Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-19 / 41. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 19. A papi pálya Baranyay Jusztin dr. budapesti egyetemi tanár szabadiiceális előadása az egri gimnáziumban. megnyitó beszéde után Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere as egyház és az állam viszonyával foglalkozott beszédében. Rottenbiller Aladár ifjúsági elnök felolvasása után Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár mondott záróbeszédet. A Gárdonyi Társaság vándorgyűlése Hatvanban. Az egri Gárdonyi Társaság nemcsak Eger kulttiréletének jelentős tényezője, hanem működésének szálai kiterjednek a vidék nagyobb városaira illetőleg községeire is. Legutóbb február 16.-án, szombaton este Hatvanban volt a társaság néhány tagja, ahol a Hatvani Közművelődési Egyesület rendezésében tartott vándorgyűlést. Hatvan mindig legkedvesebb állomása volt a társaságnak, mert a lelkes közönség mindig kitüntető figyelemmel és vendégszeretettel fogadta tagjait. A vándorgyűlésen Hevesy Gusztávné, Saád Henrik, Bárány László dr. és Apor Elemér jelentek meg, akiket a matiné előtt Lévay Mihály püspök, pre- látus prépost látott vendégül. A vándorgyűlés zsúfolt ház előtt folyt le. Bevezetésül a hatvani dalárda énekelt fegyelmezett, szép együttesben, majd Saád Henrik cisztercita tanár tartott előadást: >A magyar dalmagvak vándorlása« címen. A régi magyar egyházi és világi énekek kiváló kutatója bemutatta, hogy az egyszerű dalciirák hogyan fejlődnek, duzzadnak, nőnek és lombosodnak és milyen fázisokon mennek keresztül, míg bonyolultabb szövőtű nóták lesznek belőlük. Az előadást, amelyet az ősz tanár énekszővai is illusztrált percekig tapsolta a közönség. Apor Elemér néhány versét olvasta fel, Hevesy Gusztávné pedig egy finom ceruzával megrajzolt bájos novellát olvasott fel nagy sikerrel. A múltbeli nagy hidegben keze— lába lefagyott egy kápolnai fóldmí vésnék. Az elmúlt nagy hidegek idején volt a nagyfügedi vásár, amelyen lovat vett Krisztián János kápolnai gazdálkodó Késő este lett, mire gyalogosan, a háború idején megrokkant lábával hazaért s csak otthon vette észre, hogy az elgémberedett végtagjai nem melegednek fel, teljesen érzéketlenek maradnak: a szerencsétlen ember kezei és lábai lefagytak. Krisztián Jánost egy ideig a lakásán ápolták, majd beszállították az irgalmasok egri kórházába, ahol megvizsgálták és megállapították, hogy az elfagyott részeket megmenteni már nem lehet, a gazdálkodót amputálni kell. Krisztián János — a nagy hideg áldozata — kéz és láb nélkül marad. Eger, február 18. Ismét kiemelkedő kultúreie- ménye volt Egernek a ciszterci gimnázium tornatermében vasárnap este hat őrskor megtartott szabadiiceális előadás. Az egybegyült nagyszámú és díszes közönség előtt a liceális előadások kigondolőja és rendezője : Kürti Menyhért dr. főigazgató megható és közvetlen szavakkal köszöntötte az Egerbe már várvavárt tüdős előadót, Baranyay Jusztin dr.-t, a budapesti Pázmány Péter tudomány- egyetem illusztris tanárát, aki mint az életpályák többi előadói, szintén az egri gimnázium öregdiákja és akiben betöltve látja minden tanárnak azt a vágyát, hogy discipulus supra magistrum, a tanítvány nagyobb lett a mesterénél. Baranyay Jusztin professzor a közönség lelkes tapsaitól és éljenzésétől kísérve nagy érdeklődés mellett tartotta meg magas színvonalú előadását a papi pályáról. Az egri gimnázium licaális előadásainak programmjában a főbb életpályák szerepelnek. — így kezdte az előadó. — Ez a programmu főképpen Egerben csonka volna, ha a papi pályát magába nem foglalná. Ha én Egerbe jövök, ott a vár alatt, a girbe-gurba utcákon szeretek sétálni és elábrándozni régi dicsőségről, végvári vitézekről ... Azután meghat az egri népnek az a nagy szorgalma, amelynek gyümölcse b szőlőhegyek híres nedűje ... De a harmadik és a legnagyobb impresszió, ami megfogja és fölemeli a telkemet Egerben: az Egyháznak az a hatalmas teremtő ereje, amit itt látok. A szép líceum, a főszékesegy- ház, a minoriták, a ciszterciek művészi temploma . . . mind, mind arról beszél, hogy Eger földjén nagy papok' éltek. A város kilenc évszázados történetének nagy emlékei fűződnek az ő neveikhez. * Papok, szerzetesek: ók keresztelték meg a görög kultúrát, ők mentették át a görög és római filozófiát és tudományokat a mai világ kultúrája számára. Nem volt és ninci még egy státus, amely történelmi alkotó erejével a katholikus papsággal egyenlő értékű munkát végzett volna. * Sokszor elhangzott már és mind fényesebben beigazolódott az a megállapítás, hogy a katho- liisus egyház hierarchiája a világtörténelemnek legtökéletesebb szervezete. A pap magánélete két fixponton van körvonalazva. Egyik a brevirárium. Ez a pap magán életének szabályozója, irányítója. A papi magánélet másik sarkpontja : a cölibátus, a nemi élettől való tartózkodás. Ez nem isteni rendelésen nyugszik, hanem egyházi törvény, de másfélezer év őta védi ezt a törvényt az egyház és ragaszkodik hozzá, mert ezzel példát ad papjaival a híveknek lemondásra, másrészt pedig biztosítja az egyház szabadságát. 1905-ben pl. a francia szeparációs törvény 20,000 katholikus papot fosztott meg az egzisztenciájától. Ez a húszezer pap nem lett megalkuvó az új helyzettel, tovább engedelmeskedett az Egyház parancsainak. Megtehette volna-e ezt, ha feleség, gyermek kötötte volna helyhez és kenyérhez? * A cölibátus elleni mozgalmak forradalmak idején szoktak erősödni. Ott, ahol magasabb kultúra van, e mozgalomnak nincs sikere. * A papi pályához hivatás kell. A papi hivatás kellékei, amelyeknek már klérusba belépő ifjúnál meg kell lennie: a magasabb szellemi színvonal; vonzódás és érdeklődés az egyházi munka iránt; a fegyelmezettségre hajlamosság. A klérusban van meg a szubordínáció a legteljesebb mértékben. Nem alkalmasak a papi pályára a túlságos individualisták, a túlságos independens természeEger, február 18. Lapunk egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy az egri közönség nagy aggodalommal tízén az egri vízvezeték vize mialt törtónt felszólalásokat és sokan felkeresik szerkesztőségünket az zal a kérdéssel, hogy mi van és mi lesz az egri vízzel. Megírtuk azt is, hogy nemrégiben hozzánk került egy házi csatlakozásból kikerült cső, amelyben a mész oly nagymérvű lerakodást mutat, hogy annak alapján a vízvezeték jövője és meg bizhatósága erősen kétségba- vonbató. Munkatársunk felkereste a városi vízművek igazgatóját, hogy a közönség megnyugtatására a víz állapotáról és a vízmüveknek a víz semlegesítésére vonatkozó terveiről megkérdezze. Ringelhann Béla kérdéseinkre a kővetkezőket mondotta: tűek és a melankőlikusak sem. A lemondásra való készség nagyon szükséges. * A papság kiképzése a legmagasabb, amitbármely társadalmi pálya nyújthat: hat évig tartó főiskolai tanulmány. * Mit nyújthat az egyház papjainak? Szerény tisztességes gondoskodást élete végéig. A dúsgazdag magyar katholikus egyházról szóló felfogás a mese világába tartozik. A magyar egyházi vagyon jórésze töke- vagyon volt, amelyet évszázadok alatt gyűjtött össze a szorgalom és takarékosság. Az egri egyházmegyének békében 19 millió aranykorona töke vagyona volt, ami ma 19 millió papirkorona azaz 1600 pengő. Viszonylag ma a protestáns felekezetik gazdagodtak, azaz jobban dotáltak mint a katholikus Egyház. * A katholikus családok két évezreden át szeretettel adták oda legértékesebb fiaikat az Egyház szolgálatába. A mai társadalom betegsége: az egyke, veszedelmet jelent a katholikus papság utánpótlására is. De bízzunk benne, hogy amíg lesznek katholikus anyák, lesznek katholikus papok is. Az az anya, aki meg akarja tartani fiát, papnak adja. Mert a fiú csak addig az édesanyáé, amíg nem lesz a feleségéé. Hosszasan, melegen ünnepelte a közönség a gazdaggondolatu ciszterci tudóst, akinek előadása bensőséges közvetlen lelki kapcsolatot teremtett a katholikus klérus és világi hallgatóság között. — Megvizsgáltuk az említett házi csatlakozásból! csövet. Kiderült, hogy nem ólomból, hanem kovácsolt vasból való, tehát régibb keletű. Megállapítható, hogy körülbelül tizenöt éve lehet használatban, esetleg sokkal rővidebb ideje, ebben az esetben azonban valószínűleg a fürdőszoba melegített vizét vezette. Különösen fontos megemlíteni, hogy ezen a csövön nemcsak a vízvezetéki víz folyt keresztül. Nyilván olyan középületből való, amely a saját vezetéke részére annakid jén helyben fűratott kutakat. — Tudvalévő, hogy általában az egri kutak keménysége harminc és kilencven fok között mozog. A víz keménységét a benne oldott idegen anyagok: a calcium vagy magnézium carboná- tok mennyisége adja meg. Ezek idők folyamán úgynevezett védőréteggé alakulnak a csőben és Nagy a gyanú, hogy az egri vízvezeték vizében gáztartalom van Mi van és mi lesz az egri vízzel? Beszélgetés Ringelhann Béla vezérigazgatóval.
