Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-03 / 227. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. oktöbsr 3. az Eger—Lillafüredi ut építése elakadt. Majdnem felelősséggel merem ál­lítani, hogy ennek az útvonalnak építése azért maradt el, mert bizonyos tekintetben rivalizál velünk Miskolc. — Szerintem nincs ellentét az iskolaváros és a fürdőváros kö­zött. És ebben az egyben nem értek egyet Subik apátűrral, mert a város becsületesen támogatja az iskolákat. — Nahézményezem, hogy nincs színház. Eger város a magyar Athén és nincs színháza. — A Korona kérdésben még nem látunk tisztán. Har­minckétezer pengő van fölvéve a Koronára a költségvetésben. Nem tudjuk, hogy akar a város keresztül lábolni ezzel. Azt sem tudjuk még, saját kezelésben ma­rad-e a Korona, vagy bérbe ad­ják. Az általános tárgyalás slap- jáúl Heller dr. is elfogadja a költségvetést. Vida Ferenc kifejti, hogy a bűzaváaárt be kell hozni a piac ra s közelebb kell helyezni az állatvásáriért is. Van üt hely elég, csak jóakarat kell. A villamosítás kérdése Petro Kálmán dr. felszólalásá­ban hangsúlyozza, hogy már júliusban interpellált Eger város érdekeinek megvédése ügyében a vármegye villamosításával kap­csolatban. Amikor megalakult a Heveimegyei Villamossági R. T., a cél az volt, hogy az Eger völ­gyében és Gyöngyösön építenek centrálét. Megválasztották az igazgatóságot, amelybe Eger vá­ros részéről beválasztották Trak Gézát, Ringelhann Bélát, Dutkay Pált és Bayer Henriket. Bár a város 42 százalékban részvényes, bennünket nem kérdeztek meg, kiket akarunk az igazgatóságba küldeni. Olyan kereskedelmi r. t. jött létre, amely nyerészkedésen alapulónak látszik, s az alapsza­bályok is ezt mutatják. Maga a megye mint ballaszt ne­hezedik a két város villamosí­tására. Hevesmegye villamosításának a kulcspontja Eger, ■ nagyon kell vigyázni, hogy a jövő elek­tromos áramát ne vigyék el Eger­ből, mint annak idején a vasúti fővonalat. A villamossági r. t. ne annyira kereskedelmi r. t. legyen, mint egy közigazgatási szerv. Magá­nos egyén ne lehessen részvé­nyes csak a két város és a községek. Eger és Gyöngyös szindikátust kössenek a r.t.-ban. Ha vita lenne közöttük valami­ben, akkor a kereskedelemügyi miniszter döntsön. Eger részéről öt, Gyöngyös részéről őt igaz­gatósági tag legyen, a többit válasszák a többiek. A felügyelő bizottságban is vegyen részt a város, éppenúgy a végrehajtó bizottságban is. Jutalékot senki fel ne, vehessen. A jövedelmet ha lesz, a részvények aránya szerint osszák fel. — A két polgármester és a bét üzemvezető, valamint Hevesy Gusztáv vm. főjegyző is, ekiuek kezében öaazefutnak avillamoaítfia ügyének azálai, magukévá tették az én fenti kívánságaimat, csak az volt vitás, hogyan vesszük vissza a részvényeket azoktól a magánosoktól, akik jegyeztek. Éj ebben nem látok nehézséget. A főispán úr ma délelőtt ma­gához hívott és kijelentette, hogy száz százalékban osztja vélemé­nyemet. A részvények ügyét ö veszi kezébe éa a részvényeket a két vároa között egyenlő arányban osztják meg. — Én arra kérem a polgár­mester urat, terjessze ezeket a kívánságokat a legsürgősebben a részvénytársaság igazgatósága elé, hogy lehetőleg harminc na­pon belül választ kapjunk. A polgármester válasza Sós Mihály felszólalása után Trak Géza polgármester válaszolt a felszólalásokra. — Köszönetét mondott a képviselőtestületnek, hogy sok tárgyilagossággal és szeretettel foglalkozott a költség­vetés kérdésével. Teljesen egyet­ért Subik Károlynak azon fej­tegetésével, hogy a tanács város- fejlesztési politikájának tengelyét az iskolaváros fejlesztése ké­pezze. Hogy a városi tanács fölvette programmjába az iskola­város .mellett a fürdőváros fej­lesztését is, aunak ez az oka, hogy a bortermelés nagyon la­bilis gazdasági alappá lett. — A tanács a fürdők fejlesztésének a programmját csak akkor hajtja keresztül, ha annak pénzügyi lehetősége meglesz. Kijelenti, hogy a gimnázium igazgatójával már tárgyalt a párhuzamos osztályok felállítá­sának kérdéséről. A nagyérdemű ciszterci rend nem tud már az eddiginél nagyobb áldozatot hozni. Az elmúlt esztendőben az egri ciszterci intézet fenntartására száztízszer pengőt küldtek ide Zircről. A beiratáti díjak és a tandíj be­vételei ugyanis csak a fűtés és a Világítás költségeit fedezik. Helyes és egyezik a tanács felfogásával Subik Károlynak az az óhaja is, hogy jobb utak­kal kell a környéket Egerhez kapcsolni. Amig csak a kereseti adóra és a forgalmi adó jutalé­kára kénytelen támaszkodni a város háztartása, a vámok le­szállításával nem foglalkozha­tunk. A fejlett ipari és kereske­delmi városok jól járnak a ke­reseti adóval és a forgalmi adó jutalékával, de a kisebb váro­sok, illetve a magyar városok többsége helyesebbnek tartanák, ha a ház­adókat juttatná az állam a vá­rosoknak. Egy hónappal ezelőtt jelentein meg a földmivelésügyi miniszté­riumban az egri bortermelés vé­delme ügyében, A harmadik állami borpince meg­szerzése ügyében már folyik a kormány tárgyalása az egri Hitelszövet­kezet elnökével. Petro képviselőtestületi tag űr javaslata ügyében a közgyűlés mai felhatalmazására eljárok a Villamossági Részvénytársaság­nál. A lillafüredi űt nincs elejtve. Két év műlva a Dunántúli utak kiépítése után erre is rákerül a sor. A vásárcsarnok ügyében félév óta tárgyalásban vagyunk egy pénzcsoporttal. A színház ügyében ha mást nem, akkor ideiglenes megoldást fogunk ta­lálni. A költségvetést ezután általá­nosságban egyhangúlag meg­szavazta a közgyűlés. (A költségvetés részletes vitá­járól legközelebbi számunkban j adunk tudósítást.) Fellendül a főiskolai sportélet Egerben Eger, október 2. Jelentős sportesemény szín­helye lesz a Move egri sport­telepe szombaton, október 6 -án az aradi vértanuk gyászünne- pártek napján. Az egri érseki Jogakadémián működő Egri Jog­akadémiai Kör újjászervezett sportszakosztálya a folyó tan­évre eleven sportprogrammot dolgozott ki a főiskolai testne­velés ügyének előmozdítására. Atlétái rendszeres tréninget tar­tanak a Move sporttelepén s a jelek szerint sikerülni fog az egri viszonylatokban is erős futball­csapatot összeállítani. Minthogy a sport népszerűsítésére a leg­jobb propagandaeszköz a ver­seny, a Jogakadémiai Kör sport­szakosztálya elhatározta, hogy az Emericana Agria corporatio- jával karöltve nagyszabású fő­iskolák közötti atlétikai versenyt rendez, melyre az egri községi közigazgatási tanfolyam, a mis­kolci és kecskeméti jogakadémiák sportold ifjúságát hívta meg ne­mes vetélkedésre. A nevezések oly szép sikerrel zárultak, hogy az egri sportszerető közönség­nek bizonyára kedves és ritka sportélvezetben lesz része. A verseny egyik kimagasló pontja a svéd-staféta lesz, mely­re az Agria corporatiő egy gyö­nyörű ezüst serleget ajánlott fel örökös vándordíjul. Egri Zeneegyes ület Egyik legutóbbi számunkban hírt adtunk arról, hogy Eger rövidesen egy új, jelentékeny kulturális tényezővel gyarapo­dik. Folyó hó 3.-án, szerdán dél­után 6 órakor tartja ugyanis ala­kuló közgyűlését a Városháza nagytermében az Egri Zeneegye­sület, melynek egyik legfőbb fel­adata lesz egy nagy szimfonikus zenekar szervezése és zenekari hangversenyek rendezése. Ebből az alkalomból tollhegy­re kívánkoznék városunk ag­gasztóan sivár zenei életéröl egyet-mást írni. Mivel ez azon­ban igen bonyolult kérdés, le­gyen szabad most egész rövi­den csak annyit leszögezni, hogy zenei téren alig tapasztalunk va­lamelyes haladást, inkább talán visszaesésről beszélhetünk. Szo­morú bizonyítékai annak a meg­szűnt zeneiskolák, a feloszlott zenekarok, a kisszámú hangver­senyközönség ■ azok a vérsze­gény hangversenyszámok, ame­lyeknek egy idő óta tanúi va­gyunk ■ amelyek igazán nem méltók Eger városához. Igen tok oka lehet mindennek. Elsősorban valószínűleg a sokat felpanaszolt pénzhiány, a nehéz gazdasági viszonyok, amelyek néha már csirájában elfojtanak minden ilynemű kísérletet. Ez vonatkozik a közönségre ■ a városra egyaránt. Más kisebb vidéki városok, mint Miskolc, Győr, stb. (nem szólva a fővárosról, Szegedről, Debrecenről) óriási összegeken építenek és tartanak fenn zene­iskolákat, támogatnak zeneegye­sületeket. Eger város anyagi helyzete — sajnos — nem engedi zene­kultúrájának ilymértébű párto­lását ■ ez is aztán egyik főoka zenei életünk pangásának. Ehhez hozzájárul még egy megfelelő, nagyobb befogadó­képességű hangversenyterem hi­ánya, a közönség érthetetlen kö­zönye, de meg legfőképen oly faktor (hivatal vagy egyesület) hiánya, mely eredményesen fel- vehetné a harcot a felsorolt gátlő körülményekkel és zenei életünk vérkeringését egészséges áramlattal felfrissítené. Ez utóbbi hiányon kíván se­gíteni, erre a kissé nehéz fel­adatra vállalkozik az alakulóban

Next

/
Thumbnails
Contents