Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-05 / 279. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér.♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal j Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ ^szerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV ' POLITIKAI NAPILAP ■' Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. ér/. 279. szám «■ Szerda * Eger, 1928. december o. A béke és igazság fogalmában benne Tán minden, ami célt é* tartalmat ad az egyes ember, a nemzetek és tőriadal- mak éleiének. És mégi«, mióta emberek élnek e földtelién, e két sző jegyében éa e két sző ellen vétkeznek legtöbbet ősidőktől fogva. Mi a béke? Életleheiőség nyújtása úgy az egyes embernek, mint a nemzetek sorsának. Akár örömnek, akár terhes kötelességnek tekintjük az életet, elvitathatatlan, hogy ahhoz joga van mindhalálig mindenkinek, aki megszületett. S ama bizonyos római helytartó kérdésére: mi az igazság? évezredek őta nem tud megfelelni az emberiség. Ha Péteré ez, úgy Pálé szakasztott a megfordította. A földi igazság minden kor az, amit annak tarianBk. A fáraók igazsága: »Milliók egyért!« az ó szamokban ugyanolyan igazság volt, mint a későbbi korok »Egy a milliókért!« jelszava. A kapitólizmus igazságát szembe állíthatjuk a marxistákéval, Lenin igazságát a mostani egész világrend által vallottéval. Egy letűnt kornak igazságát megdönti az utána következőé. Mikor a lehetetlen páriikör- nyéki békéket megcsinálták rövidlátó és bosszúvágytól égő elkövetői, bizonyára azt hitték, hogy ezekkel az igazságot szolgálták és a békét biztosították. Az ö szemszögükből a központi hatalmak találtattak egyedüli bűnösöknek a háború kitörésében, megszámlálhatatlan milliók keserves mártiriumában, tehát mi sem volt jogosabb szerintük, mint az a verdiktjük: »bűnhődjenek ! »A főbűnös pedig, amint akkor mondták ős hitték »Magyarország volt, tehát Magyar- országnak kell legsúlyosabban lakolnia, hogy a békét többé ne veszélyeztesse«. És mégis, a békének és az igazságnak az a kiirthatatlan sajátossága, hogy nem az emberek szerinti értelmezésében, hanem örök erkölcsi tisztaságában akar érvényesülni. Hiába akarták Magyarországot teljesen befeketíteni, lassacskán mégis ciak kiderül, hogy Magyarország képviselője: Tisza István gróf elleNagy vihar a képviselőh&zban a szociáldemokrata szónoknak a királykérdésben tett állításai körül Györki Imre azt a fantasztikus állítást dobta a képviselőház elé, amely szerint Albrecht királyi herceg Debrecenben negyventagű társaság előtt azt a kijelentést tette volna, hogy két éven belül ő lesz Magyarország királya. Budapest, december 4. A képviselőház mai ülésén a házizabályreviziő javaslatához a szociáldemokrata Györki Imre szólalt fel elsőnek. Szavaival, hol általános derültséget, hol pedig csodálkozást keltett. Beszéde elején a kisebbségi kérdésekre is kitért és különösen a horvátok- kal szemben annak idején tanúsított kisebbségi politikát bírálta. Jánossy Gábor: Éppen az volt a baj, hogy mindent a kisebbségeknek adtunk, a magyar Alföldet pedig elhanyagoltuk. Györki Imre ezután a házsza- bályreviziő egyes szakaszait kifogásolja. Az új [házszabály szerinte olyan hatalommal ruházza fel az elnököt, amilyen csak a Dalai Lámának van. (Ellentmondások: A revízió nem is érinti az elnök hatáskörét.) A szocialisták szónoka ezután bírálja a cenzúra szakaszt, komolytalannak nevezi a zaklatási szakaszt. A jövő század regénye. Györki Imre : Jókai Mór a Jövő század regényében írja, hogy a képviselőházban félórára rövidítették a szónokok beszédidejét és elrendelték, hogy a képviselő saját költségén köteles a beszédét kinyomatni... (Itt a tréfás közbeszőlások özöne szakítja meg a szónokot: Az ötlet jó, mert így jobban meggondolná mindenki, hogy mennyit beszél.) □ezte leghevesebben a káborűt, Magyarország állott legtávolabb attól, hogy a világégés bekövetkezzék. Lassacskán kiviláglik, hogy Magyarország volt az az ország, amelyben nemzetiségi, kisebbségi kérdés a mai értelemben véve sohasem volt a századok folyamán, s amennyiben volt, az csak idegen pénz megGyörki: Ennek a házszabály- revíziós javaslatnak rejtett célja van, Hiába tagadják beszédekben és a sajtóban, a javaslatnak rejtett célja: a királykérdés megoldása. (Itt tréfás közbeszőlások özöne cáfolja a szónok kijelentését.) Györki: Ezt nem lehet tréfával elintézni. Igenis az a célja a javaslatnak. Pedig házszabályokkal nem lehet trónt emelői. Hiába tagadják, a királykérdés a legfontosabb a kormánynak. Él egy szőke fiatalember Magyarországon, egy Habsburg, aki végigjárja az országot és hangoztatja, hogy ő az ország jövendő királya. (Ellentmondások.) Nem régen történt Debrecenben, egy negyventagú társaság előtt, nem is borkőzi állapotban kijelentette, hogy két éven belül ö lesz a király. (Felkiáltások: Nem áll 1 Ezt nem mondtál Ilyent nem mondhatott 1) Györki: Ha a házszabályokkal nem is lehet a királykérdést megoldani, a sajtószabadság és a szólásszabadság megnyirbálásával kreálhatnak egy olyan parlamentet, amely királyt választ. Ugyancsak Jókai írja a Jövő század regényében, hogy olyan képviselőhöz volt, hogy az elnök egy gombnyomással elsüllyesztette az okvetetlenkedő képviselőket . . . (Közbeszőlások: Inkább a szónokot kellene elsülyeszteni) * fizette, idegen államok szolgálatában állt hazaárulők aknamunkájának eredménye. Az ő igazságukról lassankint kiderü', hogy az még az érdekeik szempontjából sem igazság. Ha ez a kártyavár összedől, majd csak akkor Iahet szó e szavak örök erkölcsi értelmét megközelítő békéről és igazságról. I. T. Györki Imrének a királykára \ dősről és az egyik kir. herceg személyéről tett állítása nagy vihart keltett az egész Házban. Az indokolatlanul bedobott szavak hátterében a szociáldemokratáknak valamilyen újabb mesterkedését látják. Lapunk zártakor az ülés még tart és a Györki Imrének adott hivatalos választ csak legközelebbi számunkban ismertethetjük. Holnap választ elnököt Ausztria. Bécs, december 4. A holnap történő elnökválasztás körül még mindig a legteljesebb zűrzavar uralkodik. Előreláthatóan többszöri szavazásra lesz szükség. A hangulatot nagy mértékben kiélezte az a körülmény, hogy az állami tisztviselők többszöri fizetősemelési kérelmét a pénzügyminiszter ma délelőtt határozottan visszautasította. Kétszáz állásra húszezren pályáztak a Társadalombiztosítóhoz. Budapestről jelentik : A [Társadalombiztosító Intézetnél január elseje előtt szaporítják a tisztviselői létszámot: a kétszáz új állásra eddig 20.000 kérvényt adtak be a népjóléti minisztériumba. Igaz ugyan,hogy ez az intézet öregségi és rokkantsági biztosítás végrehajtására hatszáz uj tisztviselőt kért, de ezt nem kaphatja meg, miután az eredeti létszámot négyszázzal már úgyis túllépte. — Nyolc mandátumot szereztek a magyarok a felvidéki képviselőválasztások során. A prágai parlamentben tehát nyolc magyar ember fogja képviselni a felvidéki magyarság érdekeit.
