Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-07 / 31. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 7. leheli a puskapor jellegzetes salétromszagát, a negyedik üszkös tölgygerendát oltott maga alá. Óh, ezek a kövek látták a magyart, mikor Hazáért harcolt, elkeseredve, fogcsikorgatva, mikor Nyugatot védte, testvértele- nül, magára hagyva, da megvédte ! . . . Nyugaton ma mindezt nem tudják, nem hiszik! Pádig valamikor tudták ! Az egész keresztény világ rajta volt, hogy Eger vára megállítsa a félhold diadalát! Mert namciaec a kövek beszélnek! Bécs, Karlsruhe, Milano poros aktái hirdetik, hogy Európa legjobbjait küldte Eger vár építésére ! Da ne a sző beszéljen, hanem a tények ! Az egri vár földalatti óriási termeihez hasonlókat Mátyás királyunk építtetett Breslau-bfin, itt építtetett 1531-ben a magyar Chapi látván (Osspi-bástya), — 1541-ben a morva származású: Varbooh Tamás (Varkocs-torony), 1550-ben a milánói Alexander da Vedano (Sándor-bástya), 1553- ban az olasz Antonio Voltolino, 1554 bán a déltiroli Than Maria Spacia da Caia, 1563-ban a németalföldi Kylausz András, 1569- ben a velencei Octavio Baldigara, 1588 bán a magyar Révai Ferenc. Itt dolgozott a török szultán építőmestere: Meinleket és egy Rezzo nevű olasz, talán génuai. — Életük, működésük még felderítetlen, de ennyiből ie bárki láthatja, hogy az egész világ híres építő szakemberei faragták kőbe, itt, Egerben tudásuk legjavát, sok várat ostromolt, még többet védett magyar hadnagyok és pallérok szakértelmén kívül! Mert az egri várat mégis »magyar módra épült vár=*-nak említik még ez idegen szakértők is; pl.: Rueber császári építészeti ellenőr, D’ Lines ezredes-hadmérnök, Lavigne, a badeni őrgróf vezérkari főnöke, Faréi francia őrnagy stb. — Ha ez a helyzet, akkor az egri vár minden porszeme nemzeti kincs, mert nemcsak magyar vér öntözte, hanem azért is, mert magyar tudás rótta egybe! Áldozatot érdemel, sőt követel! Századok rombolása, mulasztása várja az engesztelési, az Ősök pora a kegyeletet, Európa pedig annyiszor hangoztatott múltúnk bizonyítékát! n ___(—k—r)_^ Megölte az alkohol. Ostorosról jelentik : Tegnap reggel az utszéli árokban megfagyva, holtan találtak egy ismeretlen, 50 év körüli asszonyt. Először bűntényre gondolt a csendőrség, a tüzetes orvosi vizsgálat azonban megállapította, hogy az ismeretlen asszonyt a pálinka ölte meg. Nagyobb mennyiségű szesztől ugyanis lerészegedett és az utcán az árokba zuhant, a hol elaludt és reggelre a dermesztő hidegben megfagyott. Az asszony személyazonosságának megállapítása végett még folyik a nyomozás. Egy pályázó jelentkezett az új egri Korona-szálló bérletére Eger, február 6. Február 5-őn járt la a Korona egri vároii szállő bérbesdására kihirdetett pályázat határideje. A szálló bérbevételére egy pályázó jelentkezett Budapestről. A felbontott pályázat részleteit ciak szu*án közli a város veze■Ba——íj. I I__.j._L)iMjWUÍ1L, |BI tősége a nyilvánossággal, ha a kiküldött bizottság már letárgyalta a pályázatot. Mint értesülünk, a város új pályázatot fog hirdetni, vagy más megoldást keres az esetben, ha ez az egy pályázat nem felelne m«g a kivftct feltételeknek. Mi történik Hevesvármegye elektrifikálása körül? A Nemzeti Újság cikke a villamosításról. Eger, február 6. Néhány nappal ezelőtt mutattunk rá, hogy a fővárosi lapok milyen kommentárokkal kisérik vármegyénkvilianyosítási ügyét. A Nemzeti Újság keddi számában újabb cikket olvasunk n kérdésről »Mi iörténik Heves- vármegye elektrifikálása körül ? címmel. A cikkben egyebek között ez áll: »A novembar 3-án lejárt pályázat a hivatalos szakértő megállapítása szerint nagyszerű eredménnyel végződött. Akadt egy hazai és előkelő külföldi tőkésekből állő konzorcium, amely ajánlatot nyújtott be a nagy befektetést igénylő, önálló centrálé létesítésére azzal, hogy kizárólag a megyei lignitet használja fal energiatermelésre. Ez a fcir nagy örömet keltett az egész megyében. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az ilyen nagy áramforrások közelében n munkaalkalmakat biztosító ipartelepek egész sora létesül. A nagyipar a legszívesebben az erőforrások közelében helyezkedik el, mert így juthat a legolcsóbban elektromos energiához. A bőséges és olcsó áram, amit az ilyen önálló centrálé már a saját érdekében ie nyújtana, négy lendületet adhatna a kieiparnak « a mezőgazdasági iparnak is. Ezért minden!-i bízott abban, hogy a HVRT. vezetősége, amely éveken át megalapozott, régi tervének megvalósításához jutott, sietni fog a döntéssel a ligáit érvényesülése érdekében. Ehelyett mi történik? Mintha valahogy megakadt volna az egész elekrifikálá* ügye. Döntés helyett hónapok óta csak tárgyalások folynék a versenyben alul maradt s pőtajánlatokkal kísérletező pályázókkal. Nagy a csodálkozás és elkeseredés ezért egész Heves megyében s mindenütt azt hangoztatják, hogy felelősséget vállal magára még a jövő nemzedékkel szemben is az, aki elszalasztja ezt a kisünő s többé vissza nem térhető alkalmat a lignit kihasználására. Heves megyének tálcán kínálják most mindazt, amit a kéuzülő energiatörvény az elterjedt hírek szerint csak valamikor, évek múlva a nagy áldozatokkal remél megvalósíthatni. A háttérben működő titkos erőkről is suttognak, láthatatlan harcról, amely most dől el a barnaszén és lignit között. Ha ebben a harcban a lignit lesz a vesztes s az elkedvetlenedő lignit-érdekeltség vissza vonul, akkor nyitva áll az út a szén és villany árának drágítására, a lignit végleges megfojtására megy a játék. N gyon vigyázni kell a HVRT hazafias igazgatóságának a már soká nem késhető határozat meghozatalánál, mert nemcsak az elektrifikálás kérdésében, hanem a megye jövendő sorsa felett is döntenek.» A komoly keresztény lapnak ez s cikke eljutott vármegyénk vezetőihez íh. A villany áralakulására való rámutatá», valamint a lignit érdekeltség elkedvetle- nedéeére vonatkozó célzás nem csekély érdeklődést keltett a Nemzeti Újság cikke iránt. A H. V. R. T.-nsk az a terve okozza az említett elkeseredést, hogy a pályázók között új, korlátolt versenytárgyalást fog tartani. A korlátolt versenytárgyaláson ugyanis — mint több oldalról halljuk — csak a kát első pályázó venne réezt. Egyik a lignit-érdekeltség, a másik a Sajgó-érdekeltség. Az esetben tehát, ha a lignit érdekeltség elkedvetlenedik és nem vesz részt a korlátolt versenytárgyalásion, a másik pályázó egyedül marod. Ennek a nem kívánatos helyzetnek az elkerülésére az lenne a legjobb megoldás, ha az összes pályázók ajánlatai fölöst a már rímért adatok al pján döntene a H. V. R. T. igazgatóságé. Kivonat a »Magyar Országos Kathoiikus Szanatórium Egyesület« alapszabályaiból. Az egyesület célja : Magyarország közegé zségügyi állapotának megjavítása. Elsősorban kathoiikus vallásúak részére kórházak, szanatóriumok, ozülőott honok stb. létesítése. Betegek ápolása kathoiikus szellemű környezetben, a szociális jólétnek erkölcsi és anyagi előmozdítása, szak- ásnépszc-rű ismeretterjesztő felolvasások és előadások tartása, esetleg egy népegészségügyi lap kiadása. Kórházainkban és szanatóriumainkban nem kathoiikus Valié sú egyének is kellő és gondos ápolást nyerhetnek. 5, § Az egyesület szanatóriumában egy- és kétágyas alapítványi szobák és a közös szobákban alapítványi ágyak létesíthetők. Az egyágyas alapítványi szoba létesítéséhez 2400 P, a kétágyas szobához 3.200 P alapítvány teendő ; az alapítványi ágyak lehetőleg 4 ágyas szobában nyernek elhelyezést és egy ilyen ágy alapítványi összege 240 P. 6. §. Alapítványokat jogi személyek, egyesületek, társulatok is tehetnek. A 7. §. a tagdíjakat írja elő, mely szerint az alapitó- 100, a pártolőtag 50 pengőt fizet egy- szerseniodankorra, mig a rendes tag évi 2 pengő 40 fillér, melynek kötelezettsége 3 évig tart. Az elapítványi szobák ás ágyak tulajdonosai, vagyis akik alapítványt létesítettek, kórházi ápolást igénylő, betegség esetén saját személyükben, vagy az általuk kijelölt és igazolt hozzátartozójuk által az alapítványt igénybe vehetik és a mindenkori közkórházi ápolási díj ellenében szanatóriumi ellátásban részesülnek ép úgy, mint a rendes tagok. Alapítványokat jogi személyek, egyesületek, társulatok és családok is tehetnek. 18. §. Az egyesület céljának elérésére vidéki városokban, valamint községekben is fiókegys- sületeket létesíthet. Egy egri cipészmester is pályázik a hóhéri állásra. A Goid Károly halálával megüresedett úgynevezett állami ítéletvégrehajtói állásra tömegesen érkeznek a pályázatok az ország minden részéből. Csak Egerből nem jelentkezett senki. Most értesülünk, hogy innen is akadt valaki, aki nem hagyja az egri nevet. Egy emberséges ci- pészmeater. Kiváló gyakorlati előképzettséggel rendelkezik. A kassai kilenceseknél szolgált és a háború alatt különböző frontokon praktizált, ó volt megbízva a kémek és egyéb megbízhatatlan egyének falragasz- tálasával. Hozzávétel ges számítás szerint mintegy harminchat embert fosztott meg az élet terheitől. Mivel p d^g rosszul megy a cipéczmesterség, beadta pályázatát a fennti rzép, de népszerűtlen állásra. M gkért azonban, hogy a nevét tartsuk titokban. Mert nagy szégyen lenne, ha még ezek után sem nyerné el Goid Károly örökét.
