Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-14 / 286. szám

I Előfizetési dí) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/* évre 7 oengő, »gyes szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ Aha truunu 5 eum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. URBÁN öüSZTAv - POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 286. szám ♦ Péntek « Eger, 1928. december 14. A főispán és alispán hathatós közbenjárása a párbér és deputátum-váltság folyósítása ügyében Ideiglenes megoldást ígér a belügyminisztérium. Sok a bankett, meg a vaciora, meg az ünnep­ség, sok beszéddel, tőszttal, víg zenével fűszere zva ; lokksl több, mint amennyi mostanában a mi szomorú szegénységünktől ki­telnék. Éppen ezért meg kell állnunk egy peicre s visszhangozni kell dicséretét annak az okos csele­kedetnek, amit Hejduvármegye alispánja a napokban megjelent körlevelében kezdeményezett. — Azt mondja ugyanis az alispán űr, hogy a sok különféle egye­sületi, társadalmi, egyéni stb. ünnepségek rendezése az utöbbi időkben oly nagy méreteket öl­tött, hogy azokat a közigazga­tás helyes funkcionálása érdeké­ben, de nagyon megfontolandó szociális és takarékossági szem­pontokból is megfelelő korlátok közé kell szorítani, evégből lát­ni akarja tehát a hatósága te­rületén rendezendő mindennemű ünnepségnek meghivő terve­zetét. Ezeknek az ünnepségeknek a rendezése, előkészítőse és ke­resztülvitele a legtöbb esetben a közigazgatási hatóságok tag* jainak sokszor igen terhes és sok időt igénylő közreműködé­sével történik, ami természete­sen a jelen időkben a közigaz­gatásra háruló nagymérvű hi­vatali teendők mellett a közre­működő tisztviselőkre óriási ter­heket rő. Ennél azonban súlyo­sabb szempont a szociális és ta­karékossági szempont, miután az ország jelenlegi nehéz hely­zetében kevés okunk van a vi­gasságra s a mai szinte elvisel­hetetlenül nehéz kereseti és meg­élhetési viszonyok között nem­csak a szegényebb néposztály- nál, de a tehetősebb és a komoly gondolkozású társadalmi réte­geknél is erős visszatetszést vált ki az a körülmény, hogy ha min­den egyes hazafias, társadalmi vagy más ünnepség alkalmával drága közebédek s vacsorák reu- deztetnek, gyászos helyzetünk­höz nem igen illő vidám zené­vel, táncmulatsággal párosultam ■»Dolgoznunk kell ma erőnk vég­ső megfeszítésével s takarékos­kodnunk még fillérekben is a köznek s önmagunknak egy­aránt.« Eger, december 13. A vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi közgyűlésén Hedry Lőrinc dr. főispán elnök bejelentette, hogy a párbér- és deputátum-váltság ügyében, — amellyel a legutóbbi ülésen rész­letesen foglalkozott a bizottság, a belügyminisztériumban az al­ispánnal együtt tárgyalásokat folytatott. A belügyminisztérium megígérte, hogy a pénzügyminisztériumnál hathatósan közbenjár, hogy eb­ben az ügyben a végleges meg­oldásig egy átmeneti idő létesít tessék, amely idő alatt az ed­digieknek megfelelő módon folyó- sittas8ék a párbér- és deputá­tum-váltság az érdekelteknek. Remélhető egyébként, hogy a végleges döntésié mielőbb meg­történik ebben a kérdésben. Török Kálmán: Nagy örömmel veszem tudomásul a főispán úr bejelentését és kérem ezt a kér­dést továbbra is napirenden tar­tani. A községek és az egyház között ebben az ügyben magán­jogi szerződés jött létre, amelyet az államhatalomnak első sorban lenne kötelessége tiszteletben tartani. Kérem a főispán úr Öméltósá­gát, hogy az eddig tanúsított támogatásával kitérje figyelem­mel ezt az ügyet. Plósz István : A párbérkérdést teszi szóvá. Szerinte nem ott Ezekhez a szavakhoz a min­dennapot élet krónikásénak fö­lösleges a maga szivéből s érvei­ből még valamit hozzátennie. Aranytzavak ezek s bárcsak fontolnák meg fenn és lenn is, mindenütt. Hazafias ünnepélyek­re, nyilvános versenyekre és elő­adásokra tagadhatatlanul szük­ség van, de viszont a fölösleges sallangokat, a bankettezést, költ­séges vacsorázást, eszem-iszomot, dínom-dánomot az egészséges nemzeti és erkölcsi felfogás szel­van a hiba, hogy a hívek nem akarnak párbért fizetni, bár sok helyen így van. Fölemlíti azt a régebben előhozott panaszát, hogy egy 20 holdas gazdára 76 peDgő hitfelekezeti adót vetettek ki, bár az a párbért is megfi­zette. DUtkay Pál: Nem ismerem ezt az ügyet, de az illetőnek min­dennap szabadságában áll az Eger, december 13. A Hevesmegyei Villamossági R. T. igazgatóságának több tagja Hevesy Gusztáv vármegyei fő­jegyző vezetésével ma délelőtt Salgótarjánba utazott. Az igaz­gatósági tagok a Hevesmegye villamosítására szintén pályázó Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. erőműveit szemlélik meg. Útköz­ben megtekintik a barcikai és a diósgyőri telepet is, visszafelé pedig meglátogatják az ugyan­csak ajánlatot tevő Nagybátony- Újlaki Egyesült Iparművek te­lepét is. Az igazgatóság tagjai azért fogadták el a Salgótarjáni meghívását, hogy a helyszínen is megismerjék ezeket a telepe­lemében le kell az ünnepélyekről operálni. Örülnünk kell, hogy ezeket az igazságokat nem egy szobatudős, nem egy sajtőmoralista állapí­totta meg, hanem az életet a maga valóságában szemlélő köz- igazgatási tisztviselő, akinek van szeme a fekélyt meglátni, van szíve a szociális eszmék befoga­dására s van bátorsága ezt az igazságot érvényesíteni is a maga hatalmi körében. Dr. Urbán Gusztáv. egyházi hatósághoz fordulni, ahol a jogos panasz mindenkor orvoslást nyer. Tőrök Kálmán : Már a kivetés- □él megfelebbezhetik. Iftene J. Gyula tanfelügyelő Ezeknek a kérdéseknek tisztá­zására mód van ügy nálunk a tanfelügyelőségné), mint házi hatóságnál. Oda vigyék a panaszt, tartozik. Itt nem bírálhatjuk el a kérdést. Az olyan vezetők, mint Plősz bizottsági tag úr, hassanak oda, hogy ne csak hozzájuk, hanem megfelelő helyre is eljusson a panasz, mert csak így érhető e! orvoslás. két és annál tárgyilagosabban dönthessenek a benyújtott pá­lyázatok fölött. Ez a kirándu­lás természetesen semmivel sem csökkentheti annak a törekvés­nek erejét, hogy a megye villamosítására azt a megoldást fogadják el, amelyet Hevesmegye vezetői kezdettől szem előtt tartanak, azaz: hogy a megye kihasználatlanul heverő szénkincsének, az óriási lignit­telepeknek alkalmazásával old­ják meg az elektrifikálás kér­dését. Nagyobb ügyről van itt sző, mint az az első pillanatra lát­szik. A komoly szakértők által mintegy 300 millió tonnára be­csült, könnyen kitermelhető he­vesmegyei lignitszénkincs a csonka haza kaloriavagyoná- nak 15 százalékát képezi. Ennek az óriási kalória va­gyonnak, amely Hevesmegyéé, országunk gazdálkodásába való beállítása elsőrendű nemzetgazdasági ér­dek, sőt hazafias kötelesség a most kínálkozó alkalommal, amelynek elmulasztása helyre­hozhatatlan hiba lenne, sőt vég­zetes következményekkel jár­hatna egész hazánkra, mint a Tanulmányútra utaztak a Hevesmegyei Villamossági BT. igazgatósági tagjai Hevesmegye nem lehet gyarmata a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. vállalatának!

Next

/
Thumbnails
Contents