Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-08 / 6. szám
2 Levente élet Egerben. Az Egri Levente Egyesület Egressy csoportja január 3-án délután 6 órakor Nyáry Andor hazafias és levente szellemű színdarabját a »Leventét« adta elő nagy sikerrel. Nem tekintve semmi t chnikai akadályt, melynek leküzdésében különösen az Egri Építőipar R. T. igazgatósága és Takács építész nyújtottak segédkezet, amennyiben a színpadhoz szükséges faanyagot teljesen ingyen bocsájtották rendelkezésre. A »Levente« színdarab az át- kos emlékű kommunizmus idejében játszódik le. A falu öregjei tespedt nemtörődömséggdi várják az eseményeket és az az egy-két kommunista nyugodtan, büntetlenül űzheti játékát, amíg Tamás főhadnagy, a büszke magyer fel nem rázza a fiatalságot, megalakítja a levente egyesületet és a fiatal gyermek- emberekkel békét és nyugalmat teremt a faluban. A szereplő személyek játékában a vérükbe oltott levente szellem vonult végig. Fülöp Imre (Tamás főhadnagy) energikus, biztos fellépése, dacos meg nem alkuvása típusát adja a magyar hadsereg erős kezű tisztjének. Kiss Sándor a kisbirő szerepében a hivatala fontosságának nagy súlyt adó községi alkalmazottat alakította hatalmas derültséggel, — míg Turcsányi Sándor öreg embere, mint a falu kitűnősége aratott sikert. Takács László magyar cigányával önkénytelen együtt szomorko- dunk, mikor látjuk veszni a magyar nótát, de annál nagyobb az öröm, midőn a jazz tarka zenéjét ismét elfojtja a »Ciere- bogár, sárga cserebogár« melódiája. A darab női szereplői közül különösen Ztuzsika, Tamás menyasszonya aratott nagy sikert. Kiss Mari a Nagyasszony, Kiss Jolán pedig a pergő nyelvű öregasszony alakításáért kapott sok tapsot, a többi férfi szereplők közül Szeredi M., Szeredi S., Kakoczky J magyar legények, Krajcsovics J. kocsmáros, Gyulai J. karmester, Fülöp S., Kocsis Márton, míg a női szereplők közül Kocsis Mártonná, Anna, Kati, Kocsis Böske voltak igen jők. A jól sikerült előadást közel 500 főre menő közönség előtt adta elő a csoport, kiknek sorai között ott láttuk vitéz Subik Károly apát, kanonokot, Frindt Jenő érs. titkárt, Pillér István őrnagyot és még sokakat. Az előadás sikeréhez hozzájárul Szabó Lajos pü. számtiszt levente-oktató odaadó, buzgó tevékenysége és az a fáradhatatlan munkája, mellyel a szereplők sikerüket elérték. — Az előadás végén vitéz Subik Károly rövid buzdító szavakban elismerését fejezte ki úgy az oktatóknak, mint a szereplőknek. Az előadás után a fiatalság a csengés iskolában éjféli 1 őráig tartó zártkörű táncmulatsággal fejezte be a jól sikerült napot. (ma.) Radil Károlyt egyhangú határozattal ismét elnökévé választotta az egri ipartestület Eger iparossága egyhangúlag állást foglalt a Kézműveskamara felállítása mellett. — Óriási számban jelentek meg az ipartestületi tagok a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen. EGRI NÉPÚJSÁG 1929 január 8. Eger, január 7. Eddig soha nem látóit nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap délután az egri Ipartes- tüiet rendkívüli közgyűlése a Keresztény Iparoskor dísztermében. A vezetők előre látták, hogy óriási lesz az érdeklődés és éppen azért tartották ebben a tágas teremben a gyűlést, mert az Ipartestület székházéban a negyedrésze sem fért volna el a megjelent tagoknak. Három óra elölt 10 perccel még csak negyven, de pont három órakor 637 tagja volt már jelen az Ipartestületnek, s ez a szám a gyűlés folyamán érkezőkkel még 790-re emelkedett. A legöregebb iparosok, sőt a betegek is megjelentek a gyűlésen, közöttük egyik 84 éves aggastyán is. Az elnökválasztás. Gulyás Pál csizmadia mester, ipartestületi alelnök nyitotta meg 3 óra után néhány perccel a rendkívüli közgyűlést. Halmay Sándor ipartestületi titkár ismertette ezután a tárgysorozat első pontját: az elnökválasztást. Felolvasta a kereskedelemügyi miniszter határozatát, amely a benyújtott felebbezés elfogadásával Radil Károly elnökké történt választását megsemmisítette és új választást rendelt el. A titkár részletesen ismertette, hogyan jött létre annak idején az Ipartestület, amely autonom szerve az iparosságnak és önkormányzatának egyik legfőbb elve, hogy szabad akaratából olyan személyt választhat a testület élére, akinek kezében az ügyét leginkább biztosítottnak látja s akinek egyénisége garancia az iparosság érdekeinek megvédésére. E jogot biztosítja a törvény is és ezzel a jogával él az iparosság, amikor elnököt választ. Radil Károly pedig az eddigi működésével fényesen bebizonyította rátermettségét és az iparosságnak minden ügyes-bajos dolgában a legmesszebbmenőkig tett eleget és országos viszonylatban is olyan tekintélyt és vezető szerepet szerzet; az egri Ipartestületnek, amelyre a város is büizkeséggel és megelégedéssel tekinthet. A titkár szavai után viharos lelkesedéssel, egyhangú közfelkiáltással Radil Károlyt ismét elnökévé válasz tóttá az Ipartestület. Radil Károly az Ipartestület elöljáróiból álló küldöttség meghívására hatalmas éljenzéstől kísérve jelent meg a teremben és elfoglalva az elnöki széket, meghatva köizöcte meg az iparosságnak iimételten megnyilvánult bizalmát és kijelentette, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben, minden lehetőt elkövetve fogja az iparosok ügyeit előbbre vinni és érdekeiket szolgálni. A Kézműves Kamara A közgyűlés második tárgya: a miniszteri felhívás arra nézve, hogy a kézműves iparosság akarja-e a Kézműves Kamara felállítását? Radil Károly ipartestületi elnök teljes részletességgel és tárgyilagossággal ismertette a kézműves iparosság mai helyzetét és azt az utat, ami ebből a helyzetből kivezet a jobb jövő felé. A közös kamarák eddigi működése inkább a gyáripar és a nagykereskedelem érdekében történt s amikor a kézműves iparosság érdeke ezekkel szembetalálkozott, sohasem tett a kézműves iparosság érdekében semmit. Ezért van szüksége az iparosságnak egy olyan központi szerv felállítására, amely kizárólag az ö érdekeit képviseli kellő súllyal. Az iparosság föltétlenül áldoz pár fülért azért, hogy megfelelő érdekképviselete legyen és hamis 1 leállítás az, amely a terhek növelésének hangoztatásával igyekezik elriasztani az iparosságot i Kézműves Kamara gondolatától. Az iparosság a közös kamarában egy harmadik szakosztálynak, a kézműves szakosztálynak kiépítését nem tartja megfelelőnek és ezért egyhangúlag a felállítandó Kézműves Kamara közpon i szerv létesítése mellett fogh lt állást és kéri minél előbb ennek törvényerőre va!ő emelés it. Az Egri Ipartestület ezenkívül felhívja az összes ipartestiilateket hasonló állásfoglalásra. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá Radil Károly elnök javaslatát. Ilyen érdeklődést ilyen egyetértést, mint ezen a rendkívüli közgyűlésen, még sohasem mutatott az egri iparoiság. Jőleső érzést keltett ez városszerte és reméljük, hogy ez a vállvetett munka záloga lesz az iparosság szebb és boldogabb jövőjének. A pozsonyi egyetem többi tanáraival együtt Tuka Béla is tiltakozott 1919-ben Pozsony elszakitása ellen Prága, január 7. Dr. Tuka Béla csehszlovákiai nemzetgyűlési képviselőnek a tót néppárt egyik vezető tagjának letartóztatásával kapcsolatban, házkutatást tartottak Tuka lakásán. Az itt lefoglalt iratok között megtalálták azt az emlékiratot, amelyet 1919-ben a pozsonyi egyetem tanárai szerkesztettek meg, s amelyben tiltakoztak az ellen, hogy békeszerződésben Pozsonyt elszakítsák Magyarországtól. Ezt a memorandumot Tuka Béla dr. is aláírta akkor, mint a pozsonyi egyetem tanára. Mint ismeretes, a csehek »hazaárulás« címén fogták el Tuka Bélát, aki ezt hirdette, hogy Csehország és Tétország állam- szöveteége 1928. október 28.-án megszűnt, mivel ti túrécizent- mártoni szerződés 918. október 28.-án tíz évi próbaidőre létesítette a csehek és tótok államszövetségét. Az idén kevesebb lesz a házadé Wekerle Sándor, az új pénzügyminiszter 152.000/1928. szám alatt körrendeletét intézett az ország valamennyi pénzügyigaz- gatőságához és adóhivatalához, amelyben az 1929. évi házadő kivetését szabályozza. A rendelet szerint az 1928 évi házadókivetés alapjául vett haszonértéket kell úgy az 1929. évre, valamiut az ezt követő évekre is a házadő kivetésnél általában alapul venni. Felhatalmazza a rendelet a pőnzügyigazgatőságol, hogy a minimális haszonértékig leszállíthassák az olyan háztulajdono sbk lakásának haszonértókét, akik keresetképtelcnül csak a meglevő házuk euy részének bérbeadásából tengetik életüket. Ép úgy mérsékelhető a haszonérték: annál a háztulajdonosnál is, aki házában egyedül lakik ugyan, de keresetképtelen, illetőleg oly rossz anyagi viszonyok között van, hogy a különben helyesen megállapított házadót megfizetni nem tudja. Végül figyelmezt éti a kivető közegeket, hogy a házadó kivetési kulcsot 1929. évi január hó I tői kezdödcleg Budapesten 17 százalékra, a
