Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-19 / 41. szám
abä 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, 7« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. DEKÁN GVSZTÄV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL VI. év/. 4L szám ♦ Kedd e Eger, 1929. február 19. Ne Kun Bélát és Károlyi Mihályt okoltuk, ha még egyszer ránktör a vörös rém, hanem saját magunkat... Katholikus Sajtónap Mezőkövesden. — Ezrekre menő tömeg hallgatta vitéz Subik Károly és Czettler Jenő beszédeit. — Viharosan ünnepelték a Központi Sajtóvállalatot 10 éves jubileuma Az évtizedes magvetést, amit oly kitartóan végzett a Központi Sajtóvállalat kitűnő szellemű újságjaival, a Nemzeti Újsággal ős az Uj Nemzedékkel, nagysikerű sajtónapon köszönte meg Mezőkövesd népe azzal, hogy tanúságot tett a jő szellemű sajtóhoz valő hűséges ragaszkodásról. Az ünnepre a K.S.V. képviseletében Budapestről lejött Ba- ranyay Lajos vezérigazgató, Gáspár Jenő Író és Wiesmeytr Károly főtitkár, továbbá Czettler Jenő országgyűlési képviselő, képviselőházi alelnők. Egerből megjelentek vitéz Subik Károly érseki irodaigazgatő, Szentgyör- gyi József a szent József-iater- nátus igazgatója és dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár. Résztvettek még a sajtónapon Bayer Róbert főgimn. igazgató, Fazekas János járásbirősági elnök, vitéz Horváth József gazd. felügyelő, Rády János állatorvos, dr. Kiszely Pál és Regula József jegyzők vezetése alatt Mezőkövesd intelligenciája, azonkívül Bányász Endre mezőnyá- rádi eiperetplebános, Sikorszky József szihalmi, Bakos Antal szentistváni, Nagy Ferenc szomo- lyai plébánosok, a környék jegyzői s tanítói közűi számosán. Fél 4-kor nyitotta meg a tűzoltólaktanya udvarán ezrekre- menö tömeg előtt Csepela Lajos dr. etperesplébános, a sajtónap rendezője a népgyűlést s üdvözölte a K. S. V. megjelent vezetőit, a sajtőnap szónokait. Vitéz Subik Károly nagy hatást keltett beszédében hangsúlyozta, alkalmával. hogy Krisztus országát s Nagy- magyarországot kell harmonikus munkával, a kath. sajtó segítségével helyreállítani a földön. Na sültgalambvárás legyen az életünk, hanem szigorú lelki- ismeretvizsgálat hibáink felett, önmagunk megjavítása s hogy az Isten parancsai az élet minden vonalán, a magán ás a közéletben érvényesüljenek. — Népünknek még igen sokat kell tanulni, okulni, hogy ne vigyék olyan könnyen a falnak veszedelmes agitátorok. A tanulásnak egyik fontos eszköze pedig a jó sajtó, amit éppen ezért nagyon meg kell válogatni. — A Nemzeti Újság s az Uj Nemzedék e részben nagy missiót teljesítenek, — kívánatos volna azonban, ha még olcsóbb, a nép számára jól szerkesztett újságok járnának a nép körébe. A nagy tetszéssel ée lelkesedéssel fogadott beszéd után Czettler Jenő lépett az emelvényre, aki párhuzamot vont a jó és rossz sajtó különböző módszerei között. — Könnyebb ám úgy lapot írni, hogy az újságíró mindent feketére fest, leszól mindent, kriti- tlzM, kifogásol, Ítél elevenek és holtak között. A becsületes újságíró nem léphet erre az útra, neki mindig igazságosnak kell lennie. — A rossz sajtó mindenbe beleavatkozik, mindenhez kocyít s annyiszor hirdet valamit, hogy a végén maga is elhiszi, amit mond. Aki egész életében papíron szántott és tintával trágyázott, szaktekintély akar lenni gazdaMellőzzttk a külföldi munkaerőt. Anyagilag és lelkileg nyugalmasabb időkben bizonyára nem nagyon tűnt fel káros hatás gyanánt, ha iparüzemeinkben, szolgálatadó helyeinken külföldiek kaptak nagy-nagy karéjokat a puha, foszlós magyar kenyérből. Ma azonban, amikor az egyre jobban fokozódó arányú munka- nélküliség, párosulva az amúgyis leverő hangulatú gazdasági helyzettel, egyre jobban előreveti ijjesztőeu sötétlő árnyékát, nem szabad sző nélkül hagyni a külföldi munkaerőknek ok- és megfelelő magyarázat hijján való nagyobbmérvű foglalkoztatását. Ez az a fix pont ugyanis jelenlegi gazdasági életünkben, amelybe be lehet kapaszkodni ■ amelyet egy kis megértéssel ■ szigorúsággal ki lehetne aknázni a magyar munkanélküliek nyomorgó tömegei érdekében. Nem szóvirág, hanem statisztikai adatok alapján felépített megállapítás az, hogy az országban ezerszámra foglalkoztatunk külföldi munkaerőket és pedig a lehető legjobb állásokba a legjobb fizetésekkel. Ha valamely üzemnek elsőrendű szakemberre van szüksége, nem azt nézi, hogy honnan lehetne gyorsan egy kiváló magyar szakmunkást beállítani, — hanem azt keresi, hogy milyen úton módon hozhatna be külföldi szakembert. Mert hát ezek állítólag «megbízhatóbbak« a magyar munkásnál és nagyobb «tekintélyük« van a személyzet előtt, mert külföldiek. A külföldi munkaerők alkalmazásának másik könnyű divatja az, hogy gazdag, előkelő vagy annak látszani akaró családjaink német, angol, francia kisasszonyt, házitanítőt, zongoraoktatót tartanak gyermekeik mellett, természetesen busás fizetéssel. Holott bizonyos, hogy ugyanezeket a munkaköröket nagyszerűen el tudnák látni kitünően képzett magyar hölgyeink, állás- és kenyér nélkül lézengő magyar tanítónőink, gyermekvédönőink. Ámde snicioda ideális fokára kellene felemelkedni mindnyájunknak a magyar faj tevékeny szeretetében, ha ezeket a kívánalmakat tényleg meg akarnók valósítani! Példát vehetnénk magától a külföldtől. Ott a legrettenetesebb nehézségekkel kell megküzdeni minden magyarnak, aki elhelyezkedést keres. Németországban pl. még akkor is kiutasítják a magyar állampolgárt, ha már keservesen elhelyezkedett és sikerült magának c-xisztenciát létesíteni. Nincsenek tekintettel semmire. Azt mondják, hogy az az állás egy német munkanélkülinek kel). És igazuk van. — ! sági kérdésekben ; aki a nyomort közelről sohasem látta, az akar az emberek nyomorúságából meggazdagodni. — Ez a sajtó idézte elő az októberi s mároiusi forradalmat. Ha ezeket nem akarjuk újból megismételni, elsősorban ez ellen a sajtó ellen kell védekeznünk. A népgyülést Gál István kath. bántortanítő zárta be néhány lelkes szóval. Az egyes beszédek között a mezőkövesdi Katolikus Egyházi Énekkar énekelt hazafias dalokat Gál István karnagy vezénylete alatt. Hat órakor a Kath. Főgimnázium tornacsarnokában fényes müforű sajtőünnepély volt. — Csepela Lajos dr. mondott megnyitó beszédet s rövid visszapillantást vetett a kath. sajtó történetére. Vitéz Subik Károly az Érsekfőpásztor üdvözletét tolmácsolta. Öntudatra, összetartásra hívta fel Mezőkövesd intelligenciáját, mert ns Kun Bélát és Károlyi Mihályt okoljuk, ha még egyszsr ránktör a vörös rém, hanem saját magunkat. akik könnyelműen viseljük gondját legnagyobb katolikus és magyar érdekeinknek. Baranyay Lajos vezérigazgató tartott ezután élvezetes előadást a sajtó s a közönség viszonyáról s a Központi Sajtővállalat diadalmas 10 évéről. Gáspár Jenő irő, a Petőfi Társaság tagja néhány finom hangulatú versét olvasta fel, mig a műsort a Főgimnázium énekkara s a Kath. Egyházi Énekkar énekszámai művésziesen tarkították. A magyar katolikus ifjúság hódolata XI. Pius pápa iránt. Budapest, február 18. A Magyar Kurir jelenti: A katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók Szent Imre Köre vasárnap délután a Szent István Társulat dísztermében felemelő ünnepség keretében fejezte ki a megyar katholikus ifjúság hódolatát XI. Pius pápa iránt. Az ünnepségen megjelent József főherceg, Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás, Orsenigo Cesare pápai nuncius, Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek ős Klebeisberg Kuno gróf kultuszminiszter is. Károlyi József gróf
