Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-26 / 47. szám

Á 8 fi 10 FILLÉR Siőüizetési díj postai szállítás­iul: egy hónapra 2 pengő 60 fillér, '/« évre 7 pengő, sgges szám ára 10 fillér, vásár­ik nap 20 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum földszint, balra, Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ HucrkuzM! Ir. UfiBáfi aOSXTiV * POLITIKAI NAPILAP « felelős szerkeszti): KEKIMOS ANDOB XL VI. évf. 47. szám * Kedd ♦ Eger, 1929. február 26. A gyakorlati életpályák Vigh Albert államtitkár, az Országos Ipari és Kereskedelmi Tanács alelnökének liceális előadása az egri ciszterci gimnáziumban. Alkalom szüli a tolvajt és ez árdrágítót. Ezt a rettenetes emlékű szót már rég nem hal­lottuk emlegetni. Már-már azt hittük, hogy a gazdasági életnek oly epedve várt konszolidációja magával hozza majd a forgalom szótárából való teljes kitörlését. Csalódtunk. Az uzsorebirőság, népies nyel­ven árdrágítóbiróság, a műit hé­ten több kiskereskedőt volt kény­telen elítélni Budapesten, mert a mai fagyhullámos idők leg­fontosabb, legjobban epadett cik­két: a szenet, ezt a »fekete gyé­mántot« a megengedettnél na­gyobb haszonnal árúsították di­dergő embertársaiknak. Tehát amint megjelent az első zökkenés a vasúti forgalomban s a rendes szénszállítmányok nem tudtak befutni a teherpá­lyaudvarokra, viszont a kegyet­len tél dermesztő szigora jeges korbácsával arra késztetett min­denkit, hogy minden anyagi ere­jének latbaveíésével, talán még az élelmezés rovására is, szénről gondoskodjék — rögtön feléled­tek poraikból — az uzsorás Scbylockok, hogy embertársaik nyomorából, didergő testéből és leikéből, megfagyott könnyéből aranyat sajtoljanak maguknak. Nem akarunk a megtővedt, a pillanatnyi haszontól elvakult ■ a bíróság által méltán megbün­tetett kiskereskedők védelmére kelni a következőkben, ba azt mondjuk, hogy a hivatalos meg­torlás megint nem ott keresi az igazi bűnöst, ahol az rejtőzik. Ám bűnhődjék az a szatócs is, aki vétkezett, de bűnhődjenek egyúttal, sőt elsősorban azok, akiktől az árdrágítás folyamata kiindult s egyenesen felbiztatták a kisembereket a példaköve­tésre. A hivatalos kéz ennél az ár­drágításnál megint ott csapott le, ahol a kézzelfogható bűnös mozgott, de a dolgok szövevé­nye mögé, az igazán árdrágító nagybani machinációk diUDgel- jébe nem igen szokott lecsapni. Pedig inkább ezek részére kel­lene uzsoratörvény, uzsorabirő- nág s a gazdasági élet intézői­nek ellenőrző tevékenysége. A szegény emberek kályhái­ban égő drága és drágított szén Eger, február 25. Vasárnap délután hat órai kezdettel ismét liceális előadás volt az egri ciszterci gimnázium tornatermében. Nagyszámú, dí­szes közönség töltötte meg a tornatermet, amelyet Eger sza­badegyetemévé avattak ezek a nagy és tudományos értékű li­ceális előadások. Kürti Menyhért dr. főigazgató megnyitó szavaiban, mint a visszatérő öreg diákok legjobbi­kát üdvözölte a mai előadót: Vigh Albert államtitkárt, akit jószívű, nagyon gyengéd, na­gyon finom lelkű és a legkész- ségecebb öregdiáknak ismernek a ciszterci diákok szövetségében. Vigh Albert államtitkár, 8Z Országos Ipari és Kereske­delmi Tanács aleloöke, mély hálával köszönte meg üdvözlésit és megható szeretettel emlékezett meg az Alma Materről, az egri ciszterci gimnáziumról, amelynek maga is diákja volt. A közönség lelkes tapsai közölt foglalta el ezután az államtitkár az előadói emelvényt és megtartotta nagy- fontosságú előadását a gyakorlati életpályákról: Az előadás célja volt: ábrázol­ni a gyakorlati pályákat tápláló közgazdaságunk alakulásának fontosabb mozzanatait, ismertet­ni a gyakorlati tevékenység sze­repét ás eszmevilágát, ■ az ér­vényesülés alapvető nemzeti és etikai szempontjait megvilágítani. — A megcsonkított Magyar- országban — mondotta — a leg­nagyobb mértékben gondolko­dóba ejtő ez a tény, hogy tehetséges és becsvágyé ifjaink munkakepessegüknek megfelelő foglalkozáshoz nem juthatnak. Elképzelhető e olyan gazdag or­szág, amely kulturéletet folytat­hatna akkor, ha a munkaerőben lévő nemzeti vagyon rendszere­sen meddőségre pazarlődik ? tüze ismét rávilágít arra a már sokszor hangoztatott követel­ményre, hogy a megtorló uziora- birőságon kívül kellene lenni nálunk egy olyan jőszemü, ener­gikus és rendszerrel dolgozó szervnek is, mely már jőelőre mérlegeli a kereslet és kínálat — Hitünk szerint, időnk egy történelmi kifejlődő« étmeneti időszaka. Ilyen időben a művelt kis nem­zetek azért szenvednek sokat, mert a tanultsaggal és tehet­séggel együttjáró becsvágy nem talál kielégítést. Ez egyúttal négy veszélye ia helyzetünknek. A becsvágy tu­lajdonképen az a munkutőke, mely az erők folytonos megújí­tásával kiapadhatatlan tartalékát szolgáltatja a szellem-erkölcsi ér­tékek és anyagi javak létre­hozásának. Fontos teendőnk gondoskodni levezető medrekről, amelyeken át ifjuságuak az őt jellemző bec*vágyám>k heves pezsgését alkotó munkában le- folyathassa, mielőtt az még el­törpülne, vagy káros és vesze­delmes utakat vágna magának. — Az ország gazdasági álla­potának fellendítése: az ősterme­lésnek, az iparnak, a kereske­delemnek emelése, a magyar nemzet lelkében gyökerező tö­rekvés, amely ezer éven keresz­tül szakadatlanul él, de harmo­nikus fejlődésében időnként meg­akadt. Összefogás a különböző terme­lési ágak között. — A poigéroAOdáe természetes menete az, hogy fejlődése fo­lyamán minden állam az őster­melés melleit az iparnak és a kereskedelemnek fontos szerepet juttatni, ■ fejlesztésükre kiváló gondot fordítani kénytelen. Az a szántó-vető nép, amelyik ipari szükségleteit maga fedezni nem tudja, s a kereskedést a saját erejéből ellátni képtelen, mezőgazdasági munkájának gyü­mölcsét idegenek kezére juttatja. Az őstermelés, az ipar és a kereskedjem egymásra kölcsö­nösen hátú foglalkozások. Az őstermelés szállítója az iparnak, amelynek legnagyobb fagyasz­tója a gazdaközöntég. Ebben a forgalomban az értékesítés sze­repét a kereskedés veszi át, mely a nemzetgazdaságnak különböző viszonyát, mely döntően be tud avatkozni az áralakulás folya­matába ■ a drágulás első sze­lére akcióba léphet az uzsorások ellen. Ez a szerv talán meg tud­ná akadályozni azt, hogy a fo­gyasztó ne gyémántot vásárol­jon közönséges szén helyett. ágait összeköti. A mezőgazdaság az ipar és a kereskedelem vi­rágzásának hatása alatt szük­ségképen nemesbülnie kell az embernek; a szorgalom és a hi- vatásszeretet sugarai a legegy­szerűbb munkás erkölcsének kép­zésére is szembetűnő sikerrel hatnak. Háromszáz év vesztesége. — Amíg a szerencsés Nyugat­nak művelődésére évszázadok kedvező nyugalma állott ren­delkezésre, • a legújabb kor világversenyébe fokozatosan be* lefejlődheteit, a magyar nemzet éleiében a Mohácsot követő bá­rom század a szenvedések kora volt. Ezt az időt a népek leg­nagyobb versenye korában kel­lett behoznunk, hogy nemzetünk a már kovetelőbb korviszonyok közt létét fenntarthassa. — Magyarország gazdasági tö­rekvése nem volt pusztán harc a gyarmatosítani irányzat ellen, hanem a nemzeti géniusz érvé­nyesítése az idegen politika és az idegen kultúra ellen. Küzdői» meiben gazdasági helyzetének emeléséért nem követett önző érdekeket, hanem közállapotai­nak európaivá tételére töreke­dett s a művelt nemzeteket fog­lalkoztató feladatát kívánta tel­jesíteni. — A nemzet alkotmányos éle­tének újjáalakításától a háború kitöréséig eltelt fél­század, hazánk történetében a fejlődés korszaka. Az ország minden téren, anyagi és szellemi tekintetben egyaránt nagyot haladt. A külföld részé­ről is elismert tényeket elértük azáltal, hogy nemzeti életünk összes ágait a kor eszméi alapján törekedtünk átalakítani és berendezni. A múlt század utolsó három év­tizedében a magyar állam egész sorát létesítette az olyan alsó-, közép- és magasabbfokű szak­iskoláknak, amelyek a gazdasági élet különböző ágai számára szakképzett vezetőket, segéderő­ket és munkásokat voltak hívat­va nevelni. Vezető dondolatuk az volt, hogy az őstermelésben, az iparb .n és a kereskedelem­ben dolgozó különböző rendű munkaerők a művelődés és a szakképzés áldásaiban részesül­jenek. Ezek az intézetek fontos szerepet töltöttek be gazdasági életünk fellendítésében. — Közgazdaságunk az ország vagyonosodásának alapját a me-

Next

/
Thumbnails
Contents