Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-26 / 47. szám

Á 8 fi 10 FILLÉR

Siőüizetési díj postai szállításiul: egy hónapra 2 pengő 60 fillér, '/« évre 7 pengő, sgges szám ára 10 fillér, vásárik nap 20 fillér. *

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum földszint, balra, Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

HucrkuzM! Ir. UfiBáfi aOSXTiV * POLITIKAI NAPILAP « felelős szerkeszti): KEKIMOS ANDOB

XL VI. évf. 47. szám * Kedd ♦ Eger, 1929. február 26.

A gyakorlati életpályák

Vigh Albert államtitkár, az Országos Ipari és Kereskedelmi Tanács alelnökének liceális előadása az egri ciszterci gimnáziumban.

Alkalom szüli a tolvajt

és ez árdrágítót. Ezt a rettenetes emlékű szót már rég nem hallottuk emlegetni. Már-már azt hittük, hogy a gazdasági életnek oly epedve várt konszolidációja magával hozza majd a forgalom szótárából való teljes kitörlését. Csalódtunk.

Az uzsorebirőság, népies nyelven árdrágítóbiróság, a műit héten több kiskereskedőt volt kénytelen elítélni Budapesten, mert a mai fagyhullámos idők legfontosabb, legjobban epadett cikkét: a szenet, ezt a »fekete gyémántot« a megengedettnél nagyobb haszonnal árúsították didergő embertársaiknak.

Tehát amint megjelent az első zökkenés a vasúti forgalomban s a rendes szénszállítmányok nem tudtak befutni a teherpályaudvarokra, viszont a kegyetlen tél dermesztő szigora jeges korbácsával arra késztetett mindenkit, hogy minden anyagi erejének latbaveíésével, talán még az élelmezés rovására is, szénről gondoskodjék — rögtön feléledtek poraikból — az uzsorás Scbylockok, hogy embertársaik nyomorából, didergő testéből és leikéből, megfagyott könnyéből aranyat sajtoljanak maguknak.

Nem akarunk a megtővedt, a pillanatnyi haszontól elvakult ■ a bíróság által méltán megbüntetett kiskereskedők védelmére kelni a következőkben, ba azt mondjuk, hogy a hivatalos megtorlás megint nem ott keresi az igazi bűnöst, ahol az rejtőzik. Ám bűnhődjék az a szatócs is, aki vétkezett, de bűnhődjenek egyúttal, sőt elsősorban azok, akiktől az árdrágítás folyamata kiindult s egyenesen felbiztatták a kisembereket a példakövetésre.

A hivatalos kéz ennél az árdrágításnál megint ott csapott le, ahol a kézzelfogható bűnös mozgott, de a dolgok szövevénye mögé, az igazán árdrágító nagybani machinációk diUDgel- jébe nem igen szokott lecsapni. Pedig inkább ezek részére kellene uzsoratörvény, uzsorabirő- nág s a gazdasági élet intézőinek ellenőrző tevékenysége.

A szegény emberek kályháiban égő drága és drágított szén

Eger, február 25. Vasárnap délután hat órai kezdettel ismét liceális előadás volt az egri ciszterci gimnázium tornatermében. Nagyszámú, díszes közönség töltötte meg a tornatermet, amelyet Eger szabadegyetemévé avattak ezek a nagy és tudományos értékű liceális előadások.

Kürti Menyhért dr. főigazgató megnyitó szavaiban, mint a visszatérő öreg diákok legjobbikát üdvözölte a mai előadót: Vigh Albert államtitkárt, akit jószívű, nagyon gyengéd, nagyon finom lelkű és a legkész- ségecebb öregdiáknak ismernek a ciszterci diákok szövetségében.

Vigh Albert államtitkár,

8Z Országos Ipari és Kereskedelmi Tanács aleloöke, mély hálával köszönte meg üdvözlésit és megható szeretettel emlékezett meg az Alma Materről, az egri ciszterci gimnáziumról, amelynek maga is diákja volt. A közönség lelkes tapsai közölt foglalta el ezután az államtitkár az előadói emelvényt és megtartotta nagy- fontosságú előadását

a gyakorlati életpályákról:

Az előadás célja volt: ábrázolni a gyakorlati pályákat tápláló közgazdaságunk alakulásának fontosabb mozzanatait, ismertetni a gyakorlati tevékenység szerepét ás eszmevilágát, ■ az érvényesülés alapvető nemzeti és etikai szempontjait megvilágítani.

— A megcsonkított Magyar- országban — mondotta — a legnagyobb mértékben gondolkodóba ejtő ez a tény, hogy tehetséges és becsvágyé ifjaink munkakepessegüknek megfelelő foglalkozáshoz nem juthatnak. Elképzelhető e olyan gazdag ország, amely kulturéletet folytathatna akkor, ha a munkaerőben lévő nemzeti vagyon rendszeresen meddőségre pazarlődik ?

tüze ismét rávilágít arra a már sokszor hangoztatott követelményre, hogy a megtorló uziora- birőságon kívül kellene lenni nálunk egy olyan jőszemü, energikus és rendszerrel dolgozó szervnek is, mely már jőelőre mérlegeli a kereslet és kínálat

— Hitünk szerint, időnk egy történelmi kifejlődő« étmeneti időszaka.

Ilyen időben a művelt kis nemzetek azért szenvednek sokat, mert a tanultsaggal és tehetséggel együttjáró becsvágy nem talál kielégítést.

Ez egyúttal négy veszélye ia helyzetünknek. A becsvágy tulajdonképen az a munkutőke, mely az erők folytonos megújításával kiapadhatatlan tartalékát szolgáltatja a szellem-erkölcsi értékek és anyagi javak létrehozásának.

Fontos teendőnk gondoskodni levezető medrekről,

amelyeken át ifjuságuak az őt jellemző bec*vágyám>k heves pezsgését alkotó munkában le- folyathassa, mielőtt az még eltörpülne, vagy káros és veszedelmes utakat vágna magának.

— Az ország gazdasági állapotának fellendítése: az őstermelésnek, az iparnak, a kereskedelemnek emelése, a magyar nemzet lelkében gyökerező törekvés, amely ezer éven keresztül szakadatlanul él, de harmonikus fejlődésében időnként megakadt.

Összefogás a különböző termelési ágak között.

— A poigéroAOdáe természetes menete az, hogy fejlődése folyamán minden állam az őstermelés melleit az iparnak és a kereskedelemnek fontos szerepet juttatni, ■ fejlesztésükre kiváló gondot fordítani kénytelen.

Az a szántó-vető nép, amelyik ipari szükségleteit maga fedezni nem tudja, s a kereskedést a saját erejéből ellátni képtelen, mezőgazdasági munkájának gyümölcsét idegenek kezére juttatja. Az őstermelés, az ipar és a kereskedjem egymásra kölcsönösen hátú foglalkozások. Az őstermelés szállítója az iparnak, amelynek legnagyobb fagyasztója a gazdaközöntég. Ebben a forgalomban az értékesítés szerepét a kereskedés veszi át, mely a nemzetgazdaságnak különböző

viszonyát, mely döntően be tud avatkozni az áralakulás folyamatába ■ a drágulás első szelére akcióba léphet az uzsorások ellen. Ez a szerv talán meg tudná akadályozni azt, hogy a fogyasztó ne gyémántot vásároljon közönséges szén helyett.

ágait összeköti. A mezőgazdaság az ipar és a kereskedelem virágzásának hatása alatt szükségképen nemesbülnie kell az embernek; a szorgalom és a hi- vatásszeretet sugarai a legegyszerűbb munkás erkölcsének képzésére is szembetűnő sikerrel hatnak.

Háromszáz év vesztesége.

— Amíg a szerencsés Nyugatnak művelődésére évszázadok kedvező nyugalma állott rendelkezésre, • a legújabb kor világversenyébe fokozatosan be* lefejlődheteit, a magyar nemzet éleiében a Mohácsot követő bárom század a szenvedések kora volt. Ezt az időt a népek legnagyobb versenye korában kellett behoznunk, hogy nemzetünk a már kovetelőbb korviszonyok közt létét fenntarthassa.

— Magyarország gazdasági törekvése nem volt pusztán harc a gyarmatosítani irányzat ellen, hanem a nemzeti géniusz érvényesítése az idegen politika és az idegen kultúra ellen. Küzdői» meiben gazdasági helyzetének emeléséért nem követett önző érdekeket, hanem közállapotainak európaivá tételére törekedett s a művelt nemzeteket foglalkoztató feladatát kívánta teljesíteni.

— A nemzet alkotmányos életének újjáalakításától

a háború kitöréséig eltelt félszázad, hazánk történetében a fejlődés korszaka.

Az ország minden téren, anyagi és szellemi tekintetben egyaránt nagyot haladt. A külföld részéről is elismert tényeket elértük azáltal, hogy

nemzeti életünk összes ágait a

kor eszméi alapján törekedtünk átalakítani és berendezni.

A múlt század utolsó három évtizedében a magyar állam egész sorát létesítette az olyan alsó-, közép- és magasabbfokű szakiskoláknak, amelyek a gazdasági élet különböző ágai számára szakképzett vezetőket, segéderőket és munkásokat voltak hívatva nevelni. Vezető dondolatuk az volt, hogy az őstermelésben, az iparb .n és a kereskedelemben dolgozó különböző rendű munkaerők a művelődés és a szakképzés áldásaiban részesüljenek. Ezek az intézetek fontos szerepet töltöttek be gazdasági életünk fellendítésében.

— Közgazdaságunk az ország vagyonosodásának alapját a me-