Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-06 / 5. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 3 1929. január 6. ymninamu már 300,000 pengő állana ren­delkezésre, amely összeg bősé* gesen fedezné a szükségletet. Meg vagyunk győződve, hogy az ország iparossága készséggel hozzá fog járulni évente egy p&ngövel a Kézműves Kamara fenntartásához. Központi intézményünk a nagy fontosságú iparosérdekek védel­mével többek közölt kötelessé­gének fogja tartani elsősorban lépéseket tenni a Munkásbizto- sitópémtár által a járulékfeimu- tatás kézbesítése címén szedett havi 53 fillér, vagyis évi 6 P 36 fillér összegnek a megszüntetése iránt. Hisszük, hogy eredmény­nyel. Már ebben az egy e*e*ben is az évi egy pengő hozzájáru­lást leszámítva az iparosságnak 5 penge 36 fillér megtakarítást jelent a Kézműves Kamara léte­sítése, amely intézmény kizáró­lag az össziparoBság érdekeit lesz hivatva szolgálni. Részvétel a közszállításokban. — A központi szerv által a kézműves iparosság komolyabb tényezőjévé válik a magyar gaz­dasági életnek. Ezzel kapcsolat­ban mozgalmat indítunk abban az irányban is, hogy a közszállításokban, közmunkák bán megfelelő mértékben ve­hessen részt a kisiparosság. — Ugyancsak ebbe a mozga­lomba kapcsolódik bele a tör­vényes keretek között indított küzdelmünk a legnagyobb és legfájóbb sérelmeknek, az adósérelmeknek orvoslása végett. Áz egyfázisú forgalmi adóért és a kereseti adó igazságosabb elosztásáért széliünk itt síkra legelsősorban. Ford Oroszországban is megjelenik. Egy moszkvai újság jelenti, hogy Ford és az orosz kormány között tárgyalások folynak egy automobil gyár létesítésének kon­cepciója ügyében. A gyár az orosz kormánnyal kötött szerző­dés értelmében évenkint 100,000 automobilt fog gyártani. Bisses» m r.e: «BnsMSWSiiKBSB Képviselő: MEZEY JÁNOS borpincészete, Eger. Keresik Bokros János gyilkosát Új nyomokon indult meg a hatóságok kutatása a titokzatos tettes iránt. Eger, január 6. »Irigyelték szegényt, mert jó állása volt, azért ölték meg.« így beszélnek Eger földmivee negyedeiben Bokros János káp­talani vincellér rejtélyes halálá­ról, amelyről a boncolásnál meg­állapították, hogy minden kétsé­get .kizáróan bűnös kéz ölte meg a hetvenéves földmívest. Itt azonban rendkívül nehéz esettel állanak szemben a nyo­mozó hatóságok. A halál megtör­tént, a holttesten föltétlenül megállapítható a fejszűrás; sőt a kalapja is át van szúrva az áldozatnak, tettes azonban nincs. Nyom Bince. A bűnös elmenekült pilanatnyilag a nedves téli éj­szaka ködös és sötét leplében. Egernek azonban olyan nyo­mozó hatóságai vannak s az egri állararendőrsSg bűnügyi osztálya minden bűncselekményt olyan boszorkányos gyorsaság­gal oldott meg eddig, hogy bi­zonyára ebben az esetben is rö­videsen világosságot fog deríteni a még homályosnak látszó bűn­cselekmény hátterére. Rövidesen szolgálatba lépnek a polgáriruhás csendőrök Eger, január 5. Régen aktuális kérdés került megoldás elé. A polgári ruhás cseudőrség megszervezéséről tár gyalnak hetek óta a legnagyobb titokban az illetékesek és lehet­séges, hogy rövidesen már a ryomoző szolgálatban megjele­nik a polgári ruhába öltözött csendőr. Esztendőkkel ezelőtt vetődött fél az a terv, hogy a csendör- ségnél, éppen úgy, mint a ren­dőrségnél a detektivtestület, pol­gári ruhás csendőrséget kell szervezni. A vidéken mindenütt a csendőrlég latja el a nyomozó szolgálatot és a nyomozás mun­kája nagyon sokszor azon fór dúl meg, hogy a nyomozó közeg el tudja leplezni kilétét. A csendőrség a mostani sza­bályzata értelmében csak abban az esetben leplezheti el kilété*, ha előzőleg felettes hatóságától nyer utasítást erre, sokszor egy ilyen engedélynek a beszerzése Az egri farsang nekrológja. Az idei farsangon nem lesz bál Egerben. Eger, január 5. Temessük az újszülött farsan­got. Ellő, egyben utolsó útjára □aftalinos frakkok, meg nem varrt selymek, báli belépők és mögöttük a Közöny, ez Unalom kisérjék. Hogy mindenki mond­hassa: »Temetése szép volt, de szomorú« . . . Meghalt az új báli szezon, anélkül, hogy rgy napot ia élt volna. Hiába várjuk a meghívót: megyebál, tisztibál, álarcosbál... Egy sem jön, egy sem. Az idén Egerben nem lesz bál. Két-három évvel ezelőtt: —- csupa derű, élet, vidámság volt a farsang. Százas kötegakben számolták a főpontén a bori tő­idét kíván és esetleg lehetetlen­né válik a bűncselekmény fel­derítése. De megfigyelő szolgá­latot sem teljesíthet sikerrel az egyenruhás csendőr, vagy leg­alább is nehezen oldhatja meg feladatait, mint a tömegben köny- nyan elkeveredő polgári ruhás egyén. Ezekből a szempontokból ve­zéreltetve már régebben felme­rült a polgáti ruhás csecdőrség megszervezése és a legutóbbi hónapok ebben a kérdésben olyan eredményeket hoztak, hogy valószínűnek látszik, miszerint rövidesen már szolgálatba is lépnek a polgári ruhás csendőrök, akiket régi, kipróbált csendőrök­ből ezerveznek majd meg. Ugyancsak sző van kerékpá­ros éa motorkerékpáros csend­őrség szervezéséről is. A kitűnő magyar csendőrség ezekkel az újításokkal még tö­kéletesebben láthatja el hiva­tását. kokat: «Készpénzzel bérmente­sítve,« És repültek száz irányba a meghívók ; hulltak ezernyi hő- pahelykéat. Ciőváí vetettek a könnyen gyulladó leányszivekbe, űj lehetőségek nyíltak viharsd- zeít bálveteránok, bizonytalan számú esztendőket végigfarsan- golt szépségek előtt. Eljött a ci­gánybandák nagy konjunktúrája, közelharcot vívtak egy-egy elő­nyös terminusért a bálibizotsá- gok. Örült az első táncára be­libegő kisasszony, a rutinos bál amazon, a táncoskedvű fiatalűr, a virágről-virágra szállő vén fiú, s ruhatáros, a főűr, a soffőr ... Ma mindegyik unott, vagy szo­morú. Csupán a papa boldog, hiszen — megszűntek a pénz­tárcák akut bántalmai . . . -asseaK; ^sakraao«SKSsaB3i»E sa Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be 1 Plébániatemplomot a felsőváros részére! (Lapunk egyik hűséges olva­sója «a katolikus közügyek sze­rény, de annál kitartóbb har­cosa, Szűcs Mihály polgári isko­lai tanár küldte be hozzánk az alábbi levelet, melyben a felve­tett eszmére vonatkozólag nyi­tott kapukat dönget ugyan, de a gondolat ébrentartása végett mégis érdemesnek tartjuk sorait közölni.) ■Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! A háború és a forradalmak utáni időkben felújult és meg­erősödött vallásos érzésnek szá­mos tanújelét látjuk városunk­ban. Még mindnyájunk élénk emlékezetében él a 1925. évi micsió nagy sikere s temploma­ink állandó látogatottsága, va­sár- és ünnepnapokon való zsú­foltsága szintén a hitélet intenzív voltát látszik bizonyítani. A vallásos élet igazi fellendü­lésének hathatós előmozdítója az lenne, ha a város nagy kiterje­désű perifériái szintén el volná­nak látva plébániatemplomokkal. Nagyszámú és gyönyörű templo­maink ugyanis kivétel nélkül a város belső részében vannak ■ míg itt bőség van, addig a külső városrészekben, melyek pedig még most is állandóan terjeszkednek és fejlődnek, egyet­len templom sincs, ami termé­szetszerűleg az igazi mélyen- szántó pasztoráciő rovására van. A legszomorúbb helyzetben e tekintetben a felsőváros van, a ■zalák, a ráchőstya stb. S érde­kes, hogy viszont a kérdés meg­oldása itt sikerülhetne a legha­marabb. Felvetem azt a gondo­latot, hogy az egri görögkeleti egyházközségiől, illetve a fölötte« egyházi hatóságától az u. n. Rác- templomot meg lehetne vásárolni s a mellette levő lelkészlakkal együtt felsővárosi kath. plébá­niává szervezni. Az ily módon meginduló elevenebb pasztorá- clőaak elsőrendű feladata volna ebben a meglehetősen elhagya­tott városrészben olvasóköröket, egyéb egyesületeket létesíteni •

Next

/
Thumbnails
Contents