Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-02 / 226. szám
Előfizetési dij postai szállítás- sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengd, egges szám ára 10 fillér, vasár- »nap 20 fillér.» Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Llcenm, földszint, balra. Telefonszám s 11. ♦ Hirdetések» milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 226. szám ♦ Kedd ❖ Eger, 1928. október 2. Költségvetés. Sok mindent ki lehet olvasni egy város költségvetéséből. A címek, fejezetek, rovatok, tételek mindmegannyi néma ajkak, melyeket megértő szeretettel vagy kritikával lehet szólásra bírni. Vannak városok, melyek költségvetése diadalmas energiáktól feszül, csöndes számoszlopai mögül a gazdagság és jólét tejjel- mézzel folyó dűl forrásai csordulnak, mindenre van pénz, amit a kultúra utáni vágyakozás megkíván. Vannak városok, amelyek háztartásában lomhán megfekszik az adófillérekből s egyéb jövedelmekből összesodrődő arany- íolyam teste, de nem akar kiáradni sem a kultűrcélok magasságába, sem a gazdasági élet lüktető mélységeibe. Vannak viszont városok, melyeket kötelez a múlt, fogékonnyá tesz a jelen szellemi szükséglete, de a lélek magasabb szárnyalására béklyót rak az anyagi nélkülözés, a szegénység gondja. Eger város költségvetését vizsgálva, talán azok a számok kiáltanak a legreménytelenebb kétségbeesés hangján, amelyek hiányzanak belőle. Egerre is évszázadok dicső hagyományai borítanak messzire fénylő kupolát. A jelenben szántók súlyos kötelezettségek magvát hintik termékeny földjébe : mindig előre menni, sohasem megállani. Ám a jövő gondjainak sötét rengetegében való előremeneteléihez a legmodernebb harcieszköz szükséges: pénz, sok pénz, minél több pénz. Ebből van azonban legkevesebbje a nagymúltű s nagyra* hívatoit városnak. A költségvetés fejezeteiből a késhegyre állított takarékosság, sőt a legszürkébb nélkülözés arca mered elénk. S ezt a megkínzott arcot talán becsmérlő kritikával illessük szegénysége miatt? Nem, az egyetértő szeretet s a bízó egyetértés balzsamára van szüksége, hogy a megpróbáltatás nehéz óráin valahogy átvergődjék. Mindnyájan jól érezzük, hogy sok mindenféle hiányzik a jövő évi háztartás számoszlopai- ből, de ba szeretettel s lankadatlan kitartással töltjük ki a hézagokat, úgy lehet, hogy már a közel jövő költségvetései egy nagyvonalúbb élet kontúrjait fogják visszatükröztetni. Dr. Urbán Gusztáv. Felsőmagyar ország gazdaparlamentj e tanácskozott vasárnap Gyöngyösön Nagyfontosságú határozati javaslatokat hozott a gazdagyűlés a ló- tenyésztés, a többtermelés, a szőlőtermelés és borértékesítés ügyében. Gyöngyös, október 1. (Az Egri Népújság kiküldött munkatársától.) Felsőmagyarorszfig mezőgazdáinak parlamentje ült össze vasárnap Gyöngyösön. Cionkama- gyarország mezőgazdaságának illusztris vezérkara jelent meg a nagygyűlésen és hét vármegye gazdaközöniégével tanácskozott a legégetőbb, a legsürgősebben megoldásra váró kérdésekről. A Magyar Gazdaszövetség, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara és a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület együttesen rendezték a gyöngyösi gazdagyűlést, amelyet országos jelentőségűvé avattak az ott elhangzott gazda beszédek és a csonka országnak csaknem egyharmad részét képviselő kiküldöttek száma. Megjelentek a nagygyűlésen: Qzettler Jenő dr. a képviselőhöz alelnöke, Hedry Lőrinc dr. Heves vármegye főispánja, ökolicsányi Imre alispán, Balássovics Oszkár földbirtokos, a Máltai lovagrend tagja, Magyar Kázmér min. tanácsos, a földmives iskolák főigazgatója, Károly Rezső min. tanácsos, Berzeviczy Zsigmond a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Egyesület igazgatója, Forster Elek országgyűlési képviselő, Kélér György dr. a Hangya központi igazgatója, Stech Géza a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója, Perlaky Elemér gazd. főtanácsos, egri érseki jószágigazgató, Vantsó Gyula a Magy. Gazdaszövetség igazgatója, Szent-Ivány Farkas földbirtokos a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Bozsik Pál dr. gyöngyösi prépost-plébános, lovag Floch Reiersberg Alfréd a Pestmegyei Gazgasági Egyesület képviselője, Molnár János felsőházi tag, a Sárospataki Gazdakör elnöke, vitéz Géczy Sándor alezredes a Hevesvár- megyei Vitézi Szék képviselője, Fabriczius Endre az OMGE titkára, Vitéz Árpád az Abaujmegyei Gazdasági Egyesület képviselője, Győrffy Kálmán, Szohner Lajos, Fáy Viktor, Dőry Béla, Szigeti Pál dr. hevesme- gyei földbirtokosok; dr. Petro Kálmán ügyvéd, Gálffy János egri m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, Jezierszky Mihály Hevesvármegye gazdasági felügyelője, Pőka József a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara titkára, Ihrig Károly egyetemi magántanár, Gröber Ferenc dr. gyöngyösi főszolgabíró, Fényes Béla nyugalmazott jószágigazgató, Heves, Borsod, Szolnok, Abauj, Zemplén, Nőg- rád és Pest vármegyék számos községének küldöttségei stb. A gazdagyfilést Bernát István felsőházi tag, a Magyar Gazdaszövetség elnöke vezette. Elnöki megnyitójában arra utalt, hogy a mezőgazdasági hitel kérdése ma sincs rendezve, az értékesítés mind nehezebbé válik. Olcsóbban kell termelnünk, hogy külföldön jobban értékesíthessük terményeinket, de ennek előfeltételei: a tőkegyűjtés, az olcsóbb hitel, a gazdasági tudás terjedése, a mezőgazdaság racionálása. — Mindezeket a szervezett gazdaosztály vállvetett munkával érheti el. A magyarnak aki meg tudott halni hazájáért, meg kell tanulnia okosan élni Is a hazáért. Puky Árpád dr. polgármester Gyöngyös város közönsége nevében meleghangon üdvözölte a gazdagyűlőst, majd BorhyGyörgy felsőházi tag, máltai lovag, a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke a szeretet szavaival köszöntötte a gazdatársadalom megjelent vezetőit, akiknek neve mint világító fáklya tündöklik a magyar mezőgazdaság sötét horizontján. Reményét fejezte ki, hogy egyesült erővel, a jő Isten segítségével leküzdhetik az akadályokat és ezáltal kis hazánkat ismét virágzóvá, boldoggá és naggyá tehetik. Farkas Géza országgyűlési képviselő lótenyésztésünk helyzetéről tartott ezután nagy érdeklődéssel hallgatott előadást, amely után indítványára a következő határozati javaslatot küldte a gazdagyűlés a kormányhoz : »A gazdagyűlés az alább felsorolt ügyekben intézkedésre hivatott szakminiszterektől kéri: A földművelésügyi miniszter űr által a képviselöház 1927. május 10.-én kifejtett leg előfej lesttési programra sürgős végrehajtását, ciikőlegelők létesítését. Az apaállatok kötelező vizsgálatáról szőlő törvény végrehajtásához a végrehajtási utasítás mielőbbi kiadását. — A Nonius és nehéz f élvér tény ész- körletek fokozatos kiterjesztését és nagyobbítását. — Az országot törzskönyvezés bevezetését. — A tájfajta szervezetek szaporítását. A külföldi lóértékesítés fokozottabb előmozdítását: külföld részére lóvásárok és kiállítások rendezését és nagyarányú propaganda bevezetését; a külföld lőizükségletének állandó megfigyelését és ezen szükségletnek tőlünk való kielégítése végett szükséges intézkedések megtételét. A külföldi lóvásárlások fokozottabb ellenőrzését; a Ián- colásszerü közvetítés kiküszöbölését és ezen vásárlások rendezésével a vármegyei lótenyésztő bizottságok, gazdasági egyesületek, vagy a mezőgazdasági kamarák megbízatását. — Az export feladásoknál a forgalmi- adó eltörlését, a vasúti díj mérséklését. A pőtlovazás mai rendszerének megváltoztatását akként, — hogy egységes pőtlovaző bizottság vásároljon a jelenlegi külön lovassági, tüzérségi, stb. területi beosztás megszüntetésével. A lovaslevente intézmény fejlesztését. — Végül a mezőgazda- sági kamarákat szintén felkéri, hogy körzetükben a vármegyei gazdasági egyesületekkel és lótenyésztő bizottságokkal karöltve létesítsenek csikőlegelőket. Visontai Kovách László földbirtokos »A többtermelés az 1928-as konjunktúrában« címen tartott megás színvonalú előadást. Különösen kiemelte, hogy fel kell hívni a magyar gazda-
