Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-25 / 21. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. január 25. M egri rekkantiigyről kértünk felvilágosítást a városházán. . . Eger, január 24. Az Egri Népújságnak ritkán nyílt alkalma megvádolni önmagát azért, hogy nem foglalkozott eleget a közügyekkel. Ugyanis minden időben ás minden körülmények között eleörangú hivatásának tartotta ezt. A hadirokkanta"« köréből mostanában mindsűrűbben fordultak elő panaszok nemcsak az ügykezelés vélt sérelmei miatt, hanem mivel előfordult, hogy minden orvosi vizsgálat nélkül egyeseknek a rokkantsági százalékát lényegesen leszállították és az illetők még attól a nevetségesen kevés havi illetménytől is eleitek, amit a mai pénzügyi viszonyok számukra lehetségessé tettek. Az egri rokkantügy képa az utóbbi időben mindenesetre zavaros volt, a zúgolódás mindig erősebb lett. Munkatársunk ezért so.a délelőtt felkereste Simonyi Nándor városi tanácsost, hogy a váró« rokksntügyéröl felvilágosításokat kérjen. A város közönsége amúgy sincs tájékozva a háború szerencsétlenjeinek számától és életviszonyairól. Az ügykezelő tanácsos azonban a kérdésekre azt válaszolta, hogy a rokkantügy nem változott. A rokkantak számát illetően legnagyobb meglepődéssel értesültünk, hogy a tanácsos saját szavai szerint semmiféle kimutatás, vagy statisztikai adat erre vonatkozólag nincs. Nem akarunk magyarázatot fűzni a helyzet ilyetén álláséhoz. De ezekután a rokkantak panaszát nincs módunkban valótlanoknak tartani. I Apró megjegyzések egri ügyekről. Az egri iparosság, mint tudjuk, első volt, amely megkezdte a képük döngetéiét az önálló kéz- műipsros érdekeltségi képviselet felállításáért. Az országban széles hullámokat vetett már a kisiparosok küzdelme a Kézműves Kamera létesítővé érdekében, ügy látjuk azonban, hogy akis- iparos társadalom teljesen magára van hagyatva ebben a harcban, míg a mozgékonyabb, fürgébb, szervezettebb nagyiparnak merkantil szellemű érdekeltsége rendelkezik ügy a sajtóval, mint a közgazdasági és pénzügyi világ hatalmasainak odaadó nagy támogatásával. — Nem féltjük a kisiparos társa dalmat, mert ismerjük szívósságát. Erős a hitünk, hogy győzelmesen kerül ki a küzdelemből az önálló Kézműves Kamara, amely azonban szintén csak akkor lesz hathatós támasza a kézműves iparnak, ha az nem lesz pusztán hivatal, nem lesz pusztán akták elintézője, hanem mozgékony vezetéssel, súlyos szavú vezetőkkel megvalósítja azokat az elgondolásokat és reményeket, amelyek életre hívják. Sajnos, ma a kisiparosságnak kevés a kiemelkedő, hivatott vezetője. Pedig a kisiparosság nagy értéket képez a magyar nemzeti társadalomban. Ha nem is kéri, ha talán nincs is szüksége rá, szép és emlékezetes lenne, ha úgy Eger város, miut egész Hevesvármegye hallatná szavát a mi kézműves iparosaink egyhangú és impozáns megmozdulása mellett a Kézműves Kamara érdekében. * A villamosítás, amelyen ma Hevesvármegye vezetői oly nagy odaadással munkálkodnak, közelről érinti Egerváros közönségét is. Eger mégis alszik e kérdésnél. Hogy azonban újból vélt sérelmek ne váljanak e szelíd megjegyzésből, hangsúlyozzuk, hogy nem polgármester, nem is a villamosművek vezérigazgatója, hanem az érdekelt közönség aiezik ebben ez ügyben. Az olcsóbb villany mindannyiunknak érdeke, már pedig a nmgye villamosítása több mint száz százalékkal olcsóbbá teszi a villanyt. A villamosítás megoldásának ügye azonban a megye két városát érdekli legközelebbről. Gyöngyösön a képviselőtestület tagjainak fele saár szinte tanár a villamosítás ügyében. Egerben Dutkay Pál prelátus, Trak Gáza, polgármester, Ricgelhann Béla vezérigazgató őa Petro Kálmán dr. jogtanácsos kivételével a városi képviselőtestületnek legfeljebb még c* *ak egy két tagja foglalkozott ezzel a nagyfontos- ságú kérdéssel. Pedig annak idején a szerződés megkötése végett itt is a képviselőtestület elé kerül az ügy és akkor kevesen tudnak majd a kérdés lényegéhez hozzászólni. Ezen segíteni kellene. Legalább néhány villamos értekezletet kellett volna már tartani az érdeklődő képviselők bevonásával Egernek és Gyöngyösnek együttesen és Egernek külön is. * Bethlen István gróf, vagy Foss József dr., vagy akár Albrecht kir. herceg, nem rendelkeznek oly érzékenységgel, mint az egri városi rez«i®. Pedig rendelkezhetnének. S talán több joggal és okkal rendelkezhetnének. A miniszterelnök még sohasem adott ki olyan hivatalos rendelkezést, hogy az állam hivatalai tagadjanak meg minden felvilágosítást annak a hírlapnak a munkatársa előtt, amely hírlap kritikát, a mi időszerű megjegyzéseinknél százszor keményebb kritikát és észrevételt közölt a kormányzatról, vagy egy-egy országút elhanyagolt állapotáról. * Az egri városi rezsim, a mai magisztrátus, szivünkből mondjuk: korszakalkotó alkotásokkal dicsekedhetik a város történetében. Ha visszatekintünk a város ötvenéves történetébe, nincs még egy rezsim, ami ennyi kézzelfogható eredményt mutathatna fel. Városépítés, városszépítés, vízvezeték, csatornázás stb. örökítik meg a mai rezsim vezetőinek neveit Eger történetében. Amikor azonban e kétségtelen ragyogó érdemeket elismerjük, nem követhetbetünk el sértést, ha a DEgy munka apró részletein igazítani, segíteni igyekezünk néhány szerény észrevétellel. De amikor a vezetők érdemeit méltatjuk, emeljünk kalapot az egri polgárok előtt is, akiknek segítségével és akiknek példátlan teherviselésével ezek az . alkotások létesülhettek. S bármilyen meleg szeretettel könyveljük el a kiváló érdemeket, a városi rezsim csak akkor lesz nagy, ha Eger agyonterhel lakosságát ebből a kátyú- bél, a mai szinte reménytelennek látsző gazdasági helyzetből ki tudja vezetni. Ec mi még abban is bízunk, hogy ki fogja vezetni. a GKasHaaNOHBaa s mm Ország-Világ. — Tartós lesz a jég a Balatonon. Keszthelyi jelentés szerint a Balaton felületét félméteres jég borítja, mely sok helyütt a 70 cantimétert is eléri. A Balaton jege ezidén tehát tartós lesz és nem egyhamar fog föiolvadni. — Az angolok véleménye Romániáról. Londonból jelentik : A Morning Postban közlemény jelent meg Sir Robert Gowen tollából, melyben a szerző figyelmeztet mindenkit arra, hogy ne kössön kereskedelmi kapcsolatot Romániával, mert elvész a pénze. — Tangó hangjainál menekült a közönség egy égő moziból. Newyorkből Írják: A bronksi kerület egyik mozijában előadás közben hirtelen tetőtüz támadt. Az entbsrek előadás közbsn felugráltak és rémülten tolongtak a kijáratok felé. Ebben a pillanatban a mozi igazgatója harsány hangon rövid beszedet intézett a közönséghez. Uraim és hölgyeim, lassan | és nyugodtan távozzanak a vész- I kijáratokon át. A zenekar majd egy lassú tangót fog játszani éa önök ennek ez ütemére vonuljanak ki, akkor nem lesz semmi baj. így is történt. Az igazgató szavai megnyugtatták a közönséget, amely a jazzband tangójának ritmusára szép lassan kivonult az égő moziból. Valami a spanyol- nátháról. A ipanyoljárványnak elnevezett náthalőz ismét dühöng és szedi áldozatait s úgyszólván az egész világon súlyos offen- zivát indított az emberiség ellen. A lapok óriási tudósításokat közölnek a spanyoljárvány terjedéséről és megállapítják azt is, hogy már millióra lehető az influenzás betegek száma, nem beszélve azokról, akiket nem jelentenek be a tisztiorvosi hivatalnak. Ilyen körülmények között valóban minden eszközt és módot igénybe kell venni, hogy a betegség terjedését megakadályozzuk. Es moit jön az, ami a legérdekesebb ebben a spanyolnáthás világban. A tisztifőorvosi hivatal jelenti, hogy egyetlen spanyolnáthás megbetegedés sem fordult elő az országban. Influenzás az van, sót számuk már lassan eléri az egymilliói is, de spanyolnáthás egy sine», ha pedig ezt a tiiztifőorvoá hivatal mondja, akkor nyugodtak lehetünk. Hát tisztelettel bejelentem, hogy mint egyszerű polgára ennek az országnak, akinek még spanyolnáthája sinc#, egyáltalán nem vagyok nyugodt, ha a tisz- tiföorvon napi jelentését olvasom. Nem tudom ugyani» megérteni, hogy mért van olyan nagy számú influenzás ebben a kis országban, ha nincs spanyolnátha és ha nem fenyeget veszedelem, akkor mért kell betartanom hivatalosan publikált övintézkedéseket. Különösen akkor nem vagyok nyugodt, ha a lapok hasábjain nagy tudósításokat olvasok a spanyoljárvány európai és amerikai pusztításairól a ugyanebben a rovatban mingyárt arról, hogy nálunk nincs veszedelem, egyetlen spa- nyolbetegünk sincs eddig, csupán nehányszázezer ember influenzás, ami érthető ebben a téli időjárásban. Tisztelettel kérdezem már most, nem volna-o helyesebb, ha a tisztifőorvosi hivatal nyilán szint vallana és a legkomolyabb formában figyelmeztetné a közönséget, ahelyett, hogy titkolózik ? Azt merem hinni és állítani, hogy helyesebb volna nagyobb lármát csapni, mint amekkorát érdemes, mert akkor az emberek komolyan vennék a náthalázas betegségeket, mint szépítgetni a valót és ezáltal kétségben hagyni rengeteg embert, akik, mert nem biztosak a tények felől, nem is élnek az óvatossági rendszabályokkal. A náthalázas megbetegedés komoly veszedelem, mely tüdőgyulladással jár őa nagyon sok esetben halálos kimenetelű. Es számuk emelkedő tendenciát mutat. Mindazonáltal a tisztiföorvosi
