Eger - napilap, 1929/2

1929-10-08 / 179. szám

a bä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK:: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 179. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1929 október 8, Az aradi tizenhárom vértanú, emlékünnepe Kedden délelőtt ülést tart a vármegye köz­igazgatási bizottsága. Eger, október 7. Heveivármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt fél 11 érakor üléat tart. Az öléi nem tarthat számot nagy érdeklő­désre, mivel a tárgysorozat meg­lehetősen egyhangú és szürke. A Tesz jubileumi érdemkeresztje. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége fennállása tíz eszten­dős emlékezetére jubileumi ér­demkeresztet bocsátott ki, hogy azzal azokat, akik az elmúlt tíz esztendő rögös útjain, tengernyi kisértést hordozd viharában a nemzethüiégben, példaadásban és az önzetlen munkában elől jártak, felékesítse. A Tesz elnöksége az első ér­demkeresztet nagybányai vitéz Horthy Miklős kormányzónak ajánlotta fel, aki azt nagy tet- széssel fogadta és meleg elis­meréssel emlékezett meg a Tesz tízévi eredményes munkájáról. A másodikat a Tesz négy kül­döttsége tegnap adta át Pass József népjóléti miniszternek, aki közel egy évtizedes minisz­terségével valóban rászolgált erre az elismerésre. A Tesz elnökségétől vett érte­sülésünk szerint közéletünk ki­válóságai közül többeket meg fog ajándékozni a Tesz a jubi­leumi érdemkereszttel. A vidéki kitüntettekre nézve a Tesz újon­nan kinevezendő kerületi elnö­kei fognak előterjesztést tenni az elnökségnek. Kedvezőtlen a munka­piac helyzete. Az állami munkaközvetítő hi­vatalnak a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztett jelentére szerint a budapesti és a két vi­déki hatósági munkaközvetítő intézmény, október 2-án 962 munkahelyet éa 4898 munka­keresőt tartott nyilván. Minden száz helyre 509 kereső jutott. Különösen a foglalkozási ágak szempontjából a munka­piac helyzete igen kedvezőtlen. Ne utazzunk cseh területre és ne vegyünk cseh árúti 1 Eger, október 7. A magyar szabadság tizen­három aradi vértanújának em­lékét az idei október 6-iki gyász­napon is kegyeletes módon ülte meg Eger város közönsége. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentnmét mondott a főszékes­egyházban Ivánovich Emil sze­mináriumi rektor, apátkanocok. Az ünnepi misén megjelentek az állami, vármegyei és városi hatóságok képviselői, az egri 14. honvéd gyalogezred tiszti­karának, altiszti karának és le­génységének küldöttségei, a ma­gyar kir. otendőrség és állam- rendőrség tisztikara és legény­sége, több középiskola ifjúsága, valamint Eger város hazafias polgárai közül számosán. A mise végén a Himnuszt énekelte szár­nyaló áhítattal a közönség. Az istentisztelet végeztével a hatóságok képviselőivel, a kül­döttségekkel s. a megjelent is­kolák növendékeivel együtt a nagyszámú ünneplő közönség a Knézich Károly uccäba, Gröber Jenő háza elé Knézich Károly vértanútábornok emléktáblájához Eger, október 7. Nem Eger szülte ugyan, de Eger dajkálta, Eger ihlette és hallgatta, Eger fqgadta be na­gyok csontjait rejtő ősi, szent földje Pantheonjába örök pihe­nőre. Azért ez idei október nyolcadika, Mindszenty Gedeon születésének századik évfordu­lója Eger felé irányítja az or­szág katolikus szellemi kiváló­ságainak érdeklődését, magasz­taló igéit, sőt hódolatra siető lépteit, hogy az egrieknek egy­kori, zengőlantú, nagy polgár­társuk emlékének megbecsülésé­ben legyen kikkel versenyre kel­niük a kegyeletes tiszteletadás ünnepi lerovásánál. Akik úgy jönnek Eger aszfaltján, hogy fejük a Magyar Athén történeti, irodalmi, vallási nagy hagyo­mányainak magasabb életsíkjáig felér, azoknak ma tényleg ünnepi érzésekbe derül a lelke s újabb büszkeséggel eszmélnek rá egri vonult, ahol az egri érseki jog- akadémia ifjúsága impozáns ün­nepéllyel rótta le hálás kegye­letét az aradi tizenhárom vér­tanú iránt. Az Egri Dalkör Hmzthy Zol­tán kernagy vezénylésével a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd Szikszay Lajos községi köz- igazgatási tanfolyamhallgató Pe­tőfi : Élet vagy halál c. versét szavalta el hazafias tűzzel. Sim- cső József a Jogakadémiai Kör elnöke szépen felépített beszéd­ben állította a hallgatóság elé az aradi hősők példaadő haza­szeretetét és vont párhuzamot az aradi Golgota és a jelen ma­gyar sors szomorú Golgotája: Trianon között. Kiéri János jog­hallgató Harsányi Kálmán: Ok­tóber hatodika c. költeményét megrázó erővel szavalta el. Az Egri Dalkör a tőle megszokott erővel és hatással énekelte el Nem ! Nem ! Soha 1 című dalt, melynek végeztével Braun Ká­roly városi főjegyző kegyeletes szavak kiséretében tette le Eger város koszorúját Knézich tábor- nok márványtáblájára.________ voltuknak sokaktól irigyelt di­csőségére. Mert Mindszenty Gedeonról szólva ma már mindenki tudja, hogy e ragyogó név a magyar katolikus vallásos költészet feje­delmét jelenti. Akik előtte éne­keltek, azok csak mellékesen, alkalmilag írtak vallásos költe­ményeket. Csak mikor a vallásos ihlet ritka perceiben messze, messze a világtól a szent elragad­tatások magányos hegycsúcsán állottak, csak ilyenkor pendült meg a lantjuk. Mindszentynek nem kell a világból kiszaladnia, ha Istenről énekelni akar. Neki a prózaidét minden mozzanatán, az embersors minden hullám­rezdülésén a mennybolt fényes­ségének csilláma játszik s nagy hittől kigyúlt szemekkel az élet kellős közepéből tekint ki más világokba. Ebben ő teljesen mo­dern költő. A régi embernek csak akkor sikerült az áhítat szár­nyain az ég felé szállni, ha egy pillanatra el tudta feledni a földet. A modern ember nem akarja feledni a földet, mert itt látja feladatait. De ha vallásos, a mennyet imádkozza közelebb a földhöz, hogy fényei telehintsék az élet minden tapodtatját. Mind­szenty vallásosságát sem írja körül a templom. Bárhová esik is tekintete, szemében örömtüzek gyúlnak a Végtelennek s tődúl ajkára a hittől ihletett dal. Előtte azonban nem így volt. A régebbi vallásos költészet tovoli általános tárgyakat ke­resett. Ezért jóformán csak a legenda és az Isten fölségét ma­gasztaló himnusz szűk területén mozgott. Mindszenty lantján a saját egyéni vallásossága árad dalba. A szíve az ő lantja. Az pedig egy sajátságosán bonyo­lult, erős lelki küzdelmek tüzé- ben égő, mélyen érző éa roppant érzékeny, nagy szenvedéllyel lo­bogó s végletesen lelkesedni és szeretni tudó, érdekes egyéniség zengő orgánuma, melynek min­den megnyilatkozása egyéni s ezért mindenkit megkapó. A régi ember személytelenebb, szemlé­lete a tárgyba veszőbb. Mind­szenty teljesen alanyi, lírai, mo­dern jelenség, ki az egyéniség erős éreztetésével újjá teremti a vallásos lírát. Mindszenty költészete abban is új, hogy a megelőző színtelen, mert inkább gondolatiságba szürkülő utak helyett a ragyogó képek, metáforák színes világán át ragad a Láthatatlan felé. Gazdag és izgatott képzelete csak úgy ontja a képek garma­dáit, melyek széles skálán lobogó érzéseinek megfelelően finomak, bájosak, merészek, hatalmasok. Innen stílusának színesen csil­logó zománca, nagyfokú szemlé­letessége és a modern irányt jel­lemző erős hangulatisága. Végül modern Mindszenty az­által is, hogy a modern katoli­cizmus felébredt öntudatának dalnoka. A múlt században any- nyira szorongatott és vert kato­likus vallás sokak pesszimista jóslata dacára azóta nagyszerű megújhodást ért meg és a diadal gyönyörittas himnuszait csalta az Ecclesia militans küzdőinek aj­kára. Mindszenty e vallásos re- naissancanak hajnali kürtöse s A százesztendős költőkirály

Next

/
Thumbnails
Contents