Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-26 / 47. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1929. február 26.

zőgBzdaságra helyezi, amelynek viszonyait és érdekeit az iparés a kereskedelem számára irány* adóknak tekinti.Iparfejlesztésünk oly iparágakat kíván meghonosítani, amely az ország nyer« termékeit értékesebb alakban hozzák a piacra s a mezőgazda* ság előmozdítására alkalmasak.

A hazai talajból kinőtt nagy- iparágaínk,

milyenek: a malomipar, a cukor* ipar, a vasipar, a bőripar, a faipar, azt mutatják, hogy sikerrel azok az iparok fejlődhetnek nagyiparrá, melyek nyers anyagaikat vagy kizárólag, vagy nagy részben a belföldről nyerik és amelyek tömeges fogyasztásra számíthatnak. Az ipar első hajtásai azok, amelyeknek termelési feltételei a természet adományai következtében különösen Kedvezők.

A kereskedelem.

— A kereskedés közvetlenül a nemzetnek csak csekély részét foglalkoztatja; a tőkének szerepe itt túlsúlyban van, azok a kereskedelmi ágak, amelyekben a tőkének nincs szerepe, keveset nyomnak a latban. A kereskedelemnek virágzása vagy hanyatlása a földrajzi viszonyok, a természeti kincsek, a termelő munka és a népszellem összhatásán alapszik. E tényezők között legfontosabb a nemzetnek erkölcsi, gazdasági és politikai szelleme. Menthetetlenül hanyatlik az ország kereskedelme, ha nemzete megbízhatatlanná válik.

A kereskedelem minden országban a termelő munkának elöhar* cosa volt;

fontos hivatása a mezőgazdaságot és az ipart felkarolni, támogatni, s bizalmat kelteni a hazai termékek iránt.

— A korszellem a munkamegosztást, a munka szervezését és rendszerezését írja zászlajára. A tudomány gyakorlati alkalmazása megtermékenyíti a gazdasági életet, emez pedig tapasztalataival újabb és újabb anyagot szolgáltat a tudománynak. A gyakorlati foglalkozásos haladásának egyik legfontosabb tényezője a szaktudományoknak fejlődése. A tudományos képzettség praktikus irányú kiegészítésének megkönnyítésére szolgálnak hazánkban a pár évtized óta mind nagyobb számban rendszeresített katedrák a főiskolákon, a különleges intézetek ős laboratóriumok, egyesületek s nem legutolsó sorban a mindenféle szakfolyóiratok és kiadványok. De nemcsak a szellemi vezetőnek van nagy befolyása a gyakorlat emberére, hanem utób- binak is az elmélkedőre és a tervezőre; a kettőnek eleven kölcsönhatása teremt felpezsdülő gazdasági életet.

A kis- és közép-vállalatok köz- gazdasági és erkölcsi jelentősége.

— Közgazdasági tekintetben, de különösen a belőlük kiáradó erkölcsi légkörnél fogva, fontos érdeke a nemzetnek, hogy az apák megkezdett munkájának minél több gazdasági vállalat legyen közvetlen folytatása. Ahol fejlett gazdasági élet van, ott gyakoriak az olyan vállalatok, amelyek nemzedébről-netnzedék- re magukat fenntartják, s gond ját viselik az ősi üzletnek, mely gyors meggazdagodás lehetőségével és kényelemmel ugyan nem kínálkozik, de a szorgalmas munka jutalmát: a tisztességes megélhetést biztosítja.

— Nálunk még az ötvenéves műhelyek és üzletek is ritkák.

Ha jól megy az üzlet, a szülő nem arra a pályára neveli gyermekét, amelyen maga is jóléthez jutott, hanem hivatalba szánja, vagy más pályára adja. így elkallódnak az idővel felhalmozódd ismeretek és táp sz- talatok, amelyek a Család számára mérhetetlen tőkét képviselnek, t újabb értékek termelésének taszik alapját. Igazi gazdasági élet csak úgy fejlődhetik, ha a szülök nemcsak azerzemé nyűket, hanem szakismereteiket és tapasztalataikat is átörökitik gyermekeiknek ; csakis így lehet rájönni olyan hasznos tudnivalókra, amelyek gyarapítják a foglalkozás jövedelmezőségét és szilárd alapokra helyezik jövőjét. Csak az állandóság teszi lehetővé az olyan előrelátó befektetéseket, amelyek gyümölcseinek élvezését a család a következő nemzedéknek készíti elő.

Az elődöknek az utódokról való gondoskodása a családi üzlet szeretetét is átörökíti az egymást követő nemzedékre, s egész lelkületűkre, viselkedésükre rányomja a maga bélyegét. Jóformán mindenki érzi, hogy viszonyaink között,

a vidék kis- és közép-vállalatainak fejlesztése, nagy nemzeti és társadalmi érdek.

A magyar vidék mindig hü őr zője volt történelmi hagyományainknak; a foglalkozások itt szolidárisak jé« fejlesztőiig hatnak egymásra. A maguk kis társadalmának ellenőrzése alatt fejlődő emberek a családi erkölcsöknek és tisztes szokásoknak fenntartói és átörökítői a következő nemzedék számára. Az óvatos haladásra kész, de a túlzó újításoktól idegenkedő vi dék fiatalságából frissül fel a nagyvárosok vállalatainak népe.

— Korunk rendkívül fejlett versenyében az elsőrendű

munkaerőket keresik.

Senki sem éri be másodrangú erőkkel, ameddig jobbat kaphat. Elfogadják, tűrik őket, mint selejtesebb elemeket, ha ép más niaci, de ahol fontosabb feladatokról van sző, ott a legjobb erőket szemelik ki. Gyakorlati pályákon az alapos embereké a jövő; azok haladhatnak és a nemzet gazdasági életének fejlődésében is azok hagynak hátra legtöbb nyomot, akik vasszorga• lommal, törhetetlen kitartással dolgoznak egy irányban, míg csak tökéletességre nem viszik; ezekkel szemben azok, akik sokkal kapkodóbbak, semhogy alaposak lehessenek, menthetetlenül másodsorba kerülnek.

— A gyakorlat emberének legnagyobb tőkéje jó hirneve;

minden munkájánál és tényke délénél ez forog kockán. A jő hírnév a legjobb ajánlólevél. Roppant összegeket fizetnek csupán a névért, amelyben a közönség feltétlen bizalma testeiül meg.

— Gazdasági életünk minden ágának jövőjében az forog kockán, hogy

termelésünknek a kifogástalan

jóság, munkaerőinknek a megbízhatóság, üzleti vállalkozásainknak a túlzásba vitt tisztesség legyen a védjegye.

— Vállalkozási szellem, szorgalom, kitartás fontos elemei a gyakorlati pályáknak, da még ezek is gyengéknek bizonyulnak, ha ninci erős összetartás. Az erőtlen, félénk és kishitű vállalkozás nem lehet albotóbépes gazdasági tevékenységnek egészséges forrása. Azok a vállalkozások sikeresek, amelyekhez a pénzt az összerakott fillérekből teremtik elő, amelyebbe nem kapkodással, hanem megfontoltan fognak, de ezután n«m nyugodnak meg addig, míg a vállalkozást siker nem koronázza.

Nemcsak kitartó, hanem összetartó hangyanéppé kell lennünk; a kidéit vezető helyére mindig oda kell állani másnak, hogy a nehezen induló ügyet lendületbe hozza.

Gyakorlati pályákon a magyar ifjak bámulatos fogékonyságról, nagy szellemi és erkölcsi rugé- kooyságról tesznek bizonyságot. Az egyszerű munkás is gyors felfogásánál és gyakorlati érzékénél fogva, épűgy mint becsvágyának hatása következtében még iskolázottság nélkül is gyorsan tanuló és csodálatos mődon halad. Ezt az ösztönt azonban a mindennap meg megújuló munkában az odaadó kitartással és erős elhatározással meg is kell erősíteni. Szaktudás, ügyesség nagy dolgok ; ámde, ha hazafias valláserköl- ciös műveltség nem segíti őket, a küzdelmes életben elégtelenek.

— Azt látjuk, hogy a világgazdaságban vezető nagy államok, épűgy mint a gyarapodó és virágzó kis országok népei

a vallásos népek típusai. Anglia a világgazdaság fényében és szerencséjében, az istenfélelmet és erkölcsei egyszerűségét mindig megőrizte. HiraeEger, február 25.

A Hevesvármegyei Villamossági Részvénytársaság igazgatósága február 24. én, vasárnap délután megtartott ülésében a Salgótarjáni és Borsodi Szénbányák együttes ajánlatát foXdőjárás.

A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap —4 0 0. fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka —52 G. fokot mutatott a hőmérő. Reggel hét órakor —2'8 C. fokot mértek. Teljes czélcsend uralkodott.

Jóslás: Jobbára borult idő várható kisebb lecsapódásokkal és fagypontkörüli hőmérséklettel.

Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be.

vésné vált, gazdasági vállalataink legtöbbje létesítőinek egyéni szép vonása: a hazafias vallásos erkölcsös érzés. Ismerjük pályafutásukat és magánéletükben is ügy tekintjük őket. mint a becsületes, jóindulatú, vallásos és józan polgárok példaképeit.

Kis nehézségektől nem szabad visszariadni.

— A gazdasági élet területét a meglevő erők sohasem tölthetik be anuyira, hogy az életrevalóság, a tetterő meg ne találja a mega helyét, de kis nehézségektől nem szabad visszariadni. Ne panaszkodjunk csekély dolog miatt és

na legyünk könnyen önelégültek.

Minden korban lehetséges ma már az elmulasztottat helyrepótolni, annyi kínálkozó alkalom van a gyakorlati élet valamely ágának elsajátítására: szakiskolák, tanfolyamok, könyvtár, folyóiratok stb. A gyakorlat embereinek az egész élet egy nagy iskola, minden forrásból és alkalomból tud magának hasznos okulást meríteni. A közbizalmat élvező üzletek nem a különös véletlennek, hanem lankadatlan szorgalmuknak és jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik jő hírnevüket. A gyakorlati élet emberének a hazafias érzület oly termékeny tőkéjét kell keblében felhalmozni, mely a nemzet számára kamatozni soha meg ne szűnjön.

Az értéktermelő foglalkozások a nemzeti gazdagságot gyarapítják, ami azonban csak akkor valóban nyereség, ha a nemzet eszményi műveltsége is megfelelően emelkedik. Az anyagi javakat előállító egyszerű munkásnak lelke van, eszményre van szüksége, amely őt a közönyös önmegadásiől megvédi, s akaratának erejét az öntudattal telíti, hogy munkájával nemzeti célokat is szolgál, s nemzeti eszmények elérését segíti elő.

gadta el Hevesvármegye villamosítására. Lapunk legközelebbi számában tüzetesebb tájékoztatást fog adni az igazgatóság, hogy a közönség szélesebb rétegei is informálódjanak a döntés körülményeiről és okairól.

Előléptetések a miniszterelnökségi sajtóoo3ztályon. A kormányzó, a miniszterelnök előterjesztésére Rákóczi Imre dr min. titkári címmel felruházott miniszterelnökségi sajtőelőadónak, a sajtóosztály helyettes vezetőjének, a miniszteri osztálytanácsosi címet és Torma Domokos dr. miniszteri segédtitkári címmel felruházott sajtóelőadónak a miniszteri titkári címet adományozta.

Pillér György a győztese az első magyar párbajtörversenynek. Szombaton és vasárnap este folyt le a budapesti Tiszti Kaszinó vívótermében az első magyar párbajtőrverseny. A verseny győztese Pillér György százados lett.

A Salgótarjáni és Borsodi Kőszénbányák együttes ajánlatát fogadták el Hevesvármegye villamosítására