Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-28 / 49. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 28. Az egri új Korona-szálló bérbeadása tatást a HVRt. számlájára éti veszélyére a Bank teljesítette volna. A városok részvényállományukat nem terhelhették volna meg, a HVRt. pedig 50,000 pengőt meghaladó fizetési kötelezettséggel járó szerződést nem köthetett volna, és végül a HVRt. igazgatóságába a Banknak és a Nagybátonyinak 1—1 képviselője beválasztandó lett volna. A nagybátonyi ajánlatához egy számítást (kalkulációt) is mellékelt, ez azonbm a szakértők megállapítása szerint vérmes remények mellett nemcsak bizonytalan alapokon nyugszik, hanem a jövedelmezőségre vonatkozó számítások tekintetében ajánlattevő és szakértőink között oly súlyos eltérések mutatkoznak, hogy azok következtében a tervezett vállalkozás nem csak kockázatossá, hanem veszélyessé is válhatott volna. Tekintettel tehát arra, hogy ajánlattevő a vm. hálózat megépítését a HVRt.-ra kívánta bízni, melynek költsége, fenntartása, üzem és üzletvezetése, minden felelősséggel és kockázattal a HVRt.-t terhelte volna, szakértőink ezen ajánlat elfogadásának mellőzését javasolták. TS ■ J.MWr?TV«UJ9U11HDI Valószínűleg még ma megkezdődik a Dunán a zajlás. Budapest, február 27. A Duna magyarországi szakaszán mindenütt megrepedezett a jégpáncél. A zajlás triicd n valószínűség szerint még ma megkezdődik. Pozsonyban és Komáromban minden előkészületet megtettek az árvízveszede- lóm elhárítására és a váróé bizonyos részeiből eltávolították a lakosságot. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesy Gusztáváé. L. A pisai gyönyörű, románbazilika stílusban épült dómot se lehet megnézni félóra alatt, csak éppen, hogy meglátja az ember, hogy szépsége, fónsége és pompájának összesége örökre lelkűnkbe vésődjék. Homlokzatán négy, egymásfeletti oszlopsor áll, oltárai remekművek. Elkápráztatott szemmel őgyelegtem a pom-T pás márványoszlopokkal alátámasztott ívelések alatt s azon tűnődtem, hogy érdemes volt a szaracé- nokon már csak azért is győzedelmeskedni a palermói tengeri csatában, mert annak emlékére építették e márványfalú remeket. Szokásomhoz híven, az egyik oltár felé tartottam, hogy pár perces imát mondjak, a csillogó márványoszlopok közt keresve, hogy melyik elé térdeljek hát le, midőn egy váratlan remekmű látása fogva tartotta a háromhetes olasz úton pedig nagyon is elkapatottá lett szememet. A szószék! Ennél szebb a világon se lehet. A hat oszlopon nyugvó, úgynevezett lóheremintás cakkozású íveléseken hat oldalas, antipendiumKaptuk a következő levelet: Örömmel olvaiom sz Egri Népújságban, hogy a Koronát végre bárbeadják ée így a 860 ezer psngővel fölépített éa berendezett városi szálloda megnyílik nemsokára. A képviselő- testület csütörtökön fog határozni a bérbeadás kérdésében. Mivel sokan vannak, akik nem ismerik milyenek ma a szállodák és kávéházak bérletének körülményei, a közérdeket vélem szolgálni, amikor tájékoződásűl közlöm az alábbiakat: Békéscsabán a kétszázezer pengő költséggel épített és berendezett, 12 szállodai szobával bíró kereskedelmi csarnokot évi 14 ezer pengőért adták bérbe. Gyöngyösön a Uorso-kávéház bére 7600 P. Ozdon a Király- szálló (8 szobával) bére 7200 pengő. Gyöngyösön a Hungáriaszálló és étterem évi bére körülbelül 32 ezer pengő (emellett 40 ezer pengő óvadék). Természetes, hogy ezeket a bérösszegeket nem lehet irányadóknak tekinteni, mert igen sok függ a város gazdasági helyzetétől, a közönség összeté- otb. Eger a költségvetésében 32 ezer pengőben állította bs a Korona évi jövedelmét és úgy számították, hogy a Városi Fürdő r.-t. is nagyobb összeggel fog hozzájárulni a Korona 860 ezer pengős költségének kamatterheihez. Egyelőre nem lehet kiszámítani, hogy mennyiért kellene bérbeadni az egri Koronát, mert itt előbb meg kell ismernünk az első évek tapasztalatait, az első évek bevételeit és aszerint kell alakítanunk a bérleti feltételeket. Tisztelettel: (Átírás.) más segített volna rajtok. Vajon a modern életnek iránytadő tisztességes versenyben nem ez-e a cél ? Ezért a célért dolgozó, valamint az igazi demokráciát, s az emberek valő értékét kereső ma nem a sportban készülhet-e elő legmegfelelőbben az életre ? Ha ez nem volna így, nem lenne a világ leghatalmasabb államában kedvenc a sport. Az angol városok térképén nem szeszélyből látunk annyi sok zöld foltot, melyre »recreation«- vagy »athletio-ground« van írva. Akkor nem olvasnánk Shakespeare színművében azt, hogy a hősök tennnzeznek. Azt gondolom, elég ha pár egyszerű képet kiragadok az angol életből annak igazolására, hogy mennyire puritán felfogásban űzik ott a legelőkelőbbek a sportot. Mindnyájan emlékszünk arra a versenyfutásra, melyet a walesi herceg és a balál futottak egymással az öreg király betegágyához. A herceg győzött s a halál más okok miatt feladta a versenyt. A hosszú utazáa után a trónörökös azonnal apjához ment, félórát töltött nála, majd beült autójába s a Royal Automobil Club palotájába vitette magát, hogy egy órát — tenni- szezzen. Mikor először jártam barátaimmal a London School of Eco* nomics-ban, meglátogattam a badminton-tersaet is, ahol a tollas labdával s a kiciioy rakat- tekkel többen játszottak. Amint ott nézzük a játékot, egy idős űr jön hozzánk s megkérdi, hogy nem óhajtanánk e résztvenni a játékban. Természetesen mi nem tehettünk a meghívásnak eleget, de pár szót váltottunk a kedves öreg úrral, akiről később derült csak ki, hogy az iskola igazgatója volt. Mellesleg említem meg, hogy mintegy kétezer diák tartozott alőja s az intézet London közepén egy hatemeletes palotában van elhelyezve. A nép pedig esténként s a hét végén ellepi a londoni parkok salakpályáját és pázsitját, hogy fusson, játsszon, hogy örüljön a zöldnek s ne Werther módjára sóhajtozzon a sétányokon s mikor a szabadban jár, ne érezze múzeumban magát, ahol: mindent a szemnek, semmit a kéznek — a mottó. Angliában a sport játék, melyben nevelődik, finomul e egészségessé válik a világ első nemzete. Ha rajtam múlna, én elsőnek az angol sportot hozám be hazánkba a mi profjaink és a sport-primadonnáink »művészete helyébe. (Vége.) Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. ANGLIA ÉS MI Irta: Bárány István. V. Sport. Nem frázis az a megállapítás, hogy ma a sport századát éljük. Az üzlet túlkapásainak ma a sport vet gátat, ez szabályozza ez irányítja azt s azon keresztül az egész életet. Legragyo- gőbb példája a sport jótékony hatásának a kor két legnagyobb nemzetének, az angolnak s az amerikainak hatalmas arányú megerőiödéce és hatalmának megszilárdulása. Figyeljük meg, mily okozati összefüggésben áll egymással a sport és a nemzeti nagyság. A kis Japán sportol és ma már nagyhatalom, ezzel szemben Kína mind jobban veszti el hatalmát. Oroszország utolsó volt a sportokba s utolsó lett a ma történelmében. Olaszország hatalmas elánnal tör előre a sportok terén és nagy lépésekkel viszi előre hatalmának fejlődését. Ennek igen természetes oka az, hogy a sport a legigazibb demokrácia megteremtője, mert a versenyek startjánál teljesen egyenlők a versenyzők, csupán a lefutott verseny után sorozzák őket rangsorba aszerint, amint előbb értek célt anélkül, hogy szerű, domborműves oldalfalak emelkednek s a csipkésre faragott fejű oszlopok közül három egy-egy oroszlán hátán nyugszik. Hirtelen elhatározással kisiettem a templomból s a bronzkapu előtt nyájaskodó olasztól vettem egy lapot, mely e szószéket ábrázolja. Majd visszamenve, letérdeltem a csillogó márványpadozatra, melynek tükrét aranysárga színben játszóvá festette az aranyozott fagerendás menyezet. A szószék elé térdeltem, hol a márvány dombormű a Megváltás eseményét ábrázolta. Házassági évfordulóm alkalmából mondott imámnak ennél szebb imahelyét képzelni se tudtam volna s az Égi Hatalmasság bizonyára nem vette profanizálásnak, ha ott, a szószék alatt írtam meg az uramnak, hogy milyen fónséges helyen imádkoztam a további békés, egyetértő évekért. * * * Nem tudtam volna magamtól megtagadni a bűcsúzás perceit, midőn az esti vonattal visszaérkeztünk Pisából Firenzébe. Elszaladtam a Ponte Vecchiohoz, a Loggia delLan- zihoz. Véletlen se mondtam nekik Istenáldjont, hanem a viszontlátás reményében pillantottam még vissza- vissza hozzájuk. Április 20. A természetben semmi sem történhet indokolatlanul. Mindenre meg van a magyarázat. Pl: hogy a napsugaras Fiorenzában, a pompázó tavasz derekán, a hajnali órákban ha csípős hideg van, az arra jó, hogy a városból távozó, az ott töltött napok bódulatában akaratlanná erőtlenedett utas könnyebben viselje el a bűcsúzást. Kezem - lábam annyira fázott, hogy ezeknek ápolgatása elterelte figyelmemet szívbeli szomorúságomtól. Mert különben, akinek nem fáj a szíve a Florencból való távozáskor, annak nem is piros vértöl lüktető szív, hanem csak rideg, üresen kongó bádogskatulya zörög a bordái között. Talán az egész út, melyet a budapesti Bezerédj-utcai Dobó Katalinról elnevezett női felsőkereskedelmi iskola rendezésében tettem meg, nem lett volna számomra olyan felejthetetlen, ha az itthoni viszontlátáskor nem látom az uram szemében az öröm sugarát, ajkán a meghatottság rezgését, mikor csak annyit mondott: Kedveském, — s az én egyetlen fiam, hosszú, kamaszos karjaival át nem ölel, fülembe nem súgja : édes cicám, de jó, hogy már hazajöttél 1 VÉGE.
