Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-07 / 31. szám
äR» 10 FILLÉR előfizetési dif postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, 7« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal] Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések « milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV i POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL VI. évf. 31. szám <s> Csütörtök ♦ Eger, 1929. február 7. Fertálymester-választas Eger város I. negyedében A fagyhuliám. Ilyen is van már, ehhez is szerencsénk van ezen a télen. Eddig csak hőhullámot és drá- gasági hullámot ismertünk, most aztán a fagyhullám dermeszti meg bennünk azt a kis melegséget is, amely még bennünk szorult az élettel való harcunk közepette. A télnek kétségtelenül vannak örömei is, de ezek az örömök rendszerint eltörpülnek a bajok és nyomorúságok mellett, melyek a tél érkezésével és főként annak szigorúságával járnak. A sze gény emberek nem tudják kivenni részüket a tél mulatságaiból, csak azt érzik, hogy a hideg gonddal és bajjal jár s olyan költségeket igényel, melyekre ma már nagyon kevés háznál van fedezet. A fagyhullámról pedig nem is jő beszélni. Akkor, amikor a déli napsütésben 12 fokot mutat a hőmérő a fagypont alatt, amikor embereket találnak megfagyva az utón, amikor hiányzik a meleg ruha és meleg étel, amikor nincs állás és nincs jövedelem, talán mindenki kellőképen tudja értékelni a fagyhullám jelentőségét. Azt ez általános rossz gazdasági helyzetet, mely most egész Európán elterpeszkedik, még rontja a fagy- hullám is, hogy ne tudjunk magunkhoz térni a kábulatból, — melybe a nincstelenség lökése folytán zuhantunk. De nemcsak a személyünket érinti ez a szörnyű hideg, mely még a sóhajunkat is jégcsappá változtatja, hanem veszélyezteti a munkánk eredményét is, meg- fsgyasztja az őszi vetéseket a föld alatt, megállítja a külső munkálatokat és helyhez rögzíti az embert, aki nem akar megfagyni ebben a dermesztő időjárásban. És mindez hagyján, ha nem kellene verejtékezve dolgoznunk, ha nyugodtan ülhetnénk a tűzpiros kályha mellett, mert van mit aprítania tejbe még a tavalyiból. Csakhogy ezt sajnos nem mondhatjuk el, mert minden igyekezet dacára sem tudtunk mioden szükségeset félretenni magunknak a téli időszakra. Folytatnunk kell a ve- rejtékes munkát még akkor is, ha ránk fagy a verejték és ügy Eger, február 6. Ősi városunk negyedeiben most folynak a híres «suttogók» az új fertölymesterek kiválasztására. Most folyik a múlt évi fertálymesterek »letétele« és az új fertálymesterek üdvözlése, a fertálymesteri pántlikás botnak és más jelvényeknek átadásával — és természetesen a hagyományos traktamentumokkal a tisztségüktől megváló negyedmesterek házánál. A Város I. negyedben kedden este volt a suttogó Kürti Manyiiért dr. ciszterci rendi házfőnök, tankerületi kir. főigazgató fer- tálymester lakásán. A suttogón Kovács György 'egri kereskedőt választották az I. városnegyed új fertáiymeeterévé. Este nyolc órakor a rendház ebédlőjében történt meg a fertálymester-le- tátel, ünnepi hangulatban, fényes vacsora keretében. Ezen a fartálymesteri vacsorán résztvettek az I. városnegyed összes fertálymesterviselt polgárai, közöttük Kriston Endre püspök, Török Kálmán prépost kanonok, Ivánovich Emil dr. apátkanonok, id. Gröber Ferenc Mednyánizky Sándor és Velcsey István. A város II. negyedének volt fertálymestereit Vall Fereno, Fej ér Mihály és Papp József képviselték. A városi biztos tisztségét Ssilágyi József dr. városi orvos töltötte be. A kellemes hangulatban éjfélig tartő ünnepi vacsora során elhangzott felszólalásokban megelevenedtek az érszázados tradíciókat őrző egri fertálymesteri intézmény szép emlékei. Mednyánszky Sándor, mint a Város I. negyed legidősebb volt f^rtálymestpra n»gy ezeretattel fogunk kinézni, mint a primitiv hóemberek, melyek csak addig élnek, amíg kisüt az első nap és aztán összerogynak, eltűnnek, megsemmisülnek, mert nem bírják tovább. A szigorú tél borzasztó nyomokat hagy bennüuk. Ahol nincs ellenállási, ott meddő a harc és csak a jótékony helál segít. Pedig mi élni és dolgozni akarunk. köszöntötte Kovács György űj negyedoestert. Török Kálmán prépost-kanonok volt negyedmester Kürti Menyhért dr. főigazgatót, a lelépő fertálymestert üdvözölte költői azámyalású pohárköszöntőjében. Különösen kiemelte ékes szavaiban, hogy Kürti Menyhért nemcsak előkelő és közszeretetben álló személyét képviselte a a fertálymesteri tisztségben, hanem azt a rendházat is, amelyhez minden egri embert a hála, szeretet és ragaszkodás érzése kaposol. Valamennyi fertálymester elő követendő példaképül állította Kürti főigazgató illusztris személyét. Kovács György az űj fertálymester megható szavakban mondott köszönetét az üdvözlésért és a bizalomért. Kijelentette, hogy kiváló elődjének, Kürti Menyhért dr.-nak nyomdokain kívánja betölteni negyedmesteri tisztét. Kürti Menyhért dr. hálás szavakkal köszönte meg az elhangzott beszédeket. Majd felolvasta a fertálymesteri könyvből erre a tisztségre vonatkozó nagyfontosságú gondolatait, amelyeket lapunk egyik közeli számában részletesen fogunk közölni. — Indítványozta ezután egy fertálymesteri káptalan összehívását, amelyen megbeszélik, miként kapcsolódhatnék be a hagyományos intézmény a város szociális ügyeibe. Kürti Menyhért ezután a díszes fertálymesteri botot átnyújtotta utódjának: Kováos György űj fertálymesternek azzal a kéréssel, hogy viselje azt becsületté], túztoaséggal és nz évszáDe van-e, aki segítségünkre siet, és megmutatja azt az utat, amelyen tovább kell haladnunk az érvényesülés felé?... Mert most, mikor a fagyhullám dermesztő leheletével elborít bennünket, ideje, hogy S. O. S. jeleket küldjünk azok felé, akik hivatva vannak a dolgozni akaró, szegény emberek helyzetén segíteni. zados hagyományokhoz való ragaszkodással. Végűi Fejér Mihály a Város II. negyed nevében köszöntötte a lelépő és az űj fertálymestert e««$s83E«£e®®eie«EeeiEjs«»sHí»» ÚJ cél felé! Eger, február 6. A büszke Anglia Tut-Enk- Amon aranyékszereivel kérkedi világgá műérzékét. A Krőzus- Amerika, Közép-Ázsia romvárosairól teregeti szét az ezerévek homokrétegeit, Mussolini országa Nero császár aranygályáiról szi- vattyűztatja le a vizet, a német az ős szumír-kultúra téglatornyait ássa és mi magyarok?. .. Nekünk nem kell idegenbe mennünk ! Ezeréves indítunk itt pihen lábunk alatt, rajta járunk, róla feledkezünk! Nyugat védői, Kelet bástyája voltunk ! Hol vannak e bástyák? Nándorfehérvái? Bitorlóké! Ős-Buda vára? Bal- konos bérpaloták helye! Kőszeg vára? Kőveit is széthordták! Szigetvár? Baktár! Eger vára? Közlekedési akadály ! ... Da talán mégsem! . . . Göröngy göröngyre hull, csattan a csákány, hasad a rög, szorgalmas napszámos-kezek tépik a szemföddet az egri hősök sírja fölött. Fagyos szellő téli sóhaja kél a romok közt, olvasztja századok feledés-zúzmaráját, a közönyt, a tudatlanságot, életet lehel az ormótlan kövekbe, porladó csontokba, rég elfeledett, meghazudtolt egri dicsőségbe! Hallgassuk és halljuk meg a múlt szavát, nem válik szégyenünkre, sőt teendőinket ragyogja bel Az egri vár romjaiban is műremek, csak meg kell hallani a kövek sóhaját! Az első építők kezemunkáját Szent István szeme simogatta, ma nyolc méter mélyen Imre király porait őrzi! Csodás templom lehetett, romjaiban is bámulatba ejtette a híres világjárót: a török Evlia Cselebi-t. Minden kis diák tud a kölni dómról, a reimsi székesegyházról, az egri vár temploma, nagyságban, szépségben ezeknek testvére! ... És a kövek csak tovább beszélnek. Egyikbe befurakodott a hutzonnégyfontos vasgolyó, a másik tollkönnyü salakká égett, a harmadik ma i«