Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-06 / 5. szám
EGRI NÉPÚJSÁG iiiHiT-fnii] -inrrrwrr ■ mi n n rnrm ~n---rnrrr“‘r—im---tnrrr—1 Az iparosság helyzete, a Kézműves Kamara, a köz- szállitások és az adósérelmek... Beszélgetés Radil Károllyal, az Egri Ipartestület elnökével. Eger, január 5. Az Egri Népújság munka- társa a napokban felkereste Radil Károly egri ipartestületi elnököt, akivel hosszabb beszél getést folytatott az egri iparossság helyzetéről és a kisiparosság országos mozgalmáról. Radil Károly többek között a következőket mondotta: A kézműves kamara. — Három éve, hogy ez ország kézművesiparossága állást foglalt egy országos központi szerv létesítése érdekében azért, hogy a jobb sorsra érdemes iparosságnak egy olyan független szerve legyen, amely az összesség érdekeit fölfelé is eredményesen képviselné és az iparosság közbizalmát élvezné. — A békeidőben virágzásnak indult kézművesipar ma a tönk szélén áll. A rettenetes háború és az azt követő gazdasági katasztrófa a legérzékenyebben az ország kisiparosságát sújtotta. Iparosságunk igen tekintélyes része egy egész életen át két keze munkájával, becsülettel szerzett kis vagyonát a kegyetlen háború okozta tíz évi gazdasági katasztrófa alatt részben elvesztette, részben az általános munkahiány miatt felélte. A legtöbbje alig képes ma családjának megélhetését is biztosítani. Ezeket a fájó sebeket sürgősen gyógyítani kell! Csonka hazánk háromszázezer kézműves iparo sának talpraállitása, a kézművesipar fejlesztése, felvirágoztatása és gazdasági megerősítése nemzeti kötelesség. — Meggyőződésünk szerint a talpraállításhoz a legelső lépés egy központi szervnek, a Kézműves Kamarának létesítése. Egyöntetűen állást kell foglalnunk, hogy igazságos és jogos érdekeink egy független képviseletben biztosíthatók legyenek. Össze kell fognunk, hogy sérelmeink orvoioltaisanak. Össze kell fognunk, hogy a legnemesebb célokért folytatott törekvéseink elgáncsolóit, egyesek egyéni szereplési vágyait megakadályozzuk, mert az iparosság összességének rovására egyéni ambíciókat, önző érdekeket érvényesülni, nem engedhetjük meg. — Alapját akarjuk megvetni a magyar ipartermelés jövőjének és gazdasági megerősödésének. Nem akarunk mi a 70 éves Kereskedelmi és Iparkamarák kötelékéből kiválni. Scipiades Elemér dr. egyetemi tanárt (orvosi pálya), Ury Lijos dr. ítélőtáblái tanácselnököt (jogi pályák) s Vig Albert h. államtitkárt (gyakorlati életpályák). A részletes programm a napokban jelenik meg. Az első előadás január 20-án lesz. A hét előadásra érvényes jegy ára 1 pangő. Az előadóterem befogadó képességére való tekintetből az érdeklődőknek ajánlja az igazgatóság a belépti jegy biztosítását a Sajtőszövetkezet üzlethelyiségében. Öregdiákok szőleje. Részletesen megírtuk annak idején, hogy a románok a nagy- enyedi Bethlen kollégium ingatlanait elkonfiskálták. Ezzel kapcsolatban megható hirt közölnek velünk Erdélyből. A kollégium volt diákjai, az öregdiákok elhatározták, hogy a kollégiumnak Maros-Décse határában lévő négy holdas szőlejét saját maguk fogják művelni, illetőleg azt finanszírozni, hogy az anyagi válságon ezzel is keresztülsegit- sék az ősrégi kollégiumot. A szőlőt elnevezték öreg diákok szőlejének. «BBeecaeKaaeMsesotseeeetSBBaa i m Húsz tengerész halála a hullámokban. Costanza, január 5. A Tamaris nevű görög gőzös, mely útban volt Szmirna felé, a nagy viharban elsülyedt. A hajó húsz főDyi legénysége a hullámokban lelte halálát. 2 Berlini mozaikok. E cikk szerzője dr. Drágffy Miklós Egerben végezte ta- j nulmányait, kormányösztön • díjjal volt Párizsban most pedig Berlinben tanul s onnan küldte az Egri Népújság számára alábbi érdekes megfigyeléseit. Érdekes összehasonlítást tehet az ember a Spree partján, ha még friss lelkében a párisi élmények emléke. Ez a rendnek, fegyelemnek városa, az a költészet, a kedvesség helyo. Páris hosszú hosszú évszázadokon át épült, fejlődött s minden század tevékenysége észrevehető valamely formában, addig Berlin a kontinens fiatal városai között foglal helyet. Az a legjellegzetesebb elütő vonás a két világváros között, ami megkülönbözteti a művészt a dilletánstől, az istenáldotta zaenit a vasszorgal- mű, virtuóz strébertől. Négy négy örömhullám ringatta boldogságba az utóbbi napokban a nagy német metropolist. Az első volt a nemzetközi repülőgép kiállítás. A német ipari törekvés csodálatos seregszemléje volt ez. — A St. Germainben gúzsbakötött német repülöipar fellelte az utat, mely a fejlődéshez vezet: miután eltiltották nagyobb erejű katonai gépak építésétől, a személyszállító gépeket fejlesztették ki ügy, hogy ezek hamarosan átalakít- hatők legyenek harci gépekké. A kiállítás után következett a Zeppelin-odisszea, mire a francia sajtó dühöngve szisszent föl: «Miért nem tiltották el a Zeppelineket i*.» — Majd jött a «diadalmas» forradalom 10. évforduló] a.‘Az újságok öröm- tüzeket gyújtottak, melynek lángjánál elfelejtődött, hogy 1918. november 10. ét nyomon követi, mint a cura atra Vergilius lovasát, az a bizonyos november 11, mely logikus folyománya volt az előző nap «nagyszerűségéinek, amely nap legkevésbé sem volt diadalmas, — legalább reájuk nézve nem az, s amelyet a történelem így nevez: «fegyverletétel napja.» — S most itt van az autó s motor kiállítás, hol az Opeln művekkel az élükön, a nőmet gyárak ujjongva hirdetik, hogy holnap ezen a téren is a legelsők lesznek. * Berlin tehát örül, de gondolkozóinak leikébe beleszánt a kétségbeesés, milyen lesz a jövő. A steglitci s más hasonló tragédiák megmutatták, hogy a német ifjúság testén gennyes hólyagok tátonganak. Sexuális örvényeket tárnak fel ezek. Ezek mellé a közismert tények mellé sorakozott az egyszerű kis statisztikának induló körkérdés, mely azután a legsúlyosabb vádkoizorú lett a ma ifjúsága ellen. Minden középiskolásnak egy kérdést kellett feltenni, mely őt legjobban érdekelte s amelyre a pedagógusoknak kellett volna felelnie. Mi történt ? A gyerekemberek «miért>-jeinek kilencven százaléka sexuális tárgykörben mozgott. A tudósok törhetik a válaszon a fejüket! Ez a fájdalmas incidens egyúttal megmutatta az okát annak is, miért esett Is az embergyarapodás évi száma a 16*/«o közvetlen közelébe. Amely nép gyarapodása tizenhat ezrelék alá esik, az a nép a logika vastörvényei szerint halálra van Ítélve . . . * Berlin általában véve drágább város, mint Budapest s sokkal drágább, mint Páris. Olcsóbb a cipő (húsz pengőért már tűrhető cipőt kapni) s a textiiholmik, más minden legalább annyival többe kerül, amenyivel a márka értékesebb a pengőnél. * A német vaskalaposság klasz- szikus példája 1929. január 6. Tejszövetkezefl Központ, Budapest, I«, Horthy Miklósiját 119/121« Együtt akarunk munkálkodni továbbra is. De igenis szükségeinek látjuk a kisiparosság összességének érdekeit szem előtt tartva, olyan nagyfontosságű kérdésekben, amelyekben a kamarák nem képesek érdekeinket kielégítő eredménnyel előmozdítani, egy központi, önálló és független szervnek : a Kézműves Kamarának a létesítését, amely szervnek kizárólag kisiparosokból álló vezetősége személyenként is az össziparosság bizalmát bírva, az iparosság érdekeit fölfelé is kölcsönös megértés alapján képviselhesse és sérelmeinknek megszüntetését előmozdítsa. — Sajnálattal tapasztaljuk, hogy ipartestületeinket a Kézműves Kamara felállításának és fenntartásának elviselhetetlen költségeivel akarják elriasztani, amikor azt állítják, hogy a Kereskedelmi Kamarák 5—6%-os hozzájárulását fogja maga után vonni. Ez rosszindulatú beállítás. Ha az ország 300,000 kézműves iparosának fejenként egy pengő tagdíjat kell majd fizetni, a Kézműves Kamara fenntartására, akkor az egyetem. Mig Sorbonna-on egyszerűen beiratkozik az idegen s utána fél vagy egy évre levizsgázik a francia nyelvből, itt akadályversennyé teszik a bejutást. A porosz kultuszminiszterhez (!) kell fordulni a felvételért, hét darab okmányt mellékelni, melyek elseje hiteles tanúsítvány arról, hogy a folyamodó a nőmet nyelvet szóban és írásban teljesen birja.|Ily vexaturák mellett érthető, hogy amíg Párizs idegen egyetemi hallgatóinak száma 16,000 felett van, itt még annyi sem tanul, amennyi meghaladja Párizsban a 15,000-t. Mit jelent ez anyagilag? Mit jelent Franciaországnak, hogy évente sok ezer ember hagyja el Párizst ki erre, ki arra, ki Japánban, ki Alaszkában, ki Kongó vidékén lesz Pascal nemzetének apostola ? A németek nyelvüket egyenrangúvá akarják tenni a diplomáciában a franciával: eddig nem sikerült, de nem is fog sikerülni soha, amíg a propagandának azt a fegyverét, melyet az egyetemek jelentenek, rozsdásodni hagyják pusztán bürokráciából, a l’artpour l’art-szerü rend kedvéért. Berlin, 1928 december. Or. Drágffy Miklós.
