Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-04 / 228. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. október 4. w-wasigstK^®«»^^ képviselőtestület adott fedezetet, július 14. én ugyanciakez a köz­gyűlés szavazta meg a fede­zetet. — Kérdem a képviselőtestü­lettől, helyss-e, hogy amikor meg­kívánják, hogy a tisztviselő pon­tos adatokkal jöjjön a képviselő­testület elő, akkor valaki ilyen, a valóságnak meg nem felelő adatokkal gyakorol kritikát ? Vitéz Subik Károly úrnak arra a kijelentésére, hogy a kultusz­mioisztérlum tisztviselői már fáz­nak, ha az egri iskolaépítések megtekintésére kell kijönniök, ez a válaszom, hogy Kosa Kálmán dr. miniszteri titkár legutóbb megelégedésének adott kifejezést az egri iskolák épí.kezésa fölött. — Tekintetes képviselőtestü­let! MéUőztassék e bejelentései­met elfogadni. Ez részemre elég­tételül fog szolgálni. Ha pedig nem fogadják el, akkor kérjék ellenem az eljárás megindítását. Radii Károly újabb felszólalása a gazda­sági iskola, a Papnövelde-utcai, a Vécsey- völgyi járdák és a tüzoltószertár építéséről Radii Károly válaszolt Rapcsák . műszaki tanácios nyilatkozatára és többek közt a következőket mondotta: A műszaki tanácios ue beismerte, hogy a közszállí­tási szabályok szerint a 2000 P. n felüli munkára nyilvános árlejtést kell tartani. Ez nem tör­tént meg. Én adataimat a vég- leszámolásból vettem ki. Éa nem vontam kétségbe, bogy a Már­kus Testvérek voltak a legol­csóbbak. Nem az volt a szándék, hogy csak az emelkedésen épít­sük meg a járdát, hanem az, hogy a pénzügyi palotáig. Nem osztom, hogy a tikon építendő járdára nem kellett volna árlej­tést hirdetni. Az ÁUamépitétzeti Hivatal épen azért redukálhatta a felülvizsgálatnál ennek a jár­dának egységárait, mert nem ár­lejtés utján adták ki a munkát és magasnak találta. Még azt ii kénytelen vagyok itt szóvá tenni, hogy a járda alapjához őcika téglát a város ad. A tégla azon­ban oly kevés volt, hogy a vál laikozö kénytelen volt azt kon- glomerát-beton alapzattal pőtolni, (Ennek a konglomerát betonnak az egységárát az Államépitészeti Hivatal 35 P.-ről 27 P.-re redu­kálta a felülvizsgálatnál.) A felső egyenes járda máé természetű és olcsóbb munka, arra igenis uj árlejtést kellett volna tartani. Tény az is, hogy az oldalfalazat 40 pengős egységára szintén re­dukálva lett 30 pengőre. Én nem a vállalkozókat, hanem a mérnöki hivatalt hibáztatom ezekért Le­hetetlen helyzet, hogy ilyen fe­lületesen gazdálkodjunk mi itta városi mérnöki hivatalban. Egyetlen építkezésnél sem tör­tént meg. hogy pótmunkákkal a költségvetést túl ne léptük volna. — Most nézzük a gazdasági iskola építkezését. Nem az a lényeg, hogy 20 fillér­rel, vagy 30 fillérrel költöttek-e többet. A lényeg az, hogy többet köl töttünk, mint amennyit a kép­viselőtestület erre megszavazott. 28,885 P 61 fillér volt a Márkus­éig által vállalt munkák vég­összege, az A. csoport föld, kőműves és elhelyező munkála­taiért pontosan a saját ajánlata alapján. A műszaki tanácsos űr által jelzett 33,000 pengős ár, mint ö is beismerte, a padlőzát- sal együtt jött ki. Ez különálló munka volt. Az A. csoportbeli munkákért 44,528 P 50 fillér összegű végszámlát adtak be a Márkus Testvérek. A gazdasági iskola építésénél más szavam is van. A kőkere­teket nam építették meg az ab­lakoknál etb. A 192 folyóméter kőfaragó­munkáért ajánlatában a Márkus-cég 760 P, a Nagy Testvérek 3,05é P, az IOKSs. 13,200 P t kért. Ezt én nem tudom megérteni! Amikor a munka odaítélése volt, a kő­faragó munkának igen nagy sze­rep jutott. Később azonban el­törölték a kőfaragó munkát az ablakoknál. Ezt az ajánlatok elbírálása előtt kellett volna el­törölni, mert ez a tétel nagyban befolyásolta a végösszeget. Vagy kellett a kiírás alapján ez ablak- kőkeret s akkor meg kellett volna csinálni, vagy nem kellett, mint ahogy le is hagyták. Ennek tu­datában kellett lenni s akkor minek vették be a kiírásnál. — E tétel nélkül a Nagy Testvérek voltak legolcsóbbak. Es én igenis állítom, hogy ezt a munkát igazságosan a Nagy Testvérek- nek kellett volna megkapnia. Ugyebár a város tulajdona ez az egész terület, ahol a gazda­sági iskola épült. Pótmunkákért fel lett számítva 2600 m3 föld elhordása 5400 pengő értékben, legnagyobbrészt a Varga-féle utca rendezéssel kapciolatoian. Erre nem adott senki felhatal­mazást, hogy talán egy száz év után építendő utca rendezésére már most 5400 pengőt elköltsünk. Az innen, a földmunkánál, el­hordott sank, mintegy 600 kocsi, olyan volt, amilyenért ma 5 P-t fizetnek fuvaronként. Kérdem: Mi történt evvel a sankkal? Kér­dem a műszaki tanácsos urat: Lett-e használva a város ré­szére ebből ? Nem fogadom el a műszaki tanácsos úrnak azt az érveléséi, hogy az 1928. év február havi közgyűlésén az iskolák hiteltűl- lépésére 150,000 pangó lett meg­szavazva. Ez az összes szükség­letek fedezésére egy pénzügyi művelet volt, aminek semmi köze ahhoz, hogy az előző 1927. évben épített gazdasági iskolánál tör­tént többlet munkákra újabb fedezetet igenis a közgyűléstől kellett volna kérni, ami a mai napig sem történt meg. Ez tény és valóság. Mélyen tisztelt képviselőtestü­let ! Én teljesenj igazolva vagyok minden állításomért a gazdasági iskolánál is. Kérem a polgár- mester urat, hogy sürgesse meg az Államépítészeti hivatal felül­vizsgálatát a gazdasági iskola ügyéberi, mert magam is utána őhajtok nézni a dolognak a helyszínén is. — Föl kell még említenem a Vócsey völgyben történt út és járda építést Itt sem nyilvános árlejtés ut­ján ment a dolog. Takács József kapta mag a munkát, mint leg­olcsóbb vállalkozó. Azért vállalta oly olciőn, mert ajánlattétel előtt ®eggyöződőtt arról, hogy ott neai föld, de az építéshez alkal­mai nagy mennyiségű homok van. Mivel a munka megkezdése előtt a helyszínén ezt a műszaki tanácsos úrnak elő is edta, a tanácsos űr ebbe nem ment bele és kötelezte a kiírás szerint 200 méter távolságra lévő árok be­töltésére odafuvarozni. Ez a ho­mok mennyiség tudomásom sze­rint 800—1000 kocsival volt. Mi­vel azonban ő nem akarta be­hordani a járdaépítésnél kiásott sankot sz erre kijelölt gödörbe, megvonták tőle a munkát, ame­lyet azután a Márkus Teitvérek kaptak tatg. Ebből a homokból tudtommal a polgári iskola, Jó­zsef fürdő és más építkezések­nél lett felhasználva, de a ki­írás szerint elrendelt árokba egy kocsival sem került, amire azonban Takíct Jízsef vállal­kozó kötelezve lett. Pénzért adta ezt a város a vállalkozónak vagy ajándékba? Ezer fuvar ho­mok volt itt körülbelül, amely­nek értéke 2000 pengő. Kérek erre nézve is felvilágosítást a műszaki tanácsos űrtől. A tűzoltók építkezése szintén a közszállítási szabályok megsértésével adatott ki. Már egy esztendeje, hogy megépült, d9 még a műszaki tanácsos ur sem tudja megmondani, mibe került és én sem tudom. Nem számoltunk le még a gazdasági iskolával sem. Ezek a többlet kiadások, ez a 30—40 vagy 50 ezer pengő, mi­ből lesznek fedezve? Rapcsák József reflektált Radii Károly beszédére: Körülbelül 3—4 napja szerzett tudomást, hogy a gazdasági iskolánál a vál­lalkozó nagyobb mennyiségű sankot kitermelt. A városi tanáéi ki fogja vizs­gáltatni, mi történt ezzel. A Vé- csey-völgyi járdaépítésnél Ta­kács azért állott el a munkától, mert a talaj nagyon kemény volt. Amikor a műszaki tanácsos űr tudomást szerzett, hogy innen a homokot szállítják, írásban je­lentést tett a tanácsnak, amely azt letiltotta. A mérnöki hivatal valóban nagyon túl van zsúfolva. Az 1929. évi költségvetés fe­leslege mindössze 1109 pangó, ebből 1000 pangót nagyon he­lyesen a hősök temetőjének a gondozására szavaztunk meg. Maradt 109 peDgő. Kérdem a íöszámvevő urat, miből fogja fedezni ezen 1927 és 1928. évtől eredő többletet amikor erre egy fillér fedezet sincs 1929. évre be­állítva? Megengedem, hogy a műszaki tanácios úr roppant el van fog­lalva és nem győzi a munkát. Van nekem egy indítványom: Rendelje be a polgármester úr törvényes jogánál fogva ideigle­nes szolgálattételre a mérnöki hivatalhoz addig, mig a Popo- vits fegyelmi ügye elintézést nyer és a munkatorlódás meg nem szűnik Bárány Géza igaz­gató urat, akinek most úgy sincs dolga a fürdőknél. (Derültség). A nyu­galmazott főmérnök úr csak az adminisztráció vezatésében le­gyen segítségére a műszaki ta­nácsos úrnak. Ezek után szt hiszem, meg- gyöződöst a képviselőtestület arról, hogy igazam van. Távol álljon tőlem, hogy én tá­madni akarnám a műszaki taná­csos urat, vagy fegyelmit kér­jek ellene hiszen ö legfeljebb elvesztette a fajét ebben a mai nagy munka­torlódásban. Állításaimat az utolsó betűig beigazoltam az események és akták alapján. Amig ennek a képviselőtestü­letnek tagja vagyok, ezután is ide fogom hozni igazamat, ha szükséges lesz és város és a polgárság érdekeit meg fogom védeni. Heller Józiefdr.: Úgy Rapcsák műszaki tanácsos, mint a Már­kus Testvérek abszolút becsületes emberek, akiknek korrektségében egy pillanatra sem lehet kétel­kedni. Biztosítsuk Rapcsák mű­szaki tanácsos uratbizaimunkről, da egyúttal Radii képviselő ur­nák is köszönjük meg, hogy az ügyet ilyen tárgyilagosan ide­hozta. Kálnoky Viktor dr. kéri, hogy a jövőben ne történhessék meg az, ami most megtörtént, hogy a közszállitáii szabályok betartása nélkül adtak ki munkát. A közgyűlés úgy Rapcsák Jó­zsef műszaki tanácsos, mint Radii Károly előterjesztését tudomá­sul vette. Trak Géza polgármester : Öröm­mel mondom ki a határozatot, hogy a képviselőtestület a műszaki tanácsos ur iránt bizalmát fe­jezi ki és őt teljesen korrektnek tartja eljárásában. — Ne méltőztassanak miüdent olyan sötéten látni. Kósa Kálmán miniszteri titkár úr azt a kije­lentést tette előttem, hogy meg­lepte az egri iskolák szépsége úgy belső, mint küllő kivitelé­ben és most már nyugodtan megkérheti a minisztert, hogy jöjjön le és nézze meg az új egri iskolákat, mert öröme telik bennük. A képviselőtestület ezután a költségvetést részleteiben is el­fogadta. A volt egri 60. gy. ezred tiszt­jeinek budapesti asztaltársasága rendes havi bajtársi vacsoráját f. hó 6-án szombaton este Egerben a Széchenyi szálló külön termében tartja, amelyre szeretettel meg­hívja a régi bajtársakat. Szent Ferenc ünnepe Ma, csütörtö­kön van Assisi szegényének : Pove- rello Francesconak az ünnepe s ezen a napon Eger szegényeinek 250 főből álló tábora hálás szív­vel érzi, hogy eljutott közéjük is szent Ferencnek a szelleme, sze­gények iránti szeretete. Bár az ország minden városában, min­den községében ilyen áldozatos, ferences szeretet uralkodnék a szegények iránt!

Next

/
Thumbnails
Contents