Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-30 / 25. szám
EGRI NÉPÚJSÁG <itnn ivrify irrlTwirr?t^TiriT^iMM«MmHMraxrif7^íainTirrTBttW'gii¥[íg|iwiri»i^i'WTynrinr,TWjrri«giíii8r^, inww,wd rrnu'i WBnHWW 1929. január 30. Az Agria családi estje. Keddre virradóra kirabolták a kompolti katholikus templomot Ä templomrablók elvitték a szentségtartót, az áldoztatő kelyhet és feltörték a perselyeket is. __ Ä rablók a sekrestyeajtő feltörésével jutottak a templomba. A farsangi naptár egyre fo- gyalkozik ■ néhány nsp roulva itt áll előttünk az emericánás ifjúság csalfidi estje, melyre oly régen vár a váróé közönsége. A rendezőség elvégezte munkáját. Most már a femiliákon van a sor. Mutassák meg ők is, hogy nemcsak a munkában, hanem a vigasságban ia együtt éreznek az Emericana ifjúságával. Ha ez előkészületek gondos* «ágából és intenzitásából következtetni lehetne a családi este sikerére, már előre meg lehet állapítani, hogy a február 2.-i vigasság sokáig emlékezetes lc-sz fényességében és kedvességében az emericánás összejövetelek eddigi sorozatában ia. A famíliák oly nagy szeretettel ajánlották fel adományaikat a piknikhez, hogy a Kath. Kör összes termeit betöltő közönség kétszerese is kevés lenne a sokféle jó- falat elfogyasztásához. A felajánlott pompás borok gyülekeznek és mintegy előképe Iesz az alakulóban levő egri pinceszövetkezet borkóstolásainak. Február 2.-án, szombaton este 9 órakor tehát felzendül a hegedű húrján a táncalávalő, Egsr város úri fiatalságának ragyogása és finom vigassága egy szép estét örökít meg az 1929.-i farsang eddig oly rideg történetében. Időjárás. A Meteorológiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap -j- 0-2 C. fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka — 4 6 C. fokot mutatott a hőmérő, míg reggel hét órakor —4 0 C. fokot mértek. Gyenge északkeleti szél fújt. Kompolt, január 29. Az Egri Népújság tudósítója jelenti telefonon: Ma hajnalban gyanútlanul lépett be a templomba Dörnbach Jakab kom polti harangozó. A gyér világítás mellett is megrémülve i&tta, hogy az oltár fel van dúlva, a taberbernákulum ajtaja ki van szakítva, a perselyek feltörve ... A harangozó lélekszakadva rohant a községházára és jelentette, hogy a templomot kirabolták. Mezey Gyula dr. községi főjegyző intézkedett és nyomban ment a jelentés a kápolnai csenHol legyen az Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő űr! Mostanában sok vitatkozásra ad alkalmat itt Egerben az a kérdés, hol legyen a heti és a hónapos vásár. Az én meggyőződésem az, hogy a várost minden áron fejleszteni kell, azonban az illetékeseknek vigyázni kell arra, hogy míg az egyik rész fejlődik, a másikről sem feledkezzenek meg. Városrészt fejleszteni elsősorban a forgalom biztosítása révén lehet. Őst legyen a heti vásár, ahol a forgalomra szükség van éi a terület is alkalmas arra. dörörsre, Vágó Lsjo* kápolnai esperes plébánoshoz, &a&<5 Gyula dr, egri járáai főszolgabíróhoz. Szabő Gyula dr. főszolgabíró és a csendőrök rövid idő múlva a helyszínen termeitek. A vizsgálat, amelyben az esparas-plébános is résztvstt, megállapította, hogy a templomrablók betörték a sekrestyesjtőt és azon át hatoltak be & templomba. A szent- cégtörő rablőkezek a feltört ta- bernákuiumből magukkal vitték a monstranciát, í az áldoztatő aranykelyhet és a misézökelyhet, mely szintén aranyból való. Az elvetemült istentelen rabegri vásártér? Hogy városunk fejlődéséről és forgalmáról némi képet kaphassunk nézzünk széjjel melyik részen mit találhat az ember: A belvárost itt kihagyom, annak a forgalmát biztosítják az ott levő hivatalok és négy számú üzletek. De nézzünk szét a végeken: A hatvani alsórászen ott van a vasútállomás, a Hering- gyár, több építési anyagraktár, ipartelepek, több irányból befutó országutak, bő- és sanfe- bányék. Itt van forgalom. A Makiári hóstyai városrészben ott vannete a fürdők, a lemez- árugyár, ruhafestő, asztalos és lök a szent ostyát e szent edényekből az oltáron és az oltár előtt szétszórva hagyták. A perselyeket is feltörték és ezek tartalmát magukkal vitték. A csendőrök a legerélyesebb nyomozást kezdték meg a temp- lomrablők utáü. A hőnyomok- ből azonnal sikerült megállapítani, hogy betten követték el az istentelenek a gaztettet. Lábnyomaikról egyébként gípszle* nyomatokat is veitek fel. Lapunk zártáig az ismeretlen tettesekről semmi hirt sem kaptunk, de remélhető, hogy a nép körében is mély felháborodást keltő templomrablés gonosztevői hamarosan kézrekerülaek. egyéb géperőre berendezett ipartelepek, gőz- és motor-malom, szeszgyár, téglagyár, vasöntöde, vasúti állomás, tejszövetkezet telepe, vágóhíd, homok és kőbányák, ezeken kívül átfut rajta a Kistályától jövő nagy forgalmú állami út. Ha valahol, úgy itt megvan minden kellék ahhoz, hogy a forgalom meg is maradjon. De mi van a felső végen, a cifrasánc negyedben ? Itt van úgy részben az öreg egri vár, vasúti megálló és a Práff-gőzmelom, itt már nem találhat az ember egyéb forgalom- biztosító intézményt, ha csak azt nnm, hogy munkaidőben ezen Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesy Gusztáváé. XLV. Hármat is ugrottam a lépcsőn, midőn a vezetőség úgy határozott, hogy mindnyájunk kívánságára, azonnal a Ponte Yecchiora menjünk. Mindenkit megelőzve robogtam a híd felé, a mesehídra. Hogy az én szemem fáradt lett volna az előbb? Oh az nem lehet! — Nézem az uram helyett, a fiam helyett is, nézem, hogyha majd hazamegyek, kis kei’tem pázsitját nézve is, e csodás, regényes öreg hidat lássam! Oh, — és amikor a hídra léptem ? A horizont tetején trónoló déli nap sugárküllői teljes erővel villogtatták, ragyogtatták az egymás melletti ékszeres holtok kirakataiban pompázó brillantok millióit. Vakító volt! Szorosan sorakoztak e fejedelmi üzletek. Azt mondják, hogy a nagyvilágon itt, az Arnón átívelő Ponte Vecchión van egy tömegben, a legtöbb ékszer. Hogy még a mai pénzvilág Mekkjában, a newyorki Brodwayn sincs ennyi összehalmozva. A szűk kis boltok mögött apró kis műhelyek vannaK és ezek azok a csodálatosan festői, bizarr fecskéié szkek, melyek kívülről, a víz felől, a híd testéhez tapadnak, apró ablakokkal, tarka tetőkkel. Itt-ott kitámasztvá a kis fecskefészek zöld zsaluja, másutt tarka szőnyegdarab szellőzik a nyitott ablakban, vagy pedig kis cserepekben kéktestü virágokat fürdetnek a napon. írni kell a fiamnak! írni kell, amíg elmondhatom neki, hogy alattiam az Arno zöld vize simul, felettem az ég olyan kék, de olyan azur- szinű, mint amilyent ő szokott azelőtt pancsolni, kékítős vízből a nagylavorban, mikor papirhajókkal flottafelvonulást játszottunk, — én pedig a híd hármas árkádíve alatt kihajolok a mellvéden és olyan na gyón jól érzem magamat, boldog vagyok, hogy ennyi szépségben gyönyörködhetek. A csodákat, melyeket álmodozó ifjú ésszel meséltem magamnak, hogy telhetetlen fantáziámat jóllakassam, ime, a valóság most a lábam előtt szétteregette. Ebéd után kaptunk egy-két órás pihenőt. Én is ledőltem egy kicsit, de hirtelen felébredve, arra gondoltam, hogy milyen szamárság az ebédutáni szunyókálás, — bármenynyire fáradt vagyok is, mikor a Ponte Vecchiót nézhetem. Pár perc múlva már a viz partján könyököltem. Boldogan mosolyogtam. Van egy órám, ami az enyém s most itt az Arno szelíd bársonyában nézegetve az elmosódottan visszatükröződő ragyás házakat, ráérek gondolkodni, ahogy szeretek. Lazára engedni a gondolatok gyeplőszárát, táncoltatni, ficánkolni hagyni az emlékezés tüzes csikóparipáját. < Szelíd, fehér galambok néztek j rám kíváncsin: Na te fösvény idegen, te nem szórsz nekünk búzát j az Arno kőfalára, ha már ide kö- • nyökölsz ? Dehogyisnera! — kis ga- I lambok. Kényelmesen, félig ráfeküdve az alacsony kőkerítés széles, sima lapjára, kire gondolhattam volna másra, mint a költők költőjére, a Divina Commedia halhatatlan mesterére: Dantera, kinél nagyobb lángész, sem előtte, sem utána nem „született a virágos Toscanában. 0 volt, | aki a bölcsesség lakomájával trak- ; tálta az emberiséget. (II convivio) Megmutatta pokol mélységét, az égi Szférák trónusát, hogy a biin utálatosságától elfordulva, az erények szépsége felé igyekezzünk. És ez a nagy ész, ez a szellemi fejedelmek fejedelme, meleg barátságot érzett egy ember iránt, kinek erében nagyatyja, V. István magyar király révén, magyar vér folyt. Ugyanis Martell Károlyt, firenzei tartózkodása idejében, Dante kiváló rokonszenvével tüntette ki. Magam elé idéztem a kemény hajlású száj fölött csontosán, élesen vágódó orrot s elképzeltem, hogy milyen meleg sugárral ragyoghat- ! tak a tulvilági-életbe látó okos I szemek, midőn itt, ahol most állok, í az Arnó partján, az ifjú Dante leg- J először találkozott szerelmesével, a korán elvesztett szépséges Beatrixe- vel. ; Senki se lehet próféta saját ha- I zájábau ! — fűződtek a gondolataim, i Firenze se becsülte meg nagyszerű 1 fiát, a méltatlanul számüzöttek ke- j serü kenyerére kárhoztatta. I Nemcsak hogy fejvesztéssel fe- j nyegették, hitvány politikai fondor- 1 latból, hanem még haló porában j sem hagytak neki békét, persze, akkor már megbocsájtásból zaklatták. Kitüntetettnek érzem magamat, ha nagy szellemekről gondolkodva, hódolhatok. Magyar szivem hevesen dobogni kezdett. Duplán kitüntetettnek érzem magamat most, az 0 kedvenc sétahelyén, az Arnó partján állva, ha arra gondolok, hogy e nagy tanítómester, az 0 fő- miivében, mely a müveit emberiség második Bibliája lett, kétszer is említi Hazámat. Sohasem volt aktuálisabb a dantei mondat: 0, beata Ungaria si uon si lascia piu malmenare! Oh boldog Magyarország, ha nem hagyod magadat félrevezettetni! (Folyt. köv.) ]
