Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-04 / 228. szám

A fi S 10 PILLÉÉ Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, v* évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal t Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak.♦ főszerkesztő: Sr. SEBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 228. szám ♦ Csütörtök # Eger, 1928. október 4. Eger város 1929. évi költségvetésének részletes vitája Ä képviselőtestület elégtételt szolgáltatott Rapcsák József műszaki tanácsosnak. Eger város költségvetésének részletes vitájánál vitéz Subik Ká­roly kifogásolta, hogy az idei költségvetésben is szerepel két Írógép beszerzése ezer pengőért, holott a múlt évben is vásárolt a város két írógépet. Talán csak nem eszik az Írógépeket? — kérdi. A magán munkálati dija­kat a miniszteri rendelet szerint a tisztviselők nem vehetik kéz­hez, hanem a közpácztárhoz kötelesek befizetni a felek. Nem érti, hogy a költségvetés szerint száz százalékban veszik fel a tisztviselők a magánmunkálati dijakat, holott a törvényes ren­delkezések szerint csak 50 szá­zalék illeti meg őket. Nem tudja, hogy annak idején a város tájékozódott e arról, hogy a rendőrség fenntartásához való hozzájárulás összegét lehe­tett volna-e csökkenteni. A 37.000 pengés hozzájárulás összegén, amely ma Eger város közönségét terheli, mi tarthat­nánk néhány szál csendőrt és nagyobb rendet. A hegyörök fegyvereire ez a költségvetés ismét 8G0 pengőt vesz fel, holott a közelmúltban vásároltunk a hegyőröknek fegy­vereket. Mit csinálnak ezek az emberek a fegyverekkel, hogy minden évben uj kell nekik ? Rettenetes tünetnek tartja, hogy a költségvetés bevételi ki­mutatása szerint 29.000 pengő jön be egy év alatt a város pénz­tárába végrehajtási illetékekből. Szomorú, hogy ennyi nyomorult szegény ember van ebben a vá­rosban. Kakuk Jenő főszámvevő vála­szolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy az írógépre szükség van. A magánmunkálafok diját a kép­viselőtestület szavazta meg a tisztviselők részére olyan módon ahogy az a költségvetésben fel van véve. A rendőrségi hozzá­járulás összegének mérséklése ügyében annak idején eljártunk a miniszternél és az eredetileg magasabban előirányzott összeg­ből sokat sikerült lesírnunk. A hegyőrök fegyvere elromlott, ezért kell újakat szerezni. A végrehajtás pedig az adót biz­tosítja. Vida Ferenc ezt állítja, hogy a város tisztviselői többet utaznak, mint a megyei tisztviselők. Úgy gondolja, hogy az anyakönyvi dijakat nem kellene mind oda­adni az anyakönyv vezetésére meghatalmazással birő tisztvise­lőknek. Sós Mihály és Tatai Gyula hoz­zászólása után áttértek a költ­ségvetés második csoportjának: a közegészségügyi kiadásoknak a tárgyalásáig. Kakuk Jenő városi főszámvevő előadó ismertette, hogy a csatornázás befejezésé­vel egyidejűleg illemhelyeket állítanak fel a városban. A színháznál, a piacnál és az érsekkertnél állítanak fel egy- egy nyilvános illemhelyet, egyen­ként 12.000 P költséggel. Heller József dr. kéri ezután, hogy ne csinálják ezt a költség­vetést máskor úgy, hogy művé­szet legyen eligazodni rajta. Át­tekinthetőbb költségvetést nyo­massanak a jövőben. Trak Géza polgármester: A képviselőtestületi tag űr kérelme teljesíthető. Az semmi akadályba nem ütközik. Vitéz Subik Károly : Egerben a tüdőbetegség nagyon pusztít. A mentőállomásra előirányzott 2800 pengőt adjuk a tüdőgondozó in­tézetnek. Mint jellegzetes dolgot említi fel a szemetes kocsik csen­gőiéinek fizetését. Ezek a sze­gény emberek jóval kevesebbet kapnak most, mint az elmúlt év­ben. Az egész országban talán egyedül nekik csökkentették a fizetésüket. Kálnoky Viktor dr. kérdést in­téz a polgármesterhez a kórház fejlesztésének ügyében. Gondolkozott-e már azon a vá­ros vezetősége, hogy egy szülé­szeti klinika felállítása Egerben a nép részére igen fontos ? Trak Géza polgármester: E dologban a tárgyalások már rég­óta folynak. A kórház tulajdon­jogi kérdésének elintézése után a szürkenénikék holland kölcsönt vesznek föl az építkezésre. Az érsek űr őnagyméltősága járt közben ebben a kérdőiben a népjóléti miniszternél. Nagysza­bású kőrházépítkezés lesz itt. Ennek előzetes megtárgyalására a népjóléti miniszter úr a közel­jövőben Egerbe jön. Vitéz Subik Károly : Azon a he­lyen, ahol ma a kórház van, nem lehet felépíteni nagyszabású kórházat. Da közegészségügyi szempontból is jő, ha az a vá­roson kívül fekszik. Vída Ferenc azt hangoztatja, A tanügyi dolgok kapcsán Rapcsák József műszaki tanácsos nyilatkozott a Radii Károly ál­tal a múlt ülésen felhozott és azóta már hírlapi polémiák tár­gyává tett ügyben: Részletesen ismertette, hogy a Papnövelde utcai járda építésnél zárt versenytárgyalást tartott a város. Beismeri, hogy ez hiba volt és a faözizállitásokról szőlő törvényes rendelkezésekbe üt­közik. Öt vállalkozót hívtak föl. Ajánlatot tettek az Építőipar rt. 6300, a Márkus Testvérek 5711, Volszki Bála 7000, Takács József 8900 és Ivánszki Lajos 7995 P ajánlati összeggel. A legolcsóbb tehát a Márkus féle ajánlat volt és ezt fogadta el a tanács. Azért nem építettük meg egyszerre a pénzügyi palotáig a járdát, mert akkor még azt gondoltuk, hogy a sik részeken építendő többi aszfalt-járdával együtt fogjuk munkába adni ezt is. Később azonban úgy határoztunk, hogy egyöntetűség kedvéért a Papnö­velde utcától egészen a pénzügyi palotáig egyforma járdát építünk, ugyanolyat mint az emelkedésen. Ennek elkészítését, mint össze­függő munkát szintén a Márkus hogy a szülészeti osztály ezidő- szerint rossz helyen van elhe­lyezve. Trak polgármester: Ez igaz, de a múlthoz képeit mégis nagy javulás tapasztalható. A költségvetés közoktatásügyi csoportjánál Barsy István dr. hangsúlyozta, hogy a költségve­tésnek ez a része csökkenést mu­tat a múlt évhez képest, emeljék fel tehát a római kato­likus iskolák segélyét 8000 rőt 12.000 pengőre. Vitéz Subik Károly: Az állami elemi iskoláknál nincs felvéve semmi a felszerelésre. Vájjon az. újonnan felépülő kétemeletes is­kolába a Binét-telken a Halas- piaci régi iskola öreg bútorait és felszerelését rakja be a város? Elmondja ezután, hogy nemrég megtekintette a siketnéma inté­zetet. Ez a ház példa arra, hogy milyen rosszul viseli gondját a saját épületeinek a mi városunk. Testvérekre bíztuk. A végösszeg a munkánál 11.000 pengőt tett ki. A kivitel tekintetében bizo­nyos mértékben jobb járda ké­szült, mint ahogy mi terveztük. A munkát nem én hanem Kiss Károly ellenőrizte. A pályázat elbírálásánál Bayer Henrik vá­rosi tanácioi elnökölt, szakértő­nek pedig Steiger Józsefet az Államépitészeti Hivatal főmérnö­két kérték fel. A gazdasági iskola építésénél Radii Károly képviselő úr azt állította, hogy ennek a munká­nak vállalati összege 50.000 P-t tett ki és később 91.000 P-be ke­rült. Ez tévedés, mert itt van a vállalati összeg 33.000 P, a vég- leszámolási összeg pedig 44.000 P, a differencia tehát nem ötven százalék, mint Radii képviselő űr mondotta. A túlmunkát itt az okozta, hogy két melléképületet kellett építeni és a megközelítés elősegítésére nagyobb földmun­kát kellett végezni. A földmun­kák összege 5600 P l tett ki. Azt mondotta Radii képviselő űr, hogy erre a többletmunkára a mérnöki hivatal fedezetet nem kért a mai napig sem. Ez nem áll, mert 1928. március 28.-án a Rapcsák József városi műszaki tanácsos válasza Radii Károly felszólalására és a hirlapi polémiákra

Next

/
Thumbnails
Contents