Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-28 / 49. szám

Ara 10 FILLÉR

Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egg es szám ára 10 fillér, vasár- o nap 20 fillér. ♦

Szerkesztőség és kiadóhivatal t Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

főszerkesztő: L3r. ORBÁN GUSZTÁV 4 POL1TIKÄ1 MÄPILÄP # felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK

XL VI. év/. 49. szám # Csütörtök • Eger, 1929. február 28.

Az Egri Népújság felelős szerkesztője

voltam négy éven és négy hónapon át. Az aránylag bostíű idő alatt a gyakorlati újságírónak a toll és betű iránti lelkesedésével óhajtottam Eger város és Heves vármegye közönségének érdekeit szolgálni lapunk hasábjain. A körülmények odafordultak, hogy február végével megszűnik felelősszerkesztői tevékenységem az Egri Népújságnál. Ma, amikor utoljára jegyzem ezt a lapot, mint felelős szerkesztő, azzal a kéréssel búcsúzom az olvasó közönségtől és azoktól, akik szeretettel támogattak és segítettek a nehéz munkában, hogy tartsanak meg szereietük- ben és emlékezetükben.

1924. november 1.-től 1929. február 28.-ig dolgoztam e lap hasábjain. Ezután másütt fogok munkálkodni. Bárhol leszek azonban további napszámosa a küzdelmes életű m< gyár sajtónak, Eger város és Heves megye iránti lángoló szeretetemet mindenüvé magammal viszem.

Heves vármegye és Eger váró* vezetőinek, akik a felelős szerkesztői tisztségemmel járó munkában sokszor o’y kitüntető sze- retetben és támogatásban részesítettek, engedjék meg, hogy szivem mélyéből ugyancsak itt mondjak nekik hálás köszönetét.

A szerkesztőségben teljesen szívem nőtt kollégáimtól, az én nagyon kedves munkatársaimtól a szerető munkatárs és barát szivével búcsúzom, éppen úgy a kiadóhivatal megértő tisztviselőitől is.

A magyar toll eszményekért lelkesedő munkásának az olvasóközönség iránt érzett minden szer&tetét és háláját óhajtottam volna összefoglalni búcsúszavaimba, amikor ettől az őrhelytől megválók, hogy majd egy másik őrhelyen tovább dolgozhassak nagy és nemes célokért, a magyar nemzet és a magyar haza üdvére.

Eger, 1929. február 27.

Kelemen Andor, újságíró,

az »Egri Népújság* eddigi felelős szerkesztője.

Heves vármegye villamosítása

Ä döntés előzményei. — Szakvélemények a pályázatokról. Köíli Hevesy Gusztáv Hevesvárgye főjegyzője.

Eger, február 27.

Hevesy Gusztáv Hevesvármegye főjegyzője, a H.V. R.T. igazgatósági tagja, — a vármegye elektrifikálása ügyében történt döntés után közölte az Egri Népújság munkatársával a döntés indokait. Heveiy főjegyző közlését három cikkben tárjuk az Egri Népújság olvasói elé. Az első közleményt az alábbiakban adjuk:

— Az a vármegyeszerte, sőt mondhatnám országosan tapasztalt nagy érdeklődés, melyet vármegyénk villamosításának kérdése előidézett, sorompóba állította ezen ügynek nem csupán hívatott munkásait, hanem úgy a főváros, mint a vidék sajtóit is.

— A tervezet megvalósítására irányúié pályázat lejárta után ugyanis, úgy a fővárosi napilapokban és folyóiratokban, valamint a vidéki sajtóban is csaknem sorozatosan jelentek meg híradások, melyekről nem nehéz megállapítani, hogy az egyes vállalatok érdekeit szolgálták. — Készséggel elismerem azonban, hogy főként az Egri Népújság hasábjain jelentek meg illusztris közéleti férfiaink tollából oly közlések is, melyek minden önzéstől mentesen, tisztán e vármegye érdekeinek megvédése céljából láttak napvilágot.

— Ezen ujságközleményekre, a villamosítás ügyét intéző Hevesvármegyei Villamossági Rt. (röviden HVRT) igazgatóságának döntése előtt nem lett volna helyén való nyilatkozni, a köteles pártatlanságtól eltekintve már csak azért sem, mivel egy időszerűtlen nyilatkozat közreadásával nem lettvolna célszerű a kelleténél, véleményem szerint is, tovább elhúzódott fejleményeknek elébe vágni. Most azonban, hogy az igazgatóság döntése bekövetkezett, nemcsak megengedhetőnek, hanem a fontos közérdek és a vármegye közönségének tájékoztatása szempontjából kívánatosnak is tartom megismertetni az igazgatóság elhatározásának eddig ismeretlen

rűgőit és mindama fontos indokokat, melyek az igazgatóság elhatározására döntő befolyással voltak.

— A félremagyarázások érdekében már eleve kijelentem, hogy közlésemet jőrészben ama nagy értékű szakvéleményekre elapítom, melyek Pöschl Imre műegyetemi tanár és Verebély László középítési tanácsos tárgyilagos bírálatai alapján igazgatóságunknak rendelkezésére állottak és amelyek az igazgatóság állásfoglalására, természetszerűleg befolyással voltak.

— A jelen közlésemet a múlt év november 3. ára meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlatok ismertetésével kezdem.

Ezek szerint a fenti határidőre négy vállalat

adta be ajánlatát. És pedig: A Magyar Alföldi villamosságot szolgáltató Rt. (röviden Alföldi), a Nigybátony' Újlaki Egyesült Iparművek Rt. (röviden nagybá- tonyi), Részvénytársaság a Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára (röviden Tröszt), valamint a Salgótarjáni Köszőnbánya Rt. és a Borsodi Szénbányák Rt. Az utóbbi kettő (röviden Salgő- Borsodi) közös ajánlatot tett. —

— A beérkezett összes ajánlatok elbírálás végett először Nagy Dezső gyöngyösi és Ringelhann Béla egri villanygyári igazgatókhoz, majd pedig Pöschl Imre műegyetemi tanárhoz kerültek.

— A megnevezett szakértőink, különösen pedig Pöschl Imre műegyetemi tanár állal elkészített szakvélemények megállapították, hogy

a Nagybátonyi és a Tröszt

ajánlatai a pályázati feltételeinknek még alapgondolatától is teljesen eltértek,

míg az Alföldi és a Salgő-Borsodi ajánlataikat a pályázati feltété leknek megfelelöleg adták ugyan be, de alapvető kérdésekben oly eltérésekkel, hogy ezen kérdések kellő tisztázása nélkül, ezen ajánlatok sem lehettek volna kivitelre alkalmasak.

— Elhatározta tehát az igazgatóság, hogy az egyenlő elbánás elvének szem előtt tartásával és az eszmék tisztázása érdekében, valamennyi ajánlattevővel tárgyalásba bocsájtko- zik. A tárgyalásokat a múlt év december 28., valamint a f. év január 2 , 3. és 4. napjain meg is tartottuk, melyek megtörténté után e tárgyalások anyagával kiegészített iratok most már Pöschl Imre és Verebély Lászlő budapesti szakértőink együttes elbírálása alá kerültek.

— Idő és helykimélés szempontjából nem akarnám részletesen és elkülönítetten ismertetni azokat sz eredményeket, melyeket a tárgyalások nagy munkáinak egyes állomásainál elérnünk sikerült, hanem csupán azt a végső eredményt ismertetni, a- mely igazgatóságunk elhatározásának alapját képezte.

1. A Nagybátonyi ajánlata:

Alapját az áram nagybani szolgáltatására vonatkozó 30 éves szerződés képezi. Az áramot a kellőleg kibővítandő nagybátonyi erőműből kívánta szolgáltatni. Vállalta a vármegyei vezetéknek (a körvezetéknek) két külön iránnyomon való táplálását, sőt kilátásba helyezte egy másik erőműből leendő táplálás lehetőségét is. A szükséges villamoa energiát, nagybátonyi telepén egy tételben átvéve ajánlotta, kilowattonként 4 filléres egységárban, amelyen felül az évenként előforduló legnagyobb csúcsterhelés minden kilowattja után 100 pengő alapdijat kívánt.

A H. V. Rt. által megépítendő hálózat és tartozékainak megépítéséhez 4 2—4'8 milliő pengő értékű dollár kölcsönt ajánlott, húsz évre 10'6 %-os annuitás és 88 %-os árfolyam mellett. Biz- tositékúl lekötendő lett volna: a két város és a recski bánya áramfogyasztása utáni jövedelem, a HVRt. összes ingó és ingatlan vagyona, az egész vármegyei hálózat, a már megszerzett és még megszerzendő jogosítványok. Fizetés nem teljesítése esetéra az energia szolgál*