Eger - napilap, 1929/2

1929-09-05 / 151. szám

J «RÄ 10 PILLÉK ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 1Ö1. szám ♦ Csütörtök * Eger, 1929. szeptember o. A OKH megkezdte a fagykárkölcsönök folyósítását Kábelre szerelik át az egri telefon fővonalat. A tetőtartók már nem bírtak el több vezetéket. Eger, szeptember 4. Egerben idáig az volt a hely­zet, hogy a telefonfővonal a háztetőkre beépitett, úgyneve­zett tetőtartőkon futott végig. A vezetékek száma idők folyamán annyira felnövekedett, hogy a postaigazgatóság az utóbbi idő­ben már nem is tudott uj vona­lat nyitni. Említésre méltó pél­dául, hogy a Korona szálló csak úgy tudott telefont kapni, hogy a vízművek építésvezetősége le­mondott telefonjáról. A debreceni postaigazgatóság most teljesen modern alapokra fekteti a telefonvezetéket. A hu­zalokat kábelbe vezetik és csak ott maradnak meg a tetőtartők, ahol nagyobbszámú előfizető ré­szére történik a vonalak szét­osztása. Az ügyre vonatkozó közigaz­gatási bejárást szeptember tizen- nyolcadikán tartják meg és a kábelek elhelyezése még az ősz folyamán megtörténik. Ma reggel 8 óra 48 perckor fejezte be világkörüli útját a Graf Zeppelin. triedrichshafen, szept. 4. A Graf Zeppelin ma reggel 8 őrá 30 perckor érkezett világ- körüli útjáról Friedrichshafen fölé. Tíz perc múlva a csarnok közelében lebegett s az óriási közönség hangos üdvrivalgása közepett megdördültek a mozsa­rak. A léghajó 8 óra 48 perckor ért földet. A Zeppelint azonnal a hangárba vontatták, ahol utasai elhagyhatták fülkéiket. Tífuszjárvány lépett fel Szekszárd környékén. Szekszárd, szept. 4. A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint a szekszárdnör- Dyóki Csatár pusztán tegnap 7 lifuszos megbetegedés történt. Orvosi vélemények szerint a sú­lyos kórt fertőzött ivóvíz okozta. Mint ismeretes, a kormány a fagykárbölcsön lebonyolításával az Országos Központi Hitelszö­vetkezetet bízta meg. A napokban küldte szét az OKH az összes körzeti és köz­ségi hitelszövetkezeteknek leg­újabb böicsönakciójára vonatko­zó körlevelét. A kölcsönakciő keretében az igényjogosult gaz­dák részére úgynevezett export­hiteleket folyósít abból a célbői, hogy a gazdák részére termé­nyeik kivitele biztosítva legyen. A földmivelésügyi minisztérium­mal történt megállapodás alap­ján az intézet ez exporthiteleket egyelőre ctak azoknak a gaz­dáknak folyósítja, akik az idei fagykárok folytán őszi vetéseik és évelő takarmányaik kiszán­tására kényszerültek és akiknek igényjogosultsága a földmivelés- ügyi minisztérium által elrendelt összeírás szerint már megálla­pítást is nyert. A körlevél rendelkezései sze­rint az exporthitelben részesülő gazdák közül azok, akik még nem tagjai a kölcsöonyujtó hitel­Az egyik délmagyarországi újság közli azt a magyaros el­határozást, mellyel Csanádvár- megye törvényhatósági bízott ságának tagjai megfelelnek an­nak a hitvány eljárásnak, amit a csehek a hidaenémetii határ­incidenssel kapcsolatban elkövet­tek. A magyar szivü bizottsági tagok még nem felejtették el a cseh perfidiát és most elhatá­rozták, hogy semmiféle cseh származású árut nem vásárol­nak és a cseheknek semmiféle formában pénzt nem juttatnak. A közlemény szerint Csanád— Arad—Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának legutóbb tartott közgyűlése előtt aláírás végatt a következő nyi­latkozatot körözték, amelyet el­szövetkezetnek, kötelesek ugyan a szövetkezet tagjainak sorába legalább egy üzletrésszel belép­ni és az erre vonatkozó belépési nyilatkozatot két tanú előtt sa­játkezűig aláírni, azonban az akciő során belépő új tagok sem belépési díjat fizetni, sem pedig üzletrészb8fizetést készpénzben eszközölni nem kötelesek, mert ezen új tagok után járó belépési díjakra vonatkozólag az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet fog intézkedni. Az exporthitel-akció keretében az igényjogosultak minden kát. hold után 40 pengő '.kölcsönben részesülnek. Az exporthitelek után a köl­csönt igénybevevő gazdák évi 8 százalék kamatot fizetnek, ezen­felül a kölcsönöket semmiféle más költség nem terheli. Az exporthitelekből a körle­vél rendelkezései értelmében ki­egyenlítik az egyes hiteligények­nek az állami vetőmag-akcióból és hizlalási hitelekből kifolyólag már lejárt, vagy a folyó évben esedékessé váló tartozáséit is. sőnek Tarnay Izor alispán és 116 törvényhatósági bizottsági tag irt alá: «Kötelező nyilatkozat. Alul­írott becsületszavamra fogadom, hogy semmiféle cseh szárma­zású iparcikket nem vásárolok, kereskedőtől vásárlás előtt meg­kívánom, hogy szavahihetőleg igazolja azt, hogy a vásárlandő árucikkek nem cseh származá­súak. Cseh fürdőhelyre nem me­gyek. Egyszóval rajta leszek, hogy a csehek tőlem és általam egyetlen fillért se kapjanak. Ugyancsak mindent megteszek, hogy családom tagjai és bará­taim hasonlőképen cselekedje­nek.« Csanádmegye törvényhatósági bizottságának példáját minden magyar vármegye követhetné. Gazdasági életünk súlyos válsággal küzd. Ezt érez­zük mindnyájan a magunk bő­rén. Hiába hallunk felülről op- timisztikus kijelentéseket. A pénz egyre drágul, a pénz világpiaca nagy feszültségű napokat él át. Reménykedtünk a közmunkák hatásos megindításában, a be­ígért nagy gazdasági programúi­ban. Sajnos, itt az ősz, komoran fenyeget bennünket már a tél szele, a gazdasági programm ha­tékony megvalósításával megint megkéstünk, megint kénytelenek vagyunk kitolni a tavaszra. Pihen tehát a sok dolgos mun­káskéz, amelyeknek pedig al­kotásra kellene lendülniük. De itthon. Mert sajnos arról van sző, hogy a kormány kénytelen arról gondolkodni, hogy a ki­vándorlás zsilipjeit megnyissa s a kivándorlás akadályait le­győzze. Ez a puszta tény mindennél jobban bizonyítja gazdasági éle­tünknek mélységesen beteg vol­tát. Szomorú dolog az, ha leg­jobb munkásainkat engedjük el­veszíteni, mert ne feledjük, hogy külföldre nem a rossz, kevésbbé használható munkás fog menni, hanem a legjobban kiképzett elem. Ellentétben áll az ilyen politika nagy nemzeti céljainkkal is. Évek óta tart a propaganda az egyke ellen. A maroknyi ma­gyarság létszámának megerősí­tésével erős nemzeti állam alap­jait akarjuk lerakni. De ennek nem lehet eszköze az, hogy a szaporodó magyarságnak azt mondjuk, tessék odébbállni, itt­hon nincs mit keresned. Nemcsak papíron kell tehát azokat a nagyarányúnak hirde­tett, átfogó gazdasági program- mokat megalkotni, hanem a ma­gyar élniakarás és cselekvési készség minden lendületével azon kell dolgozni mindenkinek, hogy a gyakorlati kenyéradásig vigye el gondolatait. Trianon sok mindennek az oka, a köpönyege alatt sokat lehet siránkozni és tehetetlen- kedni, de minden nyomorúsá­gunknak az oka nem lehet. A mai magyar földön még óriási energiák hevernek, de akik felelősek az ország poli­tikájáért, felelősek azért is, hogy ezekből az energiákból kenyér teremjen azok számára, akik ] dolgozni, nemciupán gesftelni « akarnak. Csanádmegye törvényhatósági. bizottságának gyönyörű példaadása, melyet minden magyar megye követhetne A törvényhatósági bizottság 116 tagja nyilatkozatot irt alá, hogy semmiféle cseh árút nem vásárolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents