Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-03 / 227. szám

Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/♦ évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DBBÁN SDSZTÁV & POLITIKAI NAPILAP ' felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 227. szám * Szerda * Eger, 1928. október 3. Van-e munkaszabadság? j • Azért tesszük fel ezt a kérdést ismételten lapunk hasábjain, mert úgy látszik nem lehet eléggé s elégszer hangsúlyozni az alvó polgári társadalom előtt, hogy mily lappangó veszélyek fenye­getik a világnézeti szenvedélyek forrongó katlanából. Magyarországon a törvények a a papírforma szerint munka­szabadság van, de a legutóbbi Ganz gyári eset s ennekelőtte számtalan példa azt mutatja, hogy munkaszabadság és munka­lehetőség ciak annak a számára van, aki a szociáldemokrata szak­szervezetekbe tartozik. — Az a munkás, akit becsülete, hite éB meggyőződése visszatart attól, hogy a vörös kalapács égisze alatt működő szakszervezetbe belépjen, legyen bármilyen első­rangú munkaerő, akár éhenhal- hat, de nem dolgozhatik olyan üzemben, [ahol a szociáldemok­rata szakszervezet megvetette lábát. De nemcsak az egyes mun­kásra veszélyes ez a terrorista basáskodás, amit ezek a vörös szakszervezetek az egyes üze­mekben kifejtenek, hanem előbb- utőbb ismét veszélyes lehet az államra is, mert ki nyugtathat meg bennünket affelől, hogy egy szép napon nemcsak bérkérdés miatt, de politikai szempontok­ból is országos sztrájkot rendez, megállítja a termelést s nyomást gyakorol fölfelé. S mindez azért, mert az államhatalom, mely azonnal lesújtani kész haragjá­val szélső jobboldali, ébredő, re­víziós, királykérdéses stb. moz­galmakra, a szélsőbaloldali ve­szedelmet, a munkaközvetítés or­vé alatt működő lélekhalászást nem tartja szükségesnek külö­nös figyelemre méltatni. Pedig éppen itt az ideje, hogy az államhatalom közbelépjen a ha kell, éppen a munkások ér­dekében oszlassa fel ezeket a szakszervezeteket s minden más reformot megelőzően a szakszer­vezeti törvény megalkotásával operálja ki a dolgozó társadalom testéből ezt az állandóan geny- nyesedést okozó, testet-lelket fer­tőző szálkát. Eger város 1929. évi költségvetésének vitája Vitéz Subik Károly, Heller József dr. és Petro Kálmán dr. hozzászólásai. A villamosítás kérdése. Eger város képviselőtestületé­nek közgyűlésén a költségvetés általános vitájánál vitéz Subik Károly többek között a követke­zőket mondotta: — Magyar Athénnek nevezzük ezt a várost. Méltőztassanak fel­ütni a költségvetést, hol van itt fölvéve a bultúrosztály. Még kul* turtanácsDofeunk sincs. Iparunkat is jobban kell segíte­nünk. Azokat a községeket, amelyek környékünkön vannak, jő utak­kal Egerhez kell kapcsolni. Ne­künk igen fontos volna, hogy Ózd környéke is bekapcsoltassék forgalmunkba egy a Borsod-' nádasd és Honosból között épí­tendő keskenyvágányu vasúttal, A közúti vámok is roppant ma­gasak nálunk és gátolják for­galmunk növekedését. Látjuk mezőgatdaságunk szegénységét is. Mi nagyon könnyen hajlan­dók vagyunk minden bajt az Atya-Úristen kontójára írni és tisztán az elemi csapásokban keresni a baj okait. Pedig ma­gunkon is sok múlik. A földmivelésügyi miniszter most három állami borpince felállítá­sát tervezi. Nekünk már rég közbe kellett volna lépnünk, hogy az egyik állami borpincét Egerben állítsák fel. — Ezt mind nem nekem kell azonban figyelnem, aki egy egy­házmegye ügyeit.intézem és vagy ezer iskolára ügyelek fel! — Itt a legelőkérdés is! Sok mindenféle legelőtJáttam már, de olyan rosszat még nem, mint Egerben. A napra fogunk mindent, pe­dig a legelőt javítani kell. Ter­mészetesen nem a gazdaközön­ség zsebéből kell erre venni a pénzt, hanem a földmivelésügyi miniszter tá­mogatását kell felhasználni. — Nincs közgyűlés, hogy egy vagy másik gazda ne szólalna fel a 8zirü8kert ügyében. Miért nem állítják fel mindig idejében a szérüskertet? — Itt van egy hatalmas nép• réteg, amely szegény és elége­detlen. Keresnünk kell valami megoldást, hogy valamit nyújt­sunk e népnek is. Eger környé­kén a selyemhernyóval foglal­kozó öregasszonyok két-három- száz pengőt keresnek könnyedén. Egerben is elő kell segíteni a selyemhernyőtenyésztést. Amikor elfogadom általános tárgyalás alapjául a költségvetést, ezekre akartam rámutatni. Mégegyszer hangsúlyozom: kevesebb kon­cepciót, de sokkal több gyakor­lati intézkedést kérek a tanács­tól. (Taps és éljenzés.) Láng Nándor: Nagyon örül, hogy ilyen erélyes felszólalás hangzott el a közgyűlésen. Eh­hez csak az a hozzátenni valója van, hogy rendetlen a piac, a vámpénz és a helypénz túl nagy, pedig a környéken mindenütt heti és hőnapos vásárok vannak. Nekünk úgy kellene versenyez­nünk, hogy a mi piacunkon a legolcsóbb legyen a vám és a helypénz. Azt is figyelembe kel­lene vennie a város vezetőségé­nek, hogy mióta kitették a vá­sárt a Baktaiutra, az Alföld nem jön hozzánk. Nícgs takarékosság a városnál. Gőzhenger és öntő zőlajt beszerzését kéri. Általáno tárgyalás alapjául elfogadja javaslatot, Dr. Heller József: Kétségkívül igaza van Subik főtiiztelendő úrnak a költségvetésről tett meg­állapításaiban. A város vezető­ségének nem az akták elintézé­sében kell magát excallfilni. A város vezetőségének a város gaz­dasági életét kell irányítania. A bevételek fokozásának lehető­ségét kell keresnünk, természe­tesen nem az adókból. Ne a ti­zenkettedik órában érkezzék Eger a villamosítás megoldásá­nál, nehogy a villamossági ak­ció post festa találja. November 3.-áig jár la a vármegyei villa­mossági pályázat. Felhívja a város vezetőinek figyelmét erre. Általánosságban nehézményezi, hogy a város utainak rendbe- hozásánál nem lát megfelelő buz- gőságot. Egerben a két legfontosabb kér­dés amit meg kell oldani, ma a villamosság és az utak kérdése, Építhetünk mi nagyon szép strandfürdőt és aki majd Eger­ben jár és meglátja, talán egy­szer elmondja beszélgetés köz­ben rólunk, hogy Egerben is elég jő strandfürdőt látott. Ez­zel el is felejtett bennünket. De aki Egerben egyszer autón uta­zott végig, sohasem fogja elfe­lejteni a mi utainkat. Megdöbbentő, hogy a vasár­napi zápor után elsülyedt egy autó a Káptalan uccán, máskor pedig tengelytörés ért egy gép­kocsit fő-utcánkon. Végzetes je­lentőségű lehet városunk fejlő­désére az is, hogy A munkás méltó az ő bérére. Meg kell adni mindenkinek azt, amiért megdolgozott. A szociál­demokrata szakszervezeti köz­pontok azonban nem méltóak arra, hogy a munkások kerese­téből élősködjenek. Sok millió pengőre tehető az az összeg, mely évenként pénztáraikba be­folyik. Egy-egy szakszervezeti törzsfőnöknek 1500—2000 pengő jövedelme van havonként. Tehát annyi, amennyiből 8—10 kisebb család meg tudna élni. A mun­kásoknak nem is egyszer a sztrájk fegyveréhez kell nyúl- niok, hogy béremelést érve el, megerőltetés nélkül fizethessék ki hetenként a tagsági illetéket. Szegény magyar munkástestvé­reinknek azért kell verejtékez­niük, hogy a Rothensteinok, Prop- perek s a többiek autón járhas­sanak, előkelő lakásban lakhas­sanak, mialatt a munkás kenyér­gondokkal küzködve, penészes odúkban, tüdővésztelepeken hú­zódik meg. Rendben van ez így ? Bizony nincs rendjén és akár tetszik, akár nem bizonyos ele­meknek, újra és újra fel kell vetnünk e kérdést: van-e nálunk munkaszabadság és ha nincsen, miért nem valósítják meg mi­előbb, sürgősen, azonnal? !

Next

/
Thumbnails
Contents