Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-02 / 226. szám
íb ezt a felmagasztosulást, vallásos, istenfélő emberek voltak, kiknek munkáján a lélek, a meg' győződdé tükröződött vissza. — A középkor mestere a maga műveltségével túlszárnyalta a nemesi rendet, fontos szerepet játszott a a fejedelem is kitüntette őt, amikor különféle kiváltságokat adott az iparosok által lakott városoknak. Jött azonban a francia forradalom, mely teljes erkölcsi és anyagi romlásba döntötte az iparosokat s bátran mondhatjuk, hogy a XIX. század az iparosság szégyene. A régi tekintély, a régi súly teljesen elveszett, s hogy az ismét visszaszerezhető legyen, minden mester és minden segéd gondoljon ezekre: 1. Az iparos az Isten által különösképen kiválasztott ember, 2. hiába az ember iparkodása, ha nincs rajta Isten áldása, 3. csak a munka szerez megbecsülést mindenkinek. — Tegye naggyá az Űr az egri Keresztény Iparoskőrt, hazánk javára, anyaszentegyhá- zunk dicíőíégére! Vitéz Subik Károly nagyhatású beszéde után ifjú Ódry Dániel az egri Katolikus Legény- egylet nevében Isten áldását kérte &z új székházra és a mess terekre. Ifjú Losonczy Sándor bejelentette, hogy a köri választmány dr. Szmrecsányi Lajos egri érseket fővédnökké, Cse/có Gábor nagyprépostot, Hámán András apát-kanonokot, Török Kálmán prépost kanonokot ős vitéz Subik Károly apátot pedig védnökökké választotta. A választmány határozatát a közgyűlés jóváhagyta. A himnusz eléneklése után a köri zenekar indulója mellett oszlott szét a díszgyűlés nagyszámú közönsége. Ünnepi vacsora. Este 8 órakor ünnepi vacsora volt a Keresztény Iparoikörben, amelyen megjelent Eger város iparos társadalmának színe-java, de megjelentek Eger város közéleti és társadalmi előkelőségei is, hogy együtt ünnepeljenek a szívükhöz mindig közelálló iparossággal. O.t voltak többek között : Dutkay Pál érseki helyettes, pápai prelátus, Hedry Lőrinc dr. főispáD, Okolicsányi Imre alispán, Trak Géza polgár- mester, vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok érseki, irodaigazga- tő, Vizy Miklós dr. pápai kamarás és Frindt Jenő érseki titkárok, Szalay Pál m. bir. pénzügyi tanácsos, Tarján Pál dr., a Nemzeti Bank egri főnökhelyettese, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, Rubovszky Ferenc dr. theologiai tanár, Kusner István hitoktató, Bárány Géza a városi fürdők igazgatója, Radii Károly ipartestületi elnök, Márkus János, vitéz Márkus Béla, Nagy Péter és Nagy Jőzeef építészek, Korény József festőművész, Meilinger Ödön a Katb. Legőnyegyletdiszelnöke, Huszthy Zoltán az Egri Dalkör karna- gya. Losonczy Sándor a Kér. Iparoskor h. elnöke mondotta az első pohárköszöntőt s az érsek- főpásztorf, mint az iparosság 1928, október 2, EGRI NÉPÚJSÁG a ina sima is»»«»»a«aaswsw legnagyobb jótevőjét éltette lelkes izavaiban. Vitéz Subik Károly Hedry főispánt mint az iparosság megértő támogatóját köszöntötte fel. Hedry Lőrinc dr. főispán meleg szavakkal emlé kezeit meg az iparosság érdemeiről, biztosította ezt a társadalmat mindenkori támogatásáról majd Subik Károly egészségére ürítette poharát. Trak Géza polgármester a székház létrehozóit köszöntötte. Tancsa István a Kath. Legényegylet üdvözletét tolmácsolta. Vida Ferenc az intelligencia és az iparos osztály testvéri szeretőiéről mondott pohárköszöntőt. Az wnepi vacsora alatt az egri Polgári Dalkör dr. Kalovits Alajosvezetésével szebbnél szebb ének számokat, a Kér. Iparoskor zenekara pedig Herovits Antal vezénylésével hangulatos zene- számokat adott elő. Az Egri Levente Egyesület vizsgája az érsekkerti sporttelepen Eger, október 1. Vasárnap, szeptember 30.-án, tartotta évzáró vizsgáját az Egri Levente Egyesület az érsekkerti sporttelepen, ahol a város minden osztályának leventeköteles ifjúsága bámulatos tudásról és fegyelmezettségről tett tanúbizonyságot. Délután 3 órára tcbbszáz főnyi közönség gyűlt egybe a vizsga megszemlélésére, élükön Szmrecsányi Lajos dr. érsakfőpásztor- r&l, aki mellett ott voltak még: Hedry Lőrinc dr. Hevasvármegye főispánja, Okolicsányi Imre al- pán, Kriston Endre püspök, Trak Gáza polgármester, dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, Szmrecsányi István v. b. t. t., vitéz Subik Károly apát, Rusztek Károly tanfelügyelő, Zelenka Aladár vm. levente-felügyelő, Pillér István testnevelési tanácsnok, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző és még számosán. A csapatok a 212. sz. Bornemissza cserkészek fúvószenekarénak hangjai mellett példái rendben, oszlopokba fejlődve, elimád- kozták a Hiszekegyet Kunsay Gyula főoktatő vezénylésére, — aki imádság után jelentést tett Zelenka Aladár felügyelőnek: «Felügyelő úrnak alázatosan jelentem, 1287 leventel» A vizsga az egész mezőny tagszabadgyakorlatával kezdődött, amely után százméteres síkfutás következett csapatok és korosztályok szerint. A közönség lelkes tapsai mellett folytak le a többi atlétikai számok is, úgymint: buzogány- dobás, magas- és távolugrás, 800 m. síkfutás, boxolás és bicikli gyakorlatok, némelyek párhuzamosan, együtt. Sarkantyús, pártás levente lányok magyar táncokat mutattak be, hetykén ringatva könnyű szoknyáikat. Majd minden kerületből egy- egy szakasz, zártrendű gyakorlatokat végzett: fapuskával. Itt látszott meg leginkább az a nagy szorgalom és kitartás, amely örvendetes jellemzője volt az egész levente vizsgának. A mozdulatok együtemű, egységes csattanása, a mozdulatlanná merevült arcok és testek a legteljesebb fegyelem és rend képét mutatták. Különösen kitűnt a Kát. Legényegylet halványkék, Boc8kay-sapkás és zsinóros formaruhájú csapata, amely osztatlan tetszést aratott kellemes megjelenésével és tökéletes tudásával. Öt órakor ért véget a vizsga a Himnusz eléneklésővel és a csapatok elvonultak a sporttelepről. Szép volt. Erősen szép ős bi- zodalmasan szép. Köszönet és elismerés az oktatóknak, a leventéknek és a magyar anyáknak, akik ilyen fiakat adnak a magyar jövendőnek! _________ E ger város 1929. évi költség- vetése a képviselőtestület előtt Vitéz Subik Károly napirend előtt szólalt fel a városi tanács sértőhangu határozata ügyében. — A polgármester válasza után bejelentette vitéz Subik, hogy a fegyelmi hatóság elé viszi panaszát. Eger, október 1. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órai kezdettel Trak Gáza polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya a város 1929. évi költségvetése volt. Napirend előtt vitéz Subik Károly szólalt fel. Elmondotta, hogy július végén egy beadványt intézett Eger város tanácsához, melyben bizonyos katolikus intézményekkel szemben a tanács állásfoglalását tette szóvá. Ez a beadvány tisztességes és korrekt hangú volt, azonban a városi tanács goromba hangú választ küldött. — Nemcsak engem sértett meg személyemben, — mondotta — hanem bennem a magas egyházi Saxlehner András___ H unyadi János természetes keserfivize a bélinüködést szabályozza, megszűnteti a székrekedés kellemetlen következményeit és idejekorán használva sok komoly bajt hárít el. 3 méltóságot képviselő férfiút és a kétszeres jogon városi képviselőt. Ezt a sértő határozatot szétküldötta a tanács a képviselőtestületi tagoknak is. Méltóságomon alulinak tartom, hogy ezzel a határozattal foglalkozzam. Azt kérdezem azonban a polgármester űrtől: I., Joga van-e egy képviselőtestületi tagnak tárgyilagosan bírálni a tanács működését ? 2., Ha igen, joga van e a tanácsnak durván sérteni egy képviselő- testületi tagot7 3., Ha nem, hajlandó-e a polgármester úr erről kioktatni a tanácsot és hajlandó-e engem és a képviselőtestület tagjait megvédeni ? Trak Géza polgármester nyomban válaszolt az interpellációra, Ezt a sérelmes levelet — mondotta — megelőzte a régi polgári iskola helyiségeinek odaítélése. Én abban az időben szabadságon voltam. Az Est hasábjairól értesültem a beadványról és a tanács válaszáról. Ebben a kérdésben a tanács és a polgár- mester között elvi felfogás állott elő. Nékem ezen a téren az az egyéni felfogásom, hogy azokat a kitételeket, amelyek ezükkeb- lüséggel vádolják a tanácsot a katkolikus intézményekkel szemben elhárítom magamról, a tanáéi helyében azonban én a személyeskedés terére nem vittem volna a dolgot. A képviselő ur kérdéseire válaszom, hogy: 1. Igen, joga, sőt kötelessége a képviselőtestületi tagnak tárgyilagosan bírálni a tanács ténykedését. 2. A községi törvény védi a képviselőtestületi tagot. A tanácsnak nincs joga sérteni és ha sértett akkor elégtételt köteles adni, Mivel azonban nem a közgyűlés előtt történt ez az ügy, nem is tartozik a közgyűlés elé, hanem a tanács fegyelmi hatósága elé. 3. Nemcsak hajlandó vagyok, nemcsak jogom de kötelességem is megvédeni a képviselőtestület minden tagját. Vitéz Subik Károly: Nagyon köszönöm a nagyságos polgármester urnák válaszát. Megértettem abból mindent és a felsőbb fegyelmi fórumnál fogom panaszomat előadni. Kakuk Jenő Eger város főszámvevője terjesztette ezután elő Eger város háztartásának 1929 évi költségvetését. Az előirányzott szükséglet 1.963,577 P, a fedezet 1.741,022 P. A 222 555 P hiány fedezésére 50 %-os pőtadő megszavazását és a kereseti adónak 5 °/o-ban valő megállapítását kérte. A költségvetés általános tárgyalásánál elsőnek vitéz Subik Károly szólalt fel: — Eger város közgazdasági élete halódik. Igaztalan volna, ha valaki ezért a tanácsot vagy a város vezetőit okolná. Eger város nem városnak létesült. Eger város Szent István idejében várvédelmi szempontból épült és ezt a célt szolgálta egészen a kuruc felkelés befejezéséig. Nem szabad azonban fatalizmussal beletörődnünk ebbe a helyzetbe, hanem keresnünk kell a segítés módjait. A költségvetésben megemlíti a tanács, hogy »hatalmas koncepcióval sziszifuszi munkát végez« a város fejlesztésének
