik nem tudtak beleavatkozni a hirtelen, drámai rövidséggel pörgő véres verekedésbe, vitték haza szülei lakására a súlyosan sebesült legényt. Úgy-ahogy bekötözték és azonnal beszállították az Irgalmasok kórházába, ahol megállapították, hogy veszedelmes haslövése van Kocsis Sándornak. Még az éjjel, beszállítása után azonnal végre is hajtották rajta a szükséges nehéz műtétet. A legényen azonban már nem igen lehetett segíteni. A sebe olyan súlyos és ólyan komplikációk állottak elő, hogy menthetetlennek látszik, az orvosok lemondtak róla. A vizsgálóbíró eskü alatt kihallgatta a halállal vivődő legényt és az eljárás megindult Ctipó Sándor ellen. ♦ Hogy elmondott mindent, amire emlékszik, megint lehunyja a szemét. Lassan emelkedik melle fölött a takarő. Csak erről látszik, hogy él még, mert az arca halottian sápadt és fájdalom sincs rajta. Csak valami békült nyugalom. A szomszéd ágyak fekvői is őt nézik, kiváncsi, kutatgató szemmel. És csak suttogva beszélgetnek egymáshoz. Mintha valami kegyetlenül nagy űr volna vendég a fehérágyas szobában, aki előtt igen némának kell maradni az ember fiának. Hogy észre ne vegye őt is. Letörik a hiteluzsorát? Eger, október 11. A legközelebbi napokban minisztertanács foglalkozik a hitel- uzsora letörésével. A Magyar Földbérlök Szövetsége elhatározta, hogy a miniszterelnököt közvetlenül informálja a gazdák bajairól. Elhatározták, hogy kinyomozzák a hiteldrágulás útját, vagyis, hogyan lesz a 8 százalékos pénzből 16 százalékos. Egyidejűleg ez egységespárt kisgazda frakciójában érdekes mozgalom indult meg, amely szintén a közeli napokban kerül nyilvánosságra. A párt egyes tagjainak ugyanis tudomására jutott az, hogy az országos Társadalombiztosító Intézet járulékai a legújabb időben közvetlenül a Leszámítolőbank kezelésébe jutottak. A Társadalombiztosító Intézeti járulékok eddigelé az egész ország területén álltak kezelésben. Mivel a járulékok elvétele a vidéki bankok hiteltőke állományát csökkenti, kialakult az a vélemény, hogy maga a Társadalombiztosító Intézet is hozzájárul ezzel az ad minisztrációs intézkedésével a gazdahitel drágulásához, mert így évente mintegy 40 millió pengőt von el a vidéki bankforgalomból. A Társadalombiztosító Intézet maga is ráfizet erre az üzletre, mert a Leszá- mitolőbank az úgynevezett első- kuriáju bankokhoz tartozik ős igy a fönnálló szokás szerint a legkevesebb kölcsönkamatot fizeti. Ez az eljárás évente körülbelül kétmillió pengő kamatdiffe- renciához juttat egy fővárosi pénzintézetet teljesen legális utón, ezzel egyidőben pedig a járulékok elvonása révén tőkeszegénységet és hitelkamatdrágulást idéz elő a vidéken. A kisgazdaképviselők ezt a kérdést valószínűen a minisztertanács elé juttatják és a kormánytól orvoslást kérnek.
