Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-13 / 236. szám
/ Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. * Főszerkesztő: Dr. DKBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK X L V. évf. 236. szám * Szombat * Eger, 1928. október 13. A kegyelet ligetei. A gyönki hősi halottak szobrának leleplezési ünnepségén a kormányzó a vármegye főispánjával folytatott beszélgetése köz* ben felvetette azt a gondolatot, hogy az ország községeiben a háború alatt elesett vitézek hozzátartozói minden egyes hősi halottjuk emlékének emléffát ültessenek. Ezekből az emlékfákból azután ligetek alakulnának, így a kegyelet nemeset, szépet teremtene. A magyar Alföld aratás után nagyon sivár képet nyújt, sokszor órák hosszán át mehetünk, s nem látunk egyetlen üdelombű fát sem. Azt tartják, hogy fészket ad a madárnak, a madár pádig megdézsmálja a vetést. Azután meg a fa gyökerével és árnyékával sokat vesz el a termőföldből, végül pedig a lombos fák a sima szemhatár tükrét törik meg, s így a vigyázat nehezebb. Nehány évtized előtt milyen szegényes képe volt a mai Nyírségnek. Szabadon garázdálkodhatott ott a szél által felvert sivó homok, amely terméketlenné tette sokszor napi járőföldre a vidéket. És jött a magyar fa, az ákác, mely gyökereivel, ho- mokkötö képességével egészen űj képet adott az egykor futó homokos vidéknek. Felfogta a port, szelet s azonkívül lombjával, árnyékával jószágnak és embernek árnyékot adott. S ezeken kívül még tüzelőanyaggal és szerszámfával is szolgált. Ennek az áldott növénynek az oltalmában a sivő homokon termékeny paradicsomok keletkeztek. Az országcionkitás után minthogy elvesztettük majdnem ősz- szes erdőterületeinket, a fa elemi szükségleteink egyik legfontosabbika lett. A kormányzó által felvetett gondolat szervesen kapcsolódik a fásításról és erdősítésekről szóló törvény végrehajtásához, mely a múltak mulasztásait kívánja pótolni s hisszük, hogy a magyar nép széles rétege a kegyelet gondolatával összekapcsolva egységesen täszi magáévá a fa szeretekének és ültetésének gondolatát. Annyi magyar vitéz pusztult el a világháború alatt, hogy ha „Ostoros, Kistálya és Andornak községek sohasem fognak Hevesmegyéhez tartozni!“ Bónis Aladár alispán nyilatkozik a három borsodmegyei község elszakadási szándékáról terjesztett hírekről. Miskolc, október 12. Hetek óta megszakítás nélkül terjed a hir arról, hogy Ostoros, Kistálya és Andornak községek lakossága el akar szakadni Borsodmegyétől és Heves- megyéhez kíván csatlakozni. Alkalmunk volt információt szerezni Bónis Aladár alispántól, aki a következő nyilatkozatot tette lapunk munkatársának: — »Ostoros, Kistálya és Andornak községek lakossága a régi szeretettel és hittel ragaszkodnak az ősi vármegyéhez. Eszük ágában sincs Borsodtól elszakadni és Hevesmegyéhez csatlakozni (?) Erre okuk sincs. A vármegye mindenkori vezetősége nagy szeretettel kezelte a három község lakosságának az ügyes bajos dolgát. Ma is készséggel állnak a hivatalos tényezők e községek rendelkezésére. Szóval Ostoros, Kistálya és Andornak községek lakosságának Hevesmegyéhez való csatlakozási szándékáról terjesztett hírek nem egyebek koholmánynál, vagy legfeljebb bizonyos tényezők óhajánál. E három község Borsodmegyéhez tartozik és fog tartozni a jövőben is!« A Szegénygondozó Bizottság szeretet-ünnepólye Lehetne egyszerűen ruha kiosztásnak is nevezni az egri Szegénygondoző Bizottságnak ezt a napokban lefolytatandó tevékenységét s szürke napihir- ben tovasiklani mellette, mint a vállalt kötelességteljesítőinek egyszerű életmegnyilvánulását. Ez az alkalom azonban kikiván- kozik a sablonos téli ruha-osztások közül, mert egyrészt a Szegénygondoző Bizottság ezúttal először rendez ilyen sze- retetünnepélyt a szegények intézményes felsegítése szociális gondolatának kipattanása óta, másrészt így első kísérletével is közelebb áll a nagy elmék által oly állhatatosan követelt emberi szolidárizmus gondolatához. — minden hősi halottnak csak egy- egy fát ültetünk, egész ligetek, erdőségek keletkeznek, mintegy eleven és zöldülő történelem, amely a múltra emlékeztet, s a zöldülő ligetek lombjában nemzeti reménységeink beteljesedését tartja szemeink előtt. Minden faluban, minden városban, s minden tanyán ott kell zöldülnie a hősök ligetének, mert ennél szebb kegyeletet hős fiaink iránt nem lehet elképzelni! s nem lehet hasznosabb dolog) A Szegénygondozó Bizottság a nyilvántartásba felvett 268 szegény közül százat fog felruházni teljesen új férfi és női téli flanell alsőruhákkal, vállkendő- ve), fejkendővel és harisnyával. A kiválasztás egyetlen mértéke : a helyzet ismerete alapján megítélt alapos ráutaltság. Tágabb keretet, bárhogy is szeretné a Szegénygondoző Bizottság, azért nem tud adni ennek az akciónak, mert hiányzanak hozzá a megfelelő anyagi eszközök. Az emberi szolidárizmus nemes gondolata azért nyilvánul meg ebben a szeretetműben oly tisztán, mert valóban az egész város közönsége osztozik ennek érdemében, a hónapok óta oly mintha erdőtől megfosztott országunk pár évtizeden belül szükségleteinket fedezni tudó erdőségekkel rendelkezik. Az ország kormányzója felhívta a megyék főispánjait, hogy ezt a nemes gondolatot minden lehető eszközzel a magyar nép szeretetébe belevigyék. Meg vagyunk győződve, hogy a magyar nép ösztönös természetszeretetéből rövidesen az ország I sivár téréin zöldülő ligetek fog- I nak a szélben hajladozni. állhatatos hűséggel és kitartással befizetett havi hozzájárulások által. A Bizottság ennek az ösz- szegnek egy részéből vásárol helybeli kereskedőknél erős, tartós anyagot s áldozatos lelkek segítségével minden költség nélkül varrták meg a ruhákat • horgolták meg a kendőket. A ruhaneműek kiosztását október 14.-én vasárnap délután Va5 órai kezdettel csöndes, meghitt szeretetünnepély keretében a ténylegesen működő szegénygondoző nővérek végzik. — Az ünnepély jelentőségét Trak GSza polgármester a Szegénygondoző Bizottság elnöke méltatja. — A Szegénygondoző Bizottság tagjain kívül szeretettel vár minden érdeklődőt ebből az alkalomból. A Magyar Hét rendezősége a záróra meghosszabbítását és a vasárnapi munkaszünet felfüggesztését kérte. A Magyar Hét forgalmának növelésére alkalmasnak vélt különleges intézkedésekről tárgyalások folynak a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban. Az a terv, hogy az üzletek záróráját az egész ország területén 6 óra helyett 7 órában fogják megállapítani és hogy a Magyar Hét be ető két vasárnapon a munkaszünetet legalább is részben fel fogják függeszteni. E kedvezményekben természetesen csak azok a kereskedők és iparosok részesülhetnének, akik a Magyar Hét-re jelentkeztek s a részvételt igazoló speciális nyomtatványokkal láttatnak el. — A földmivslésügyi minisztérium kezdeményezésére a győri, kaposvári, kecskeméti, debreceni, miskolci és balassagyarmati körzeti mezőgazdasági hitelszövetkezetek megkezdték a hizlalási hitelek folyósítását. A 100 holdon felüli gazdaságok sertéshizlalásra darabonként 100 pengőt kapnak, szarvasmarha hizlalásra pedig 400 pengőt. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Gyöngyösön, a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület tanácstermében, október hó 19.-én, pénteken délelőtt 11 órakor tartja ! rendes évi közgyűlését.
