Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-25 / 170. szám

AB» 16 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítás­sal: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V év/. 170. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1928. július 25. A francia szocialisták. Abban a harcban, amelyet az igazságtalan békeszerződések re­víziójáért folytatunk, már-már sikerűit megnyernünk a világ legnagyobb népeinek szimpátiá­ját, csupán Franciaország volt az, amely mindezideig szembehe­lyezkedett a bőkerevizió gondola­tával és az utódállamok politi­kai behatása alatt nem volt és nincs ma sem barátságos han­gulattal a magyar törekvések iránt. Annál meglepőbb az az állásfoglalás, amely a francia szocialista párt legutóbbi kon­gresszusán érvényre jutott és amely szerint a francia szocia­listák kongresszusa nagy szó­többséggel határozatot fogadott el, amelyben ajánlja a Népszö­vetség demokratizálását és a békeszerződések békés revízió­ját, hogy a bennük foglalt igaz­ságtalanságokat ki lehessen kü­szöbölni. Ez a határozat kijelenti, hogy a döntőbíráskodás a lesze­reléssel együtt megteremtené a népek biztonságát. Annál érdekebb ez a határo­zat, mivel olyanok részéről jött, akik nemzetközi szervezettség­gel bírnak és mindezideig oly irányú működést fejtettek ki, amely egyáltalán nem mutatta, hogy barátai a revízió gondola­tának. Nem kell másra rámu­tatni, csak a magyarországi szo- cialdemokratapárt működésére, amely a legteljesebb módon bi­zonyítja, hogy a szocialisták nem barátai a területi integri­tásnak, tehát nem barátai annak a gondolatnak sem, — épen nem­zetköziségüknél fogva, — hogy Magyarország visszaszerezze régi határait. Akár a parlamentben, akár a szakszervezetekben kifejtett pro- pagandisziikus működésűket vesszük bírálat alá, mindenütt, nem a demokratikus cél érvé­nyesítését látjuk, hanem a des­trukció előretörését és azt a ki­mondott célt, hogy le kell rom­bolni mindent, amit a társadalom a mai rendszerével fölépített. Hogy lehet az, hogy a francia szocialisták most mégis a béke- revízió álláspontja mellett van­nak ős követelik a békeszerző­désekben foglalt igazságtalansá­gok kiküszöbölését? Megváltjuk, Egymillió pengő hitelt kapnak évenként a kiskereskedők A jövő héten döntenek az idei A kormány a hitelnyújtás könnyebbé tétele érdekében már eddig is több intézkedést tett. A cél az, hogy a gazdák­hoz hasonlóan az iparosok és kereskedők is előbb hitelhez juthassanak és így intenziveb­ben folytathassák üzemeiket. A kisipari és agrárhitelek után most a kiskereskedők hitelellá­tására nézve kezdődnek fontos tanácskozások, hogy a kiskeres- kedpk hozzájussanak olyan ol­csó hitelhez, amely számukra lehetővé teszi a kedvező feltéte­lek mellett valő árubeszerzést. A kormány ebben az évben egy­millió pengőt fog fordítani a kiskereskedőknek olcsó hitellel való ellátására. Ebből az egymillió pengőből az összes hiteligényeket természe­tesen nem lehet kielégíteni és további összegekre is szükség lesz. Az érdekeltségek körében egymillió pengő felhasználásáról. megnyilvánul az az óhaj, hogy úgy mint Németországban és másutt a külföldön, beszerzési csoportot állítsanak fel, amely azután különösen az élelmiszer­kereskedők számára nyújtana lehetőséget arra, hogy olcsóbb áruhoz jussanak. — Kettős célt szolgálnia ez a megoldás az ér­dekeltségek szerint. Egyrészt a mostani drága hitel a kiskeres­kedők teljesítő képességét any- nyira igénybe veszi, hogy kény­telenek ezt az eladási árakba is belekalkulálni. Ha tehát ily mó­don olcsóbb hitelhez jutnak a kiskereskedők, akkor épen a középosztály, amely minden ár­emelkedést a legnehezebben vi­sel, juthatna olcsóbb áruhoz. Rövidesen befejezik azokat az előmunkálatokat, amelyek az egymillió pengő hováforditására szükségesek és így előrelátha­tóan rövidesen hitelhez fognak jutni a kiskereskedők is. Hermann kereskedelmi miniszter Mónosbélen Az Egri Népújság munkatársának nyilatkozott a miniszter a lillafüredi útról. Mónosbél, július 24. Hermann Miksa kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter több napot Mónosbélen töltött egyik régi barátjának villájában. A minisz­ter, kinevezése óta már másod­ízben nyaral a kis borsodmegyei községben családjával. A környék máris nagy szeretettel beszél róluk. A szürkeruhás, fehérnad- rágos, magas úrnak oly egyszerű és közvetlen a megjelenése, hogy amikor Mónosbél és Bélapátfalva között sétáit végzi, az idegenek nem is sejthetik róla, hogy egy valóságos miniszter. Hermann Miksáné pedig a magyar polgári asszonyok mintaképe. A kegyel­mes asszony csak egy cselédet hozott Budapestről Mőnosbélbe és büszkén emlegetik ezen a vidéken, hogy a miniszternő maga főz az urának. Amilyen kedves és közvetlen magunk sem találunk erre fele­letet. Lehet, hogy a francia szo­ciáldemokratapárt belátta maga is a franciák által eddig legerő­sebben képviselt békeszerződé­sek tarthatatlanságát, lehet, hogy taktikai okok játszanak közre, de végeredményben mindegy, hogy ez a határozat miért hoza tott, mert a célja a fontos és nem az az ok, ami indítókul szolgált. A cél pedig az, hogy vegyék revízió alá az igazságtalanul megkötött békeszerződéseket. A magyarországi szocialisták tanulhatnának ebből. Megtanul­hatnák, hogy ilyen gesztusokkal sokkal közelebb lehet férkőzni a tömegek lelkületéhez, mint azokkal a bombasztikus jelsza­vakkal, amelyekkel mindezideig szédítették és elkápráztatták a hiszékeny és tanulatlan munkás­tömegeket. a férj, éppen olyan külső meg­jelenésében a feleség is. Finom­ság, szeretet, jóság van minden szavában és arca, alakja oly könnyed, oly friss, hogy senki sem gondolná, hogy a kegyelmes asszonynak három felnőtt fia van, s a legidősebb fiú már harminc éves és mérnök, mint az édesapja. Az Egri Népújság munka­társának alkalma volt tegnap délután rövid ideig baszélgetést folytatni a kereskedelmi minisz­terrel. — Az egri posta-palota külsejével, — mondotta a minisz­ter, — meg vagyok elégedve, az épület belsejében azonban még több javításra és átalakításra van szükség. — A Bükkön át vezető Miskolc—Lillafüred—Eger közötti műút Egerig, illetve Felsőtárkányig valő teljes kiépítését nem ej­tettük el, de vannak sürgősebb és nagyobb fontosságú feladatok is, amelyek miatt valamivel ki kellett tolnunk a bükki útépítés befejezésének határidejét. A miniszter ezután elmondotta, hogy nyári szabadságát tisztán pihenésre fordítja, s ez idő alatt tárcája ügyeivel, politikával nem foglalkozik. Hétfőn reggel Hermann Miksa miniszter autón Budapestre uta­zott, ahonnan még ma Londonba megy. Londonban is csak rövid időt fog tölteni és hamarosan Arosá-ba utazik, ahol hosszabb ideig nyaral. (k. a.) — Egy grenoblei vasgyáros, M. Bouchawer, hatalmas munkát írt a vasgyártás és vasipar tör­ténelmi fejlődéséről, amelyben kimutatja histőriai adatok alap­ján, hogy a Chartreux i kolos­tor szerzetesei voltak az első vasöntő iparosai Európának. A karthausi atyák, mindjárta char- treuxi kolostor megalapításakor a szomszédos Fourvilleben há­mort rendeztek be s ők tanítot­ták meg a francia népet a vas­ipar munkájára, így tehát nekik, az üldözött, minden vagyonuk­ból kifosztott karthausi barátok­nak köszönheti a mai Francia- ország nehézipari fellendülését és jólétét.

Next

/
Thumbnails
Contents