Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-08 / 6. szám

A H Ä 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónaprs 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 oengő egyes szám ára 10 fillér, vasár- »nap 20 Sllér.♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. OHBÁN 90S5STÁV POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK m X.L VI. évf. 6. szám ♦ Kedd # Eger, 1929. január 8. Sándor király eltörölte Szerbia alkotmányát és feloszlatta a parlamentet A szerb király vasárnap a néphez proklamációt intézett, amelyben bejelenti a nyilt abszolutizmust. A király rendeletekkel fog kormányozni és a miniszterek neki tartoznak felelősséggel. Belgrad, január 6. Azok a tárgyalások, amelye­ket Sándor szerb király tegnap az uj kormány megalakítása cél­jából folytatott a pártok vezetői­vel és a különböző parlamenti csoportok képviselőivel, nem ve­zettek eredményre. Nagy meglepetést keltett te­hát, amidőn kiderült, hogy tiz órakor megalakult az uj kor­mány Zsifkovics Péter tábornok elnökségével. Senkisem tudta, hogy mi történt. Csak akkor gon­doltak arra, hogy talán megala­kult az uj kormány, amikor a hírlapírók észrevették, hogy több politikus és közéleti ember az udvarhoz sietett és ugyanakkor meghívták oda a miniszteri es­kütételnél közreműködő lelké­szeket. Belgrad, január 6. (Avals.) Vasárnap reggel Sándor király aláírásával plakátokat ra­gasztottak ki Belgrád utcán. — A proklamáció többek között így hangzik: Elhatároztam és kimondom, kogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1921. június 28 iki al­kotmánya nincs többé érvényben. Az ország minden törvénye ér­vényben marad mindaddig, amíg — ha ennek szüksége felmerül — rendeletemmel meg nem szünte­tem érvényességét. — Az új törvényeket a jövőben hasonlő ukázzal fogom kihirdetni. — Az 1927. szeptember 11-én megvá­lasztott szkupstinát feloszlatom. Amikor ezt az elhatározásomat közlőm népemmel, megparancso­lom az állam minden hatóságá­nak, hogy ehhez alkalmazkod­jék és mindenkinek és minden egyesnek, hogy tartsa tisztelet­ben és engedelmeskedjék annak. Kelt BelgrádbaD, 1929 január 6-án. Sándor, s. k. Négy törvény. Belgrád, január 6. (Avala.) A hivatalos lap több uj törvény szövegét közli. Az ezek közül a királyi hatalomról és az állam legfelsőbb igazgatá­Zágráb, január 7. A horvát fővárosban a belg­rádi események következtében beállott fordulatot a horvát pa- rasztpárt győzelmének tekintik. A horvátok azt remélik, hogy a katonai kormány uralma alatt Szabadka, január 7. A délvidéki magyarságot tel­jesen váratlanul érték a belgrádi események, a hirtelen beállott abszolutizmus. A királyi ukázok egyike kimondja, hogy fel kell oszlatni mindazokat az egyesületeket és pártokat, ame­lyek vallási vagy faji alapon állanak. Ebből a jugoszláv megszállott 1 sáről szól és 21 cikkből áll, ame­lyek a király törvényhozói és végrehajtó hatalmára vonatkoz­nak. A második törvény az állam rendjének és a közbiztonságnak védelméről szól, — a harmadik módosítja és kiegészíti a sajtó­törvényt, — a negyedik pedig módosítja a törvényhatóságok­ról és az önkormányzatokról szőlő törvényt. Belgrád, január 6. Az éjszaka végrehajtott rend­szerváltozást a lakosság a kirá­lyi proklamáciőből tudta meg, amelyet a hajnali órákban ra­gasztottak ki az utoákon. Az alkotmányos garanciák felfüg­gesztését általában a paraszt­demokrata koalíció felelős veze­tői részéről tanúsított kihívó magatartásnak tulajdonítják. lezajló választások után össze­ülő új nemzetgyűlés megalkotja a föderativ államszövetséget és Horvátország önálló állami életet élhet majd Jugoszlávia kebelében. területen élő magyarok arra következtetnek, hogy a magyar pártot és a magyar egyesületeket a katonai kormány, illetve dik­tatúra fel fogja oszlatni. Ez esetben a békeszerződésben biz­tosított kisebbségi jogokon tör­tént nagyfokú sérelemre való hivatkozással a Népszövetséghez fordulnak panasszal, illetve se­gítségért a délvidéki magyarok. Zágrábban a horvátok győzelmének tartják a belgrádi eseményeket Azt hiszik, hogy Horvátország önálló állam lesz. A délvidéki magyarok a Népszövetséghez fordulnak segítségért Szép jelszó az egység. Űnos-untalan halljuk vezérlő politikusok és politikus vezér­cikkírók felhívását egy nagy nemzeti egység megteremtésére. Gyönyörű himnuszokat hallunk zengeni az egység szükséges voltáról, de hogy mégsem md megteremtődni az oly hőn kívánt egység, célkitűzésben, gondolko­zásban, nemzeti akaratban s a jövőt munkáló eszközökben, an­nak egyetlen oka talán az lehet, hogy mindenki, aki egységről prédikál, csak a saját maga ál­tal megkonstruált egységet akar­ja a másikra rákényszeríteni, de nem akar mások felfogásából s módszereiből semmit sem át­venni. Kiáltó példát tudunk erre mon­dani a legújabb politikai esemé­nyek közül. A napokban a pesti demokraták vezéie, Rassay Ká­roly is beállott a namzeti egy­ség megteremtése hirdetőinek so rába. Az első pillanatban szinte fejbeüthetne bennünket az öröm és fellelkesülés, no lám, a ma­gyar nacionalizmus, melynek szinte legfontosabb célkitűzése a nagy magyar nemzeti rgység, egy ilyen ingoványos területre tévedt értékes erővel gyarapo­dott. Nagy tévedés. Rassay Ká­roly sem értelmezi ügy a nem­zeti egység jelszavát, hogy a maga részéről belátva politikai múltjának szomorú eltévelyedé­seit, ezentúl hozzáidomulni igyek­szik a magyar nacionalista tö­megek törekvéseihez s az ezer­éves nemzeti hagyományok or­szágútjaihoz. Ellenkezőleg, azt hirdeti, hogy legyen nemzeti egység, de a radikális baloldal célkitűzései alapján s azt köve­teli, hogy a magyar tömegek, feladva eddigi törekvéseiket, he­lyezkedjenek a baloldali demok­rácia fundamentumára. Ilyformán ezt a nagyhangú követelődzést szintén elhantol- hatjuk az elvetélt magyar ki­kezdések szomorú temetőjébe. A pesti aszfalt demokráciájának gyümölcseit a magyar tömegek óvakodni fognak megizlelni. Épp olyan fanyarnak fogják találni, mint amilyen fanyarnak találja Rassay Károly és demokrata rohamcsapata a keresztény nem­zeti gondolat lelki előföltételeit. Azzal a nagy különbséggel, hogy a magyar tömegek már nem olyan aluszékonyak és hiszéke­nyek, mint egy évtizeddel ezelőtt voltak s nem ülnek fel semmi­féle szirénhangoknak, bármily szívhezszőlóan fuvolázzák is ezek a baloldali nemzeti egység kö­vetelményéi. A magyarság már egyszer megégette magát a bal­oldali demokrácia tüzénél, többet nem kér belőle. A közmondás is azt tartja, hogy csak a rövidlátó s a bolond botlik el kétszer ugyanazon kőben. Dr. Urbán Gusztáv. A pilisvörösvári bányászok kedden munkába állnak. Budapest, január 7. Pilisvörösváron a bányászok és a munkaadók megegyezése küszöbön áll. A jelek szerint a sztrájkoló bányászok kedden reggel már megkezdik a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents