Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-30 / 25. szám
Aha 10 FILLER Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ főszerkesztő: űr. OBBáR GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Eger, Llcenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.« felelős szerkesztő: KELEMEN ÄMDOB XL VI. évf. 25. szám ♦ Szerda * Eger, 1929. január 30. Új székhazat épít vagy ócska hazat vasáról Egerben a Társadalombiztosító? Eger város és az iparosság érdeke ellen cselekedne a Társadalombiztosító, ha ócska ház vásárlásával oldaná meg a székház kérdését. — Hirek a a Széchengi-szálló megvételéről. — A közeli napokban eldől a kérdés. Lépjenek akcióba a város vezetői. Huszár Károly a Munkásbiztosító országos elnöke ígéretet tett, hogy új székházat épít Egerben. Húszmillió pengővel emelkedett ismét Csonkamagyar- orazőg passzívuma a tavalyihoz képest. Ennél szomorúbban beszélő szám talán nem is kell annak megértéséhez, hogy külkereskedelmünk az utóbbi évek folyamán teljesen csődöt mondott. Ezen a híren bizony már meg se lepődünk. Nyelünk egyet, igaz, hogy keserűt. Segíteni ? Nagyobb bajok vannak itt, semhogy olyan könnyen segíteni lehetne. A társadalom beteg itt, nem tudja kifejteni azt az erőt, amely védelméhez, érdekeinek megóvásához szükséges. Most legújabban Magyarország tűzifa-szükségletének ellátására kartellbe léptek egymással a kis- ántánt államok. Esküdt ellenségek osztozkodnak a magyarság pérzőn. S mi? Csöndben ülünk, várunk, míg el nem vész minden értékünk s pőrére vetkőzve, koldusán, világ csúfjára állunk majd minden idegen előtt. Hőnapok óta egyebet se látunk és hallunk, minthogy a banán, a füge, a cseh textilárú, a cseh üveg, a francia parfüm, a selyem, a csipke fogyasztásával nemcsak a magyar munkáskezektől vonjuk el a kereset lehetőségét, hanem egyenesen az ellenséget hizlaljuk, pedig kis lemondással óriásit lendíthetnénk a hazai termelésen és mégse világosodik meg öntudatunk. Az ész belátja, az öntudat is ágaskodik, de az akarat gyenge. Nagyon egyszerű és megszokott volna már most azt mondani, hogy hát mire való a kormány, igyekezzék a hibákat kiküszöbölni és a bajokat orvosolni. Azonban ezeken a bajokon sem a kormány, sem a leg szigorúbb törvény nem tud segíteni. Itt a felelősségnek egy óriási része a társadalomra hárul, mely öntudatlenu', szinte öngyilkos hajlamokkal halad a romlás örvénye felé. A kormány mellett a társadalomnak, az ország minden rétegének szintén ki kell lépnie a porondra. Az orvos hiába Einálja az orvosságot, ha a beteg nem akarja bevenni. A kormány is hiába kínálja az orvoshzereket, ha a társadalom nem akar élni velük. Ha látja a jót, helyesli is, de a rosszat — oselekszi s elvárja, hogy a jót más tegye. Eger, január 29. Napok őta szinte egyébről sem beszélnek Egerben, mint a Munkásbiztosító és a Társadalombiztosító házvételéröl. Tegnap már mint befejezett tényt emlegették, hogy a Társadalombiztosító a Széche- nyi-szálló épületét vásárolja meg. Sőt sokan azt is tudni vélték, hogy a Marosi testvérek 220 ezer pengőt kapnak az Érsek-utcában lévő Széohenyi-szálloda épületéért a Társadalombiztosító Intézettől. Eger vezetőköreit nem csekély mértékben fájdalmasan lepték meg ezek az egyelőre ellenőrizhetetlen híresztelések, amelyekhez még azt a kombinációt is fűzték, hogy a Széchenyi-tzálló mai tulajdonosai kapnák meg Eger városától a Korona-szálló bérletét. A Korona kombinációjára csak annyit jegyzünk meg, hogy Eger város szállodájának bérbeadására éppen a közeli napokban jár le a pályázat, s a pályázók közül az arra hivatottak választják ki a legmegfelelőbb ajánlattevőt Itt első sorban a Társadalombiztosító szék- házának ügye érdekel bennünket. A város szempontjából nézve ezt a kérdést, nem mindegy Egernek, hogy egy régi házat vásárol meg, vagy új székházat épít a Társadalombiztosító. A város érdeke mindenesetre azt kivánja, hogy ez a hatalmas intézmény: a Munkásbiztosító és a Társadalombiztosító egy Egerhez is és önmagához is méltó, s a közönség igényeinek is megfelelő modern székházat építsen a város megfelelő helyén. A város mai gazdasági helyzete, amelyet az állam kormányzata is mindig méltányolni szokott, szintén azt követeli, hogy Egerben újabb és újabb beruházások történjenek és egy alkalmat se mulasszunk el, amikor nsgyobb beruházásra nyílik lehetőség, — mint a jelen esetben ez a székházépítés. Az újjáépülő Eger város fejlődése, szépítése, ugyancsak az építés mellett szólnak. Az egri iparosság szempontjából nézve a kérdést, szinte még erősebb szőval kell állást foglalnunk a székházépítés mellett. A nehéz gazdasági helyzetben már-már haldokló egri iparosság, amely keservesen keresett filléreiből talán erején felüli mértékben is táplálja ma a munkás- biztosító és a társadalombiztosító intézményét, nemcsak megérdemli, de el is várhatja, hogy az Intézet Egerben ne vásároljon, hanem építsen székházat. Munkaalkalom, kereseti lehetőség, tehát kenyér jutna az építésből az egri iparosnak s részben az ugyancsak sok bajjal küzdő szegény egri napszámos, főldmives munkásnak is. Álljon hát sorompóba a város vezetősége a Társadalombiztosító székházépítése mellett. Eger társadalmának legsúlyosabb szavú vezetői vigyék ezt a kérést, ezt a kívánságot az Intézet budapesti központjához. Amig nem késő, addig világosítsák fel Eger város érdekeiről a központot annál is inkább, mert Huszár Károly volt miniszterelnök, a Társadalombiztosító Intézet országos elnöke egy ízben már ígéretet tett, hogy Egerben megfelelő székházat fog építtetni az Intézet. Huszár Károly már azt is kijelentette ígéretében, hogy a más városokban történt székházépítések annyira kimerítették a pénztárt, hogy Egerben nem a jelen, hanem csak a következő | évben épülhet fel a Társadalom- biztosító új ezékháza. Mit mond a kerületi pénztár ügyvezetője ? Az Egri Népújság munkatársa a székház kérdésében elterjedt hírekről kérdést intézett Mályuse Egyed dr.-hoz, az egri kerületi Munkásbiztosító ügyvezetőjéhez, aki a következőket mondotta: — A pénztárt elhalraozták alkalmas és kevésbbé alkalmas ingatlanok eladására vonatkozó ajánlatokkal. Én ezeket az ajánlatokat felterjesztettem ez országos Intézethez. Én a magam részéről egy egészséges új építkezés mellett kardoskodom. Hiszen ha építkezünk, munkát adunk a helyi iparosságnak is. Hogy mi fog történni, az a jövő kérdése. A pénztár anyagiakban meg van kötve. Az Egri Népújság más úton szerzett értesülése szerint a budapesti központ eredetileg négyszázezer pengőt irányzott elő az új egri székház felépítésére. Egernek meg kell mozdulnia ebben a kérdésben. Meg kell akadályozni az elmondottak alapján bármiféle székházvásárlást és el kell követnünk minden lehetőt, hogy a társadalombiztosító új székházat építsen városunkban. A mai helyzet gyors cselekvést parancsol ez ügyben a város vezetőinek. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Gängler Konrád nyugállományú százados, a hevesmegyei nőpgondozó kirendeltséghez nyilvántartóként beosztott főtisztviselő Budapesten az 1. számú helyőrségi kórházban agyszélhüdésben meghalt. Hétfőn temették a kiváló egri tisztviselőt, akinek a hősök temetőjének gondozásánál is kiváló érdemei voltak. Volt bajtársai és tisztviselőtársai kegyelettel őrzik ■ emlékét.
