Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-20 / 42. szám
ÄRA 10 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, 7« évre 7 pengő, egyes szám éra 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. * főszerkesztő: Dr. HUBÁN SüSZTÁV POLITIKAI NAPILAP XL VI, év/, 42. szám # Szerda # o&me* mhbmhhoi Eger, 1929, február 20. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj- szabás szerint ♦ számíttatnak.« Felelős szerkesztő: KELEMEN AK39B Az Egri Dalkör megkezdte előkészületeit a debreceni országos dalosversenyre Megindult az adakozás a költségek fedezésére. Miért kellett & zsoldos rendszerre áttérni annak a hadseregnek, mely á'dozat készség és fegyelmezettség tekintetében a világ első katonáját szolgáltatta ? Azért kellett, a békediktátum rendelkezései szerint, hogy az összes nemzetek fegyverkezésének korlátozását lehetővé tegyük. Ha nem volna olyan tragikus ez a megállapítás, homéri kacajra kellene fakadnuak. A maroknyi magyar sorozott hadsereg az akadálya a világ lefegyverzésének ! Mit volt mit tennünk, át kellett térni a népek nyugalma érdekében a zsoldos hadsereg rendszerére. Mindenesetre óriási lépések történtek a »leszerelés« érdekében: tíz év alatt a világ összes nemzetei soha nem látott tempóban, ezerszámra gyártják az ágyukat, repülőgépeket, géppuskákat, tankokat, ciatBcirkálő- kat, gázbombákat. Miután tehát zsoldos rendszerünknek feltétele volt az általános lefegyverzés, aminek azonban 10 év alatt éppen az ellenkezője következett be, megszűnvén az ok, megszűnt az okozat is : a lefegyverzés meghiúsulásával automatikusan visszanyertük a jogot az általános véd- kötelezettaég helyreállítására. Eltekintve szóktól a lelki motívumoktól, amelyek a zsoldos hadsereg ellen szóiénak, mint pl. az, hogy a zsoldos rendszer kenyérkeresetet, szerződésszerű foglalkozást jelent, ami pedig neggy&lázása a magyar értelemben vett katonai szellemnek, súlyos anyagi szempontok is az általános védköielezettség eszméjét támogatják. A zsoldos rendszer drága. Háború előtt egy közkatona naponta 12 fillért kapott, élelmezése nem jelentett sokat, mert az élelmezési cikkek beszerzése □agy kvantumban történt. Ma egy közlegény eltartása naponta kb. 1*20—r50 pengőbe kerül. Tessék kiszámítani ezt a differenciát 30000 embernél egy évre. Ilyen terhet a csökkent teherbíró képességű csonka ország nem tud elviselni. Védköielezettség esetén oly nagy megtakarítást érhetünk el, hogy ha a megEger, február 19. Lepünk annakidején mfgirta, hogy az egriek kiváló dalos- egyesülete, az Egri Dalkör szintén résztvesz az ezévi debreceni országos dalosverseuyen, ahol a királydíjért indul. Az előkészületek már meg is indultak. Ismeretes, hogy a királydíjas csoport kötött versenykórusául a bíráló bizottság Nosseda Károly dr. »Húsvéti harangok« című férfikari kompozícióját jelölte ki. A darabot a Dalkör legutóbbi választmányi ülésén Husethy Zoltán már be is mutatta. — A debreceni daloiversenyeu való részvétel azonban nagyon sok költségbe kerül. Körülbelül négyezer pengőre van szüksége a D lkörnek, amelynek nagy részét társedelmi úton volna legcélszerűbb megszerezni. Az erre vonatkozó mozgalom még meg sem indult, máris kaptunk egy meleghangú adakozó levelet, amelynek írója négy szeretettel és áldozatkészséggel viseltetik a dalosügy iránt. Tekintetes Szerkesztőség! A mai napon b. címükre posta- utalványon 15 azaz tizenöt pengőt küldők ama kérésemmel — kegyeskedjék ezen ötszeget, az »Egri Koszorús Dalkör« elnökségéhez eljuttatni nevemben a debrecani országos dalverseny költsége némi pótlására. Szerettem volna, mint egri származású ember ezen költségre többet adni, de — sajnos — a mai körülményeim között takarított összegeknek egy részét a felszerelés kiegészítésére is fordítjuk, még mindig tekintélyes feleslegünk marad kullu ralit és más célokra. A népnevelőében is pőtolha- hatatl&n hiány és üresség áll be a zsoldos rendszer miatt. A laktanya azelőtt az állampolgári nevelést is szolgálta ; meglehetett ismerni a gondolkozásáról, mozgásáról, fegyelmezettségéről, tiaztelettudásáről azt az embert, többet adnom nem lehet. Megvan a borom, a vevők nem mozognak, nagyon sok az adó — s már közelget felém is az adóvégrehajtó! — Adja a jő Isten, ez az óhajom, hogy a már eddig is sok kitüntetésben részesült: Egri Koszorús Dalkor — Debrecenben is újból kivívja az egri nevet. Adja IsteD, hogy úgy legyen!! Kérésem megújítva vagyok a Tekintetes Szerkesztőségnek kiváló tisztelettel: Bartha Kálmán szőlőbirtokos. Erdőtelek. ..... Újabb hozzászólás az egri terménypiac elhelyezéséhez. Kaptuk az alábbi levelet: — Tekintetes Szerkesztőség! Alulírott bátorkodom hozzászólni a régóta vajúdó termény és szálaatakarmánypiac elhelyezéséhez, annyival is inkább, mert terménykereskedői hivatásomnál fogve, személyesen jelen vagyok minden hetivásáron. A baj ott kezdődött, hogy elvették a piacot, — pedig amióta városunk létezik azon a helyen volt megtartva a hetivásár — azért, hogy a helyén néhány szál fű szomorkodjék. Majdnem egy éve, hogy kérvényt adtunk be a városi tanácshoz 50 kereskedő aláírásával a piac el és hová helyezése miatt ■ azt a mai napig sem tárgyalták le. Útón-útfélen az a jelszó hangzik, hogy a közvetítő kereskedelem kizárásával, a fogyasztó aki 3 évet szolgált a katonaságnál. Nekünk a védkötelezöltség védelmet, a haza védelmét jelenti, a honvéd szó etimológiai összetétele is ez, tehát kizárja a támadás vagy ez imperializmus gondolatát. Miután pedig az önvédelemhez nekünk is jogunk van, az általános védkötelezett- séget, illetve a háború előtti rendszer visszaállítását önvédelem céljából kérnünk, sót követelnünk kell. j közvetlenül a termelőtől szerezze be szükségletét. Ehhez először is könnyen hozzáférhető piac kell. Sajnos a nem jő helyen elhelyezett piac miatt a legközelebbi \ községek Egerszalők, Demjéa, | Szólát, Kerecsend, síb. Füzesabonyba, Verpeiéíre, Kálba szállít, Makiár, Nagytálya otthon adja el terményét, így csak Bakta, Bátor, Felnémet, Felaőtárkány hozza be feles terményét, amely mennyiség a városi lakosság szükségletének kielégítésére semmikép sem elég. Amikor a nagymalmot megsemmisülni engedték, megszűnt a vidék terménybeho- zfctala, úgy hogy ez évben nem vásároltam az itteni piacon 20 mázsa termény!. Pedig az a vidéki, aki itt adja el a terményét, nem viszi haza az árát ládafiők- jába eltenni, hanem a szükséges dolgait bevásárolja, ellenben ha máshová viszi terményét, ott is adja ki a pénzét. A piacot minden lakosnak könnyen hozzáférhetővé kell tenni. Különösen fontos ez városunkban, ahol a közönség 99%-a piacról él. A szőlősgazda, mikor Kikerül neki eladói egy kis bort, a tisztviselő mikor megkapja fizetését igyekszik beszerezni búza, burgonya, s:b. szükségletét, a sertés- hizlaláshoz árpát, tengerit s aki a feketesasnál lakik, annak az egy óra járásnyira, a baktai vámnál lévő piacra kell most menni és viszont megfordítva, ha a feketesasnál lenne a piac, akkor a felsővárosiaknak lenne hozzáférhetetlen. — A piacnak a város minden részéről köunyen elérhető helyen kell lenni és ha máshol erre nem találnak megfelelő terepet, helyeznék el a fogház és dohánygyár közé, vagy a Papnövelde út felső végén, a foglár kertje mellett, mert ott van elég hely és senkinek nincsen útjában. Azt hiszem ez is van oly un fontos, mint mindenhová parkot csinálni. Teljes tisztelettel: Webermann Arnold. Az Egri Dalkör közgyűlése. Az Egri Dalkör február 24.-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor, új helyiségében a Panakoszta házban tartja évi rendes közgyűlését, amelyre az alapító, pártoló és működő tagokat ezúton hívja meg é az elnökség. m
