Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-03 / 227. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/♦ évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DBBÁN SDSZTÁV & POLITIKAI NAPILAP ' felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 227. szám * Szerda * Eger, 1928. október 3. Van-e munkaszabadság? j • Azért tesszük fel ezt a kérdést ismételten lapunk hasábjain, mert úgy látszik nem lehet eléggé s elégszer hangsúlyozni az alvó polgári társadalom előtt, hogy mily lappangó veszélyek fenyegetik a világnézeti szenvedélyek forrongó katlanából. Magyarországon a törvények a a papírforma szerint munkaszabadság van, de a legutóbbi Ganz gyári eset s ennekelőtte számtalan példa azt mutatja, hogy munkaszabadság és munkalehetőség ciak annak a számára van, aki a szociáldemokrata szakszervezetekbe tartozik. — Az a munkás, akit becsülete, hite éB meggyőződése visszatart attól, hogy a vörös kalapács égisze alatt működő szakszervezetbe belépjen, legyen bármilyen elsőrangú munkaerő, akár éhenhal- hat, de nem dolgozhatik olyan üzemben, [ahol a szociáldemokrata szakszervezet megvetette lábát. De nemcsak az egyes munkásra veszélyes ez a terrorista basáskodás, amit ezek a vörös szakszervezetek az egyes üzemekben kifejtenek, hanem előbb- utőbb ismét veszélyes lehet az államra is, mert ki nyugtathat meg bennünket affelől, hogy egy szép napon nemcsak bérkérdés miatt, de politikai szempontokból is országos sztrájkot rendez, megállítja a termelést s nyomást gyakorol fölfelé. S mindez azért, mert az államhatalom, mely azonnal lesújtani kész haragjával szélső jobboldali, ébredő, revíziós, királykérdéses stb. mozgalmakra, a szélsőbaloldali veszedelmet, a munkaközvetítés orvé alatt működő lélekhalászást nem tartja szükségesnek különös figyelemre méltatni. Pedig éppen itt az ideje, hogy az államhatalom közbelépjen a ha kell, éppen a munkások érdekében oszlassa fel ezeket a szakszervezeteket s minden más reformot megelőzően a szakszervezeti törvény megalkotásával operálja ki a dolgozó társadalom testéből ezt az állandóan geny- nyesedést okozó, testet-lelket fertőző szálkát. Eger város 1929. évi költségvetésének vitája Vitéz Subik Károly, Heller József dr. és Petro Kálmán dr. hozzászólásai. A villamosítás kérdése. Eger város képviselőtestületének közgyűlésén a költségvetés általános vitájánál vitéz Subik Károly többek között a következőket mondotta: — Magyar Athénnek nevezzük ezt a várost. Méltőztassanak felütni a költségvetést, hol van itt fölvéve a bultúrosztály. Még kul* turtanácsDofeunk sincs. Iparunkat is jobban kell segítenünk. Azokat a községeket, amelyek környékünkön vannak, jő utakkal Egerhez kell kapcsolni. Nekünk igen fontos volna, hogy Ózd környéke is bekapcsoltassék forgalmunkba egy a Borsod-' nádasd és Honosból között építendő keskenyvágányu vasúttal, A közúti vámok is roppant magasak nálunk és gátolják forgalmunk növekedését. Látjuk mezőgatdaságunk szegénységét is. Mi nagyon könnyen hajlandók vagyunk minden bajt az Atya-Úristen kontójára írni és tisztán az elemi csapásokban keresni a baj okait. Pedig magunkon is sok múlik. A földmivelésügyi miniszter most három állami borpince felállítását tervezi. Nekünk már rég közbe kellett volna lépnünk, hogy az egyik állami borpincét Egerben állítsák fel. — Ezt mind nem nekem kell azonban figyelnem, aki egy egyházmegye ügyeit.intézem és vagy ezer iskolára ügyelek fel! — Itt a legelőkérdés is! Sok mindenféle legelőtJáttam már, de olyan rosszat még nem, mint Egerben. A napra fogunk mindent, pedig a legelőt javítani kell. Természetesen nem a gazdaközönség zsebéből kell erre venni a pénzt, hanem a földmivelésügyi miniszter támogatását kell felhasználni. — Nincs közgyűlés, hogy egy vagy másik gazda ne szólalna fel a 8zirü8kert ügyében. Miért nem állítják fel mindig idejében a szérüskertet? — Itt van egy hatalmas nép• réteg, amely szegény és elégedetlen. Keresnünk kell valami megoldást, hogy valamit nyújtsunk e népnek is. Eger környékén a selyemhernyóval foglalkozó öregasszonyok két-három- száz pengőt keresnek könnyedén. Egerben is elő kell segíteni a selyemhernyőtenyésztést. Amikor elfogadom általános tárgyalás alapjául a költségvetést, ezekre akartam rámutatni. Mégegyszer hangsúlyozom: kevesebb koncepciót, de sokkal több gyakorlati intézkedést kérek a tanácstól. (Taps és éljenzés.) Láng Nándor: Nagyon örül, hogy ilyen erélyes felszólalás hangzott el a közgyűlésen. Ehhez csak az a hozzátenni valója van, hogy rendetlen a piac, a vámpénz és a helypénz túl nagy, pedig a környéken mindenütt heti és hőnapos vásárok vannak. Nekünk úgy kellene versenyeznünk, hogy a mi piacunkon a legolcsóbb legyen a vám és a helypénz. Azt is figyelembe kellene vennie a város vezetőségének, hogy mióta kitették a vásárt a Baktaiutra, az Alföld nem jön hozzánk. Nícgs takarékosság a városnál. Gőzhenger és öntő zőlajt beszerzését kéri. Általáno tárgyalás alapjául elfogadja javaslatot, Dr. Heller József: Kétségkívül igaza van Subik főtiiztelendő úrnak a költségvetésről tett megállapításaiban. A város vezetőségének nem az akták elintézésében kell magát excallfilni. A város vezetőségének a város gazdasági életét kell irányítania. A bevételek fokozásának lehetőségét kell keresnünk, természetesen nem az adókból. Ne a tizenkettedik órában érkezzék Eger a villamosítás megoldásánál, nehogy a villamossági akció post festa találja. November 3.-áig jár la a vármegyei villamossági pályázat. Felhívja a város vezetőinek figyelmét erre. Általánosságban nehézményezi, hogy a város utainak rendbe- hozásánál nem lát megfelelő buz- gőságot. Egerben a két legfontosabb kérdés amit meg kell oldani, ma a villamosság és az utak kérdése, Építhetünk mi nagyon szép strandfürdőt és aki majd Egerben jár és meglátja, talán egyszer elmondja beszélgetés közben rólunk, hogy Egerben is elég jő strandfürdőt látott. Ezzel el is felejtett bennünket. De aki Egerben egyszer autón utazott végig, sohasem fogja elfelejteni a mi utainkat. Megdöbbentő, hogy a vasárnapi zápor után elsülyedt egy autó a Káptalan uccán, máskor pedig tengelytörés ért egy gépkocsit fő-utcánkon. Végzetes jelentőségű lehet városunk fejlődésére az is, hogy A munkás méltó az ő bérére. Meg kell adni mindenkinek azt, amiért megdolgozott. A szociáldemokrata szakszervezeti központok azonban nem méltóak arra, hogy a munkások keresetéből élősködjenek. Sok millió pengőre tehető az az összeg, mely évenként pénztáraikba befolyik. Egy-egy szakszervezeti törzsfőnöknek 1500—2000 pengő jövedelme van havonként. Tehát annyi, amennyiből 8—10 kisebb család meg tudna élni. A munkásoknak nem is egyszer a sztrájk fegyveréhez kell nyúl- niok, hogy béremelést érve el, megerőltetés nélkül fizethessék ki hetenként a tagsági illetéket. Szegény magyar munkástestvéreinknek azért kell verejtékezniük, hogy a Rothensteinok, Prop- perek s a többiek autón járhassanak, előkelő lakásban lakhassanak, mialatt a munkás kenyérgondokkal küzködve, penészes odúkban, tüdővésztelepeken húzódik meg. Rendben van ez így ? Bizony nincs rendjén és akár tetszik, akár nem bizonyos elemeknek, újra és újra fel kell vetnünk e kérdést: van-e nálunk munkaszabadság és ha nincsen, miért nem valósítják meg mielőbb, sürgősen, azonnal? !
