Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-19 / 41. szám

4 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 19. haladását jelentik a következő ■zámok: A takarékpénztár betétei: 3,675,451 P. A kihelyezett és jelzálogilag biztosított kölcsönök pedig : 4,107 609 P. Ezek a tételek több mint huszonöt százalékos emelkedést mutatnak a múlt évi mérleghez képest. A közgyűlés végéD Biró Ká­roly dr. a Nemzeti Bank egri fiókjának főnöke megköszönte ez elnök szives megemlékezé­sét és kijelentette, hogy az el ismerés a Magyar Nemzeti Bank vezetőségét illeti, 6 ctak a té­nyeknek megfelelően informálta a Magyar Nemzeti Bankot és közölte azokat az örvendetes előrehaladásokat, amelyeket az Egyházmegyei Takarékpénztár­nál tapasztalt és ennek követ­keztében állott elő az a kedvező fordulat, hogy a Magyar Nem­zeti Bank vezetősége szívesen támogatta az intézetet, melynek vezetésében minden garancia meg volt arra, hogy az intézet fejlődését nagy lépésekkel vi­gyék előre. Amennyiben az in­tézet az eddigi irányban fog ha­ladni, a Magyar Nemzeti Bank a támogatást a jövőben sem fogja megvonni. Dutkay Pál prelátus kanonok a részvényesek nevében elisme­rését fejezte ki a vezetőség és a tisztviselői kar ernyedetlen munkásságáért, amellyel a köz­gyűlésen feltárt szép eredményt elérték. Budapesti rádió-műsor. Kedd, február 19. 9.15: A m kir. 1. honvédgya- logezred zenekarának hangverse­nye. 9.30 : Hírek. 9.45 : A hang verseny folytatása. 12 : Déli harang­szó az Egyetemi templomból és időjárásjelentés. 12 05: Kurina Simi és cigányzenekarának hangverse­nye. 12 25: Hírek. 12 35: A hang­verseny folytatása. 13 : Pontos idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14.30 : Hírek, élelmiszerárak. 15 30: A Tündérvásár meseórája. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás-, vízállás jelentés és hírek. 17 10: Szórakoz­tató zene. Zenekari hangverseny. 18.15: Papp V. a rádió zenei taná­csának tagja ismerteti Wagner: »Walkür« c. operáját. 18.30: A m. kir. Operaház »Walkür« előadása Marsén Todsen Nanny, Leuer Hu­bert és Manowarda József kamara­énekesek vendégfelléptével. »A ni- belung gyűrűje. Zenedráma triló­gia első része 3 felvonásban. 22.35 : Pontos időjelzés, hírek és időjárás­jelentés. Utána : A Britannia nagy­szállóból Pertis Jenő és cigány­zenekarának hangversenye. Laptulamonos és kiadó : EGRI LAPKIADÓ SZÖVETKEZET. Kiadónivatali igazgató: Dr. Schőnvitzky Bertalan. Teherautóval helyben és vidékre mindennemű szállításokat vállalok. Telefon 212. tSSJPSt \ * Rendelje meg, ha bizto­san óhajt tájékozódni a :: napi eseményekről, az :: EGRI NÉPÚJSÁG napilapot, mert azt minden nap pontosan kapja úgy a posta-, mint kihordó utján. Hirdetései által biztos ered­ményt ér el, ha az Egri Népújságban hirdet. !í ____________________ Teljes ellátásért rendes lakást ingyen adok, ugyan­csak egy jómenetelű réyi üzlet el­számolásra vagy bérbe magas kor miatt átadó, diploma vagy szaktu­dás nem fontos, óvadékkal előny­ben. írásbeli ajánlatok »Szolid» je­ligére a kiadóhivatalba nyújtan­dók be. * Varrógép javításokat szakszerűen, gyorsan és olcsón eszközöl a Singer varrógép részvénytársaság. 14856./1928. Az egri kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság. Hirdetmény Besenyőtelek község s a hozzá tartozó Te- pélypuszta telekkönyvei tagosítás folytán az 1869. évi 2579. I. M. rendelet értelmében átalakittatik és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, melyekre az 1886. XXIX. te. és 1889. XXXVIII. te. és 1891. évi XVI. tcikkek a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzését elrendelik az 1892. XXIX. teikk- ben szabályozott eljárás a telekkönyvi be­jegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foga- natosittatik. Ezen célból az átalakítási tervezetek hite­lesítése és a tényleges birtoklás foganatosí­tására a helyszíni eljárás a nevezett község­ben 1929. évi március 18. napján fog kez­dődni, minélfogva felbivatnak: 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesí­tési tárgyaláson személyesen, vagy megha­talmazott által jelenjenek meg és az új te­lekkönyvi tervezet ellen netáni észrevételei­ket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jó­hiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, kik valamely ingatlanhoz tu­lajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebe­lezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átírásra az 1886. XXIX. te. 15—18. §§-ai, az 1889. XXXVIII. te. 5—7.és 9.§§-ai értelmé­ben szükséges adatokat megszerezni iparkod­janak és azokkal igényeiket a kiküldött bi­zottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval, ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogai­kat ezen az úton nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedés kedvezményétől is elesnek. 3. Azok, akiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozólag zálogjog, v’gy egyéb megszűnt jog van telekkönyvileg be­jegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a be­jegyzett jogok törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert •Uenesstben a bélyegmentesség kedvezmé­nyétől elesnek. Kelt Eger, 1929. február 5. Szikszay s. k. kir. jarásbiró. A kiadmány hiteléül: FODOR kiadó. 1886. XXIX. te. 15-18 §§. 15. §. A „B“ lap szerkesztésénél az ingat­lan tényleges birtokossának tulajdonjoga jegy­zendő be. a) ha a tényleges birtokos az ingatlannak megszerzését a telekkönyvi tulajdonos által kiállított eredeti okirattal igazolja s ameny- nyiben ezen okirat alapján a tulajdonjog a telekkönyvi rendelet szerint be nem kebe­lezhető, a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyítvánnyal, vagy az e’járói bizottságnál alkalmazott bizalmas férfiaknak (40. §.) szó­beli nyilatkozatával tanúsítja, vagy b) ha írásbeli okirat hiányában a jogügy­let létrejötte az átruházó telekkönyvi tulajdo­nosnak a bizottság előtt szóval tett beisme­résével igazoltatik. Ugyanezen módon jegyzendő be a tényle­ges birtokos tulajdonjoga akkor is, ha az in­gatlannak megszerzése a telekkönyvi tulajdo­nosnak jogerőre emelkedett bírósági átadási okirattal vagy Ítélettel igazolt örököse vagy hagyományosa által kiállított, de bekebele­zésre nem alkalmas okirattal, vagy a fen­tebbiek szerint igazolta jogutódnak a bizott­ság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik. 16. §. A tényleges birtokos jegyzendő be akkor is, ha az ingatlannak 3 évi békés birtoklását a helyhatóság és a bizalmi férfiak által iga­zolja és a telekkönyvi tulajdonos a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak szabály­szerű idézése és felszólítása (44. §.) dacára a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésé­nek a bejegyzés eszközléséig ellent nem mond. A telekkönyvi tulajdonos által a bejegyzés eszközlése ntán, valamint a telekkönyvi tu­lajdonos jogutóda által előterjesztett ellent­mondás hatályáról az 53, 61, 63 és 64. §-ok rendelkeznek. 17. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegy­zendő be továbbá, ha az ingatlan nyilván- könyvön kívül több átruházásnak képezte tárgyát és ezen átruházások mindenike sza­bályszerű okirattal vagy a 15. §. értelmében leendő beismeréssel nem igazoltatik ugyan, de az, hogy a kérdéses ingatlan a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyo­mányosa (15. §) által átruháztatott, legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal vagy a 15. §. értelmében az átruházó szó­beli nyilatkozatával igazoltatik, a további át­ruházásról hiányzó okiratok pedig a helyha­tóságnak azzal a nyilatkozatával pótoltatnak, hogy az illető átruházásról tudomással bír­nak 8 ezenfelül a helyhatóság és a bizalmi­férfiak bizonyítják, hogy az igénylő az illető ingatlannak tényleges birtokában van. 18. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be végre: ha a telekkönyvi tulajdonos le­galább 3 óv előtt elhalt vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik és a helyhatóság iga­zolja, hogy tudomással bír azon egy vagy több átruházásról, amelyek által a tényleges birtokos a kérdéses ingatlant megszerezte s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi­férfiak által az is igazoltatik, hogy a tényle­ges birtokos maga vagy ő és birtokelődei legalább 10 év óta az ingatlannak békés bir­tokában vannak. Ha a telekkönyvi tulajdonos holléte nem tudatik, a tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a helyszíni mű­ködés befejezéséig a telekkönyvi tulajdonos a bejegyzésnek ellent nem mond. A telekkönyvi tulajdonos által a bejegyzés eszközlése után, valamint a tellekkönyú tu­lajdonos jogutóda által előterjesztett ellent­mondás hatályáról az 53, 61, 63 és 64. §-ok intézkednek. 1889. XXXVIII. te. 5-6 §. 5. §■ Az 1886. XXIX. te. 15, §-a aképen egószít- tetik ki, hogy a tényleges birtokos tulajdon­joga akkor is bejegyzendő, ha a tényleges birtokos a telekkönyvi tulajdonos vagy en­nek igazolt örököse, vagy hagyományosa el­len hozott s jogerőre emelkedett olyan Íté­letet mutat fel, amellyel az illető ingatlan- tulajdonjoga a tényleges birtokosnak megítél­tetett vagy a telekkönyvi tulajdonos, illetve ennek, jogutóda a tulajdonjog elismerésére vagy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének tűrésére köteleztetett, valamint akkor is, ha a tényleges birtokos az ingatlannak át­szállását örökösödési perben hozott jogerős ítélettel vagy az ingatlannak átadását hagya­téki birÓBági jogerős végzéssel igazolja. Ugyanezen szabályok megfelelően alkalma­zandók az 1886 XXIX. te. 17. §-ának ese­teiben is, ha máskülönben az ezen szakaszban előírt követelmények fennforognak. Az 1886. XXIX. te. 15, 17 és 18. §-ainak eseteiben a telekKönyvi tulajdonos igazolt örököseinek tekintendők a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak törvényes örökösödésre hivatott leszármazol, ha az illető hitfelekezet lelkésze s a helyhatóság bizo­nyítják. hogy a telekkönyvi tulajdonos után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása sze­rint a telekkönyvi tulajdonos végrendeletet nem hagyott hatra. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha az idé­zett törvény 17. ég 18. §-ainak eseteiben nem a telekkönyvi tulajdonosnak, hanem valamely más birtokelődnek törvényes örökösödésre hi­vatott leszármazol ruházták át az ingatlant. 6. §. Az 1886. XXIX. te. 17. és 18. §«ai akkép egószíttetnek ki, hogy ha máskülönben az ezen szakaszokban előírt követelmények fenn­forognak, a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak, vagy a legalább három év előtt elhalt közvetlen birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazol vannak a tényleges birtokban és az illető hitfelekezet lelkésze, valamint a helyhatóság bizonyítják, hogy a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokelőd után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos vagy a birtokelöd végrendeletet nem hagyott hátra. 1891 ; XVI. t. c. 15. §. a. b. c. és d. p. Az 1886. XXIX. t. c. 15-18. és 42-45., valamint az 1889: XXXVIII. t. e. 5—4, 11 — 13. §-ainak a tényleges birtokos tulaj­donjogának bejegyzésére vonatkozó rendel­kezései a következőkkel egószíttetnek ki. a. ) Az 1889 : XXXVIII. t. c. 6 §-ának ren­delkezései akkor is alkalmazandók, ha a tör­vényes örökösödésre hivatott leszármazók vagy ezek egy része kiskorú vagy gondnok­ság alatt áll. Az örököBök tényleges birtoká­ban levő ingatlan az idézett 6. §. eseteiben az örökösödési hányadokban az örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be, kivéve* ha az összes önjogú örökösök hozzájárulásá­val tényleges osztály jött létre, vagy »meny­nyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztá- lyos egyezség mutattatik be, mely az illeté­kes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva. Az örökhagyó özvegye az 1889. XXXVIII. te. 6. íj­ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg, az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyezhesék. b. ) Az 1889 : XXXVIII. t. c. 7. §-a alap­ján az ott megállapított törvényes feltételek fennforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga kiigazítás címén jegyzendő be akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegy- zőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére hibásan a telekkönyvi átalakítás al­kalmával jegyeztetett be. c. ) Az 1886. XXIX. t.-c. 15., 17. és 18.. §-ainak, továbbá az 1889. XXXVIII. t.-c. 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pont­nak eseteiben a házastársak között történt átruházás, vagy az ily átruházásnak, avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a hely­színeléskor, vagy a telekkönyvi átalakítás al­kalmával, a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet, vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886: XXIX. t. o. 16. §-a alapján az egyik házas­társ tulajdonául bejegyzett ingatlan a másik házastársnak, mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalán nem jegyezhető be. d. ) A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését kérhetik: maga a tényleges bir­tokos és ennek távollétébcn vagy akadályoz­tatása esetén házastársa, avagy felmenő vagy lemenő ágbeli nagykorú rokona, úgyszintén a telekkönyvi tulajdonos is, de az utóbbi csak amennyiben a tényleges birtokos a bi­zottság előtt az ingatlannak nevére leendő bejegyzését nem ellenzi. Felhívás! Becsületes, szorgalmas munkás- családot téli és nyári állandó munkára felfogadok. Fogattulaj­donosok előnyben. Fehér József, Kaszinó ucca 4. ♦KishirdetfceH.* Minden szó hétköznap 8 fillér vasárnap és ünnepnap 10 » A legkisebb kishirdetés 80 • vasárnap és ünnepnap 100 » Hirdetések előre fizetendők. MÉRLEGEKET tökéletesen javítja Szlavkovszkg Béla mérlegkészítő és ja­vító üzeme. Miskolc. CSURGÓ ucca 2. számú ház eladó. Ér­deklődni ugyanott. INGYEN kvártélyt adok nyugdíjasnak. Kosztot kedvezményes áron. Rozália-lak. Kistályai út. (Széchenyi u. 12. régi postaépület) * Megnyílt a „Széchenyi" könyv-, zenemű- és papirkereskedésI ^ (Széchenyi u. 12. * régi postaépület) (41.) Nyomatott az Érseki Líceumi Nyomdában. — Felelős nyomdaigazgató: Badil Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents