Eger - napilap, 1929/2
1929-09-05 / 151. szám
o Sj. EGEB 1929. szeptember 5. Ma reggel kereszt Qllőtte magát egy legény a Verőszalában Az apa bűne a '4M Rövidesen befejezik az adóhátralékok rendezését. A hátralékok kamatait majdnem minden esetben elengedik, az adóaalap- ból való törlés ritkább. Budapest, szept. 4. A pénzügyigazgatősfigon erősen folyik a munka az adőren- dezáa ügyében b3érkezett kérvények feldolgozására. A pénz- ügyigazgatőeág a beérkezett panaszokat a lehetőséghez mérten úgy intézte el, hogy az adózón amennyire csak lehetséges, segítsen. Az adórendazés főképen a kereti és jövedelmi adóhátralékok kamatjának elengedése körül folyik. Magából as adóalapból csak a legritkább esetekben engednek el, csakis ott, ahol ezzel az adőző fél anyagi romlását akadályozzák meg. Hatvanezer hold termést vert el a tegnapi jégeső. Dombóvár, szept. 4. Sárpusztán tegnap őriáii vihar pusztított. A felhőkből diőnagy- ságű jégdarabok estek s 60 ezer holdnyi területen verték el a termést. Ismét feltűnt egg földműves festőművész. Kaposvár, szeptember 4. A kaposvári országos mező- gazdasági és ipari kiállítás egyik legnagyobb szenzációja egy főid- művessorban levő őstehetség feltűnése. A sopronmegyei Himád község egy szegény földműves napszámosa Áldozó József száz festményét állította ki s úgy a közönség, mint a szakértők meglepetve bámulják a mezőgazda- sági életet, a falut, a tanyát, a háziállatok mindenféle fajtáját biztos kézzel megrajzolt, ügyes szinérzékkel s helyes ecsetkeze- léssel megfestett képeket. A 36 éves földműves-festőnek 29 éves korában volt először ecset a kezében, addig csak hadifogsága alatt ceruzával rajzol- gatott, szelencéket és figurákat faragott. A izicek keresésére, a festés alaptechnikájára a maga próbálkozásai alapján jött rá. Sajnos, oly szegény napszámos sorban él, hogy a festék s az anyag árátcsak keservesen tudja ősszskuporgatni. Képei értékesítéséhez természetesen nem ért. Inkább elajándékozza őket. Pedig képei máris különbek, mint a budapesti képkereskedésekben árusított »festmények« zöme. Ha lesz valaki, aki hóna elá nyúl, lehetséges, hogy kibontakozik őstehetsége. Da ha elfelejtik a kaposvári kiállításon keltett meglepetést, ismét szaporodni fog a magyar géniusz elvetélt hőseinek száma. Eger, szeptember 4. »Sas Ferenc 24 éves Verő- szala utca 126. szám alatti lakos nsa reggel 6 órakor egy 7‘65 mm. es Frommer pisztollyal szerelmi bánatában mellbelötte magát. Mentők szállították az irgal- masok kórházába, ahol életveszélyes állapotban fekszik. Kihallgatni lehetetlen.« Ennyit mond a rendőri krónika. Rövid, száraz pár sor. És mennyi bűn, mily nagy tragédia kavarog a mondatok között. Sas L^jos egri földmivest vérfertőzés bűntettéért 12 évi fegy- házra Ítélte a törványszék. A szerenciétlrn ember életére pontot tett a súlyos büntetés. Zárt ajtók mögött, börtöncellák mélyén tengeti hátralévő idejét. Nem kér és nem vár ö semmit a földtől, Betette az élet kapuját maga után. De bűnéért ártatlanok is lakóinak! Feleség ét gyermek gyötrődik a nehéz vád nyomasztó kirezgésében. A feleség belétö- rődött. Kenyerének nagyobb darabja elfogyott már. Az utolsó mérföldköveknél egyre szürkébb, közömbösebb a jelen. — A fiú életerős, szépszál 24 éves ember. Megakad rajta a lányok szeme. És hétszer indult leánykérőbs. Hétszer kikosarazták. Az apja bűnéért. Hét soha be nem heggedő seb ... a nyolc idikatpisztolygolyö ütötte. Ma hajnalban Sas Lajosné a piacra ment s magára hagyta fiát, aki a ház körül dolgozott. A legény már napok óta komor arccal járt-kelt, a hozzá intézett kérdéseket válasz nélkül hagyta s általában minden jel arra muEger, szeptember 5. Néhány hónappal ezelőtt különös per foglalkoztatta az egri törvényszéket. Kalicz János 74 éves pásztói gazdálkodó hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével vádolva állott a birőság előtt. Az öregember a m. kir. Kúria és a budapesti kir. ítélőtábla biráinak sérelmére követte el a vád tárgyát képező rágalmazást. 1917.-re nyúlik vissza a nem mindennapi ügy háttere. Kalicz János módos ember volt. Szorgalmával, tudásával szép vagyont szerzett. A háború vége felé megvette báró Barkóczy háromszáz holdas birtokát. A birtokot maga báró Barkóczy fiú tragédiája. tat, hogy huzamosabb idő óta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Alig hogy eltávozott hazulról az édesanyja, bement a konyhába, elővett egy hatalmas szolgálati pisztolyt, amelyet Kovács János egri tizedestől kapott, bal kezébe fogta utolsó szerelme, a Szépasszonyvölgy-uicai Vladár Erzsi fényképét és mellbelötte magát, A golyó a bal mellén hatolt be, kere8ztűijárta a tüdőt, szívburkot s a lapocka mellett elhagyva a testet, keresztűlfúrta és megállította a faliórát, azonkívül darabokra zúzott egy falra akasztott tányért is. Sas Ferenc a borzalmas lövéstől megtántorodott, ' de nem esett el. Földre dobta a revolvert, két kézzel magához szorította a fényképet s roskadozó léptekkel kiment az utcára. Hogy miért, senki sem tudja. A vérnyomok világosan jelzik útját. Az út közepéig haladhatott, mikor érezte, hogy képtelen tovább menni. Visszavánszorgott a lakásba s a konyha közepén összeesett. Ott akadtak reá a dörrenésre figyelmessé lett szomszédok, akik a mentőket hívták és beszállíttatták a legényt az irgalmasok kórházába. Sas Ferenc állapota igen súlyos, életveszélyes Még a kora reggeli órákban kiszállt hozzá a rendőri bizottság, de eszméletlenül találták, és kihallgatnak nem sikerült. A szerencsétlen legény tragikus esete a Szalaparti hőstyán nagy részvétet keltett. adta el Kalicznak. A háromszáz bőidből azonban csak a fele volt báró Barkőczynak a tulajdona, a birtok másik fele a bárónőé volt, de a báró azt gondolta, hogy felesége beleegyezik az eladásba. Meg is kötötték a szerződést, Kalicz kifizette a vételárat. Ekkor váratlan dolog történt. Báró Barkőczyné kijelentette, hogy nem egyezik bele az eladásba, a férjének nem adott meghatalmazást a szerződés aláírására, a vétel tehát semmis. A jogászok megértették, hogy itt nincs mit tenni, mert a birtokot csak egységes jogügylet által, tehát feleségének beleegyezésével adhatta volna el Bar- kőczy báró. Kalicz azonban abmmmmmsmm „Ha per, hát legyék per!“ A pásztói öreg Kalicz a Legfőbb Bíró elé felebbezett. bői az elvből kiindulva, hogy becsületes vásárt csináit: vett és kifizette az árát, magáénak vallotta a birtokot. Per lett a dologból, hosszú évekig folyó per. A báró a vételárat vissza akarta adni, Kalicz nem fogadta el. így bírói letétbe helyezték a háromszáz hold árát. Képzelhetjük, mit ér ma ez a pénz, a lebélyegzés, a korona romlása és a magyar gazdasági élet sok más vihara után. Pedig ez a pénz Kalicz János 73 éves életének minden gyümölcse. Időközben tengernyivé nőtt a periratok halmaza. Az egri törvényszék hozott először ítéletet ez ügyben, majd az ítélőtábla, végül a Kúria utasította el Kiliczot keresetével. Kalicz ekkor panaszos levelet írt a Kúria elnökéhez, amelyben kijelentette, hogy a két felsőfokú biróság letért az igazság útjáról és az akták közül eltűntek a perdöntő iratok. Kalicz arra kérte a Kúria elnökét, hogy teremtsen rendet, mert nagy tévedést követett el a felsőfokú bíróság, amely helyezkedjék igazságos álláspontra, különben a bosszú órája ütni fog. Az öreg Kaliozot mokány kijelentéseiért természetesen vád alá vették. Egerben, a törvényszék előtt folyt le a rágalmazás címén indított bűnvádi eljárás, melynek során egy hónapi fogházra ítélték Kalicz bácsit, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztették. Az öreg magyar nem szólt az ítéletre egy szót sem. ö befejezte a földi perlekedést. Hazament, ágynak esett és amint ma értesülünk, meghalt. Itt hagyta a nem neki való sártökét. És reszkető, ősz fejével most már majd a legfőbb és csalhatatlan Bíró előtt emelhet panaszt, kérhet »utolsó« ítéletet, végső döntést és rendcsinálást a jó öreg Kalicz bácsi az ő nagy perében. Rablóvilág Szeged környékén. Szeged, szept. 4. Néhány nap óta egy rablóbanda tartja rettegésben Szegedet és környékét. Szombat és vasárnap éjjel 7 betörést kísérelt meg egy 5 tagból álló társaság, mely a nyomozás adatai szerint valószínűleg a szerb megszállott területről átlopődzott cigányokból verődött össze. Szerencsére sem anyagiakban, sem emberéletben nem tettek kárt, mert mindenütt megzavarták őket. Harminc csendőr és nyolc detektív rajvonaiban szállták meg a tisaeparti füzeseket » a trianoni határt, azonban a rablóbandának nem tudtak nyomára jutni.
