Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-04 / 228. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 3 1928, október 4. Az egri gimázium párhuzamosításának kérdése A vadszőlö ápolása. A vadező’ö kedvelt lugainö- vényünk. Ültethető, mint sze­gélynövény, futtatható falakra, oszlopok mellé, tetszés szerint alakítható, felkötözbető. Nyírott dí*zcserjecscportok körül, mint szegély, utak mentén, mint szé­lesebb ögyást képező növény, kapubejáratoknál mint boltozat aib. számtalan módon az Ízlé­sünk és a körülmények szerint alakítható. Rendkívül nagy elő­nye, hogy a szárazabb termé­szetű, homokos talajokkan, na­pos fekvésben jól díszük, mig azon a helyen egyéb dísznövé­nyek csak sínylődnek. Szaporítjuk ősszel szedett 2—3 rügyes sima vesszőről, melyet fagymentes helyen, nyirkos ho­mokba vermeljük és tavasszal dugványozzuk, vagy tél végén szedjük meg a vesszőt és fagy­mentes, mélyen megmunkált ta­lajba, 10—15 ca?.-re dugjuk el úgy, hogy csak a felső szem álljon ki a talajból. A sorok tá­voliága egymástól 40 cm. legyen azért, hogy a nyár folyamán több ízben a sorközöket könnyen átka- pálhasiukée a növények ágyáeát liaztántaríhassuk, A vadszőlő a következő év tavaszán, tehát egy évi gyökereztetés után már ál­landó helyére kiültethető lesz. Kiülteíéshez a gyökeres, egész­séges dugványokat használjuk fel. A gyökeres dugványokat 30 —40 caa. tő- ős sortávolságra ül­tetjük el. A hajtásokat a szük­ség szerint a nyár folyamán 4— 6 hetenkint nyírjuk. Ha a vadszőiőt szegélyben, vagy szélesebb ágyáéban ültet­jük, úgy a töveket évenre rö­vidre, 1—2 szemre megmetszük, idősebb töveket ritkítjuk. — Ha valahova felfuttatjuk, úgy akként neveljük, mint lugasnak szokás. A szegély ágyasokat különféle alakban vezethetjük, az utak mentén a gyepszegélyen, a cser­jék előtt, vagy a gyepen a vad­szőlővel díszes formájú ágyakat írhatunk le. .% HÍREK Eger, 1928. október 4. Nyugalomba vonult Hegedűs Gyula kir. ítélőtáblái bíró. Hegedűs Gyula kir. Ítélőtáblái bíró, az egri kir. törvényszék b. elnöke, 36 évi szolgálat után nyugalomba vonúlt. Az egri kir. törvényszék és járásbíróság bírói és fogalmazói kara teljes ülés­ben búcsúzott Hegedűs Gyulától, aki nagy tudással, páratlan mun­kaszeretettel és nemei idealiz­mussal működött hosszú szol­gálati ideje alatt a magyar igazságszolgáltatás hrén. Kar- társai nevében Gálbory József kir. törvényszéki elnök tartott búcsú-beszédet, mire az ünnepelt meghatva mondott köszönetét és bejelentette, hogy mint ügyvéd továbbra is az igazságszolgál­tatás terén marad. * Az egri kir. törvényszék új h. elnöke. Hegedűs Gyula kir. ítélő­táblái biró nyugalomba vonulá­sával az egri kir. törvényszék h. elnöke Prettenhoffer Ödön kir. törvényszéki tanácselnök lett. Eger, október 3. Az iskolai év elején, amikor sok szülő óhajában megfogyat­kozva s reményében csalódva kénytelen a gimnázium «Megtelt» jelzésű kapujától gyermekével visszafordulni, újra meg újra el­hangzik a panaszos kérdés, hogy miért nem nyit a ciszterci rend párhuzamos osztályokat. E kér­dések — természetesen felületei kritikával kísérve — az érdekel­tek ajkéról immár közszájra szálltak át, sőt az ügy népgyű­lésen ie szerepelt már epiződ- anyagul.Az érdekelt intézet eddig az illetéktelen kérdésekre nem felelt. Da mert legutóbb a városi közgyűlésen is Bzőba került a dolog, mégpedig olyan célzattal, hogy a város magistrátusa miért nem szorgalmazza ezt az érdeket a ciszterci rendnél, ami nyilván­valóan a közérdek látszólag jo­gos kívánságának bátor érzésé­vel történhetett csak, a jelen sorokban az intézetei megszólal, hogy csakis a dolgok nem isme­réséből származó téves ítéleteket megjobbítsa, a jogosnak vélt kö­vetelő kívánságot pedig mél­tányold elismerésre változtassa. Nagyon rideg számok fognak beszélni. A gimnázium tanulóinak szá­mát kerek 500-ban veszem fel. (Az időn 518). Egy tanuló fel­vételi és tandíjban egy évre 64 P t fizet. Ez kitesz 32,000 P-t. Ebből a zirci apátúr tandíjmen­tesség címén 1927/8-ban elenge­dett 4840 P-t. A tényleg bafolyt 27,160 P-böl intézeten kivűl eső közcélokra (Tanárok Háza.Kisosz, Tanári nyugdíjalap stb., stb.) ki­fizettetett 4200 P. Az intézet tan- díjjövedelma tehát csak 22,960 P. Iskolánk kasszájába ezenfelül kívülről egy fillér sem jut, mert se állam, se város, ss senki az egri gimnáziumot — igaz, hogy nem is kéri — nem szubvenció nfilja. A gimnázium fenntartása pedig 8z 1927/8. évben 130,921 P-be került, vagyis a zirci apátúr Egerbe a gimnázium céljaira 107,961 P-t küldött, s ezt, vagy az ehhez hasonló áldozatot, mi­ként itt, Székesfehérvárt, Péciett, Baján és Budapesten a közép­iskolákban, ezeken kívül a rendi plébániákon az elemi iskolákban i a patronátuisága alatt álló különféle egyházmegyei plébá­niákban szívesen, de épen nem erőfeszítés nélkül meghozza, hogy egyháza és nemzete iránt tartozó kötelességét teljesítse. Külön intézetében és külföldi egyetemeken neveli az új taná­rokat, gondoskodik a munkában kiérdemült öregekről s ellátja a központi kormányzó szervezetet. Természetesen e célokra a fede­zetet ma, a nagyon is megna­gyobbodott pedagógiai igények idején, csak teljes erőfeszítéssel, legjobb tudásának és iparkodá­sának latba vetésével képes elő­teremteni a földreform által meg- kevesbített, a szociális élettől megterhelt vagyonából, amely­nek utolsó fillére is kulturális célokra megy, úgyhogy a cisz­terci rend kötelezettségén felül is vállalt terhével (Buda) telje­sítőképességének immár a végső határán áll. Pedig a párhuzamo­sítás nagyon sokat kíván. Ismét a rideg számok bizonyítanak. A gimnázium VIII. osztályá­nak ma 69 tanulója van. Nyilván­való, hogy ha egy I. osztály mellett ekkora a VIII. osztály, akkor a két I. osztály két VIII. osztályt is eredményezne, vagyis az egy gimnáziumbői kettő lenne: a ciszterci rend fentartői költ­sége tehát innen-onnan megkét­szereződnék. S mert Budapesten, Székesfehérvárt ■ Pécsett azonos vagy hasonló az állapot, a most ellátott 5 középiskola 9 re sza­porodnék. A rend erre nincs kö­telezve, a rend erre képtelen, a rendtől tehát ez nem is várható. A közelmúltban az egyik ha­talmas lendülettel fejlődő város­ból, amelynek lelkét is megkapta már a «gimnázium-láz», depuiá- ciő járt nálam azzal az ajánlattal, hogy ők szívesen megnyitnák előttünk városuk kapuját, ha mi meg ott gimnáziumot nyitnánk. Lehetőséget kutató kérdésükre csak egy kérdéssel válaszoltam : «Hoztak-e az urak magukkal 3—4 ezer hold földről szóló donáciős levelet is? Mert egy cisztercita gimnázium nemcsak iskolateremből és gyerekekből áll, hanem kell hozzá templom, rendház, szakképzett tanár, aki ki is öregszik s ezért meg is fiatalodik, aztán kell tanári és ifjúsági könyvtár, természetrajzi, természettani, kémiai, földrajzi, történeti, filológiai, művészeti, rajz- és tornaszertár, amelyek nagyon súlyos ezrekbekerülnek.» Több sző aztán nem esett köz­tünk gimnáziumról, még abban a vonatkozásban sem, vájjon nemzeti szempontból egészséges dolog-e a középiskolai tanulók számának határ nélkül való sza­porítása? E felvilágosító sorok után ta­lán a párhuzamosításról sem fog több sző esni olyan célzattal, hogy ennek költségeit is a leg- ksvéibbé érdekelt és semmi- képen sem kötelezett ciszterci rend viselje. Kürti Menyhért dr. E^esmsieiiSicsaaataaiSBiesKaisica Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be I Halálozás. Az Irgalmasrend egri rendházának tagja Woltner Mi hály Antal oki. gyógyszerész, a rendtartomány seniora október hó 2-án este 7 órakor életének 86 ik, szerzetességének 67-ik évé­ben rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 4-én délután 3 órakor lesz a kórház halottas­házából a Kisasszony temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 4-én reggel 7 órakor mutatják be a rendház templomában. Az Eucharisztikus Kongresszus és az egri egyházmegyei hívek. Az ok­tóber 4—9 között Budapesten tar­tandó első Nemzetközi Eucharisz­tikus Kongresszussal kapcsolatban Szmrecsányi Lajos egri érsek kör­levélben hívta fel a híveket arra, hogy igyekezzenek a Kongresszu­son résztvenni, akik pedig szemé­lyes részvételben akadályozva van­nak, azok járuljanak az Oltári- szentséghez. A körlevél elrendeli, hogy október 4 én, az Eucharisz­tikus Kongresszus megnyitása al­kalmával esti 7 órakor és október hó 7-én az Eucharisztikus körme • net alkalmával délután 4—5 óra között az egyházmegyei templo­mok összes harangjai szólaljanak meg. A Kriston Endre püspök el­nöklete alatt megalakult egri fő­egyházmegyei előkészítő bizottság úgy intézkedett, hogy 7-én, vasár­nap délután 4 órakor az egri fő­székesegyházban is litániával és szentbeszéddel összekapcsolt szent- séges körmenet lesz, hogy az egri hívek ezzel is kifejezésre juttassák a Kongresszus céljával való együtt­érzésüket. Gólyák a fehórasztalnál Hétfőn este nagy ünnepe volt Kóczán bá­csinak. Az egri érseki jogakadémia hallgatói itt tartották hagyomá­nyos ismerkedési estélyüket, az úgynevezett gólya-estet. A piros csőrű gólyák hatalmas rajokban lepték el a fehér asztalokat. Ösz- szejövetelüket megtisztelték Dr. Óriás Nándor, Dr. Misik László, Dr. Urbán Gusztáv és Dr. Schön- vitzky Bertalan professzorok. Per­dülő jókedv közepette emelkedett szólásra Hajdú István jogászköri elnök s a Kör ezüst serlegével a kezében üdvözölte a gólyákat, fi­gyelmeztette őket a kötelességeikre, az idősebb bajtárs őszinte »Isten Hozott« l-jával ürítette serlegét az újonc kollégákra akadémia pálya­futásuk kezdetén. Az elérzékenyült gólyák nevében Csajda Iván vál­lalkozott arra, hogy válaszképpen megcsattogtassa a csőreit. ígérte a komoly, lelkiismeretes munkát, kitartást és mindent, amit csak egy szeretetreméltó gólya megígér­het. Ezután a jogakadémiai ifjúság vezetőtanára Dr. Urbán Gusztáv in­tézett néhány komoly szót az ifjúság­nak. Hangsúlyozta, hogy ma már nem az akadémia keresi a hallgatókat, de az ifjúság vegye kitüntetésnek, hogy az Alma Mater falai közé léphet. Az ifjúságnak ma fokozot­tabban kell helyzetének konzek­venciáit levonni az akadémiával, jövőjével s hazájával szemben. A tanári kar meleg szeretettel és atyai jóindulattal teszi magáévá minden egyes hallgatónak testi­lelki ügyét. Hirdetéseit szombat délelőtt 10 óráig veszi fel az X egri népújság x kiadóhivatala, vagy a Tyuskay doháaytőzsde Tűzoltó-tér

Next

/
Thumbnails
Contents