Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-02 / 226. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. október 2. társadalom figyelmét arra, mit keres a külföld és mit lehet el­helyezni a külföldön. Ha Ame­rika oly nagy mennyiségű búzát fog termelni, hogy mi nem he­lyezhetjük el terméseinket, ak­kor keresni kell, hogy mit ter­meljünk a bűzafölöslegek helyett. A modern gazdának új utakat kell keresni a termelésben. Ki beszélt pl. még tiz év előtt a nagybani borsőtermeláeről ?, A többtermelés ma nálunk csak szóval van elcsépelve, de a va­lóságban teljesen távolállunk tőle. Az előadás után a következő idevonatkoző határozati javasla­tokat fogadta el a gazdsgyűlés : 1. Folytassa a íöidmüvelés- ügyi miniszter a sziktelenitési, műtrágya ás vetőmagakciót és az akció eredményességét ellen­őrizze, járásockint ilyen minta­gazdaságokat állítson fel. 2. A vizssabdlyozás, az öntö­zés és talajvizlevezetáa kérdését fokozott gondolkodás tárgyává tegye. 3. Az állattenyésztés fejlesztő séí, tejszövetkezeti mozgalmat úgy erkölcsileg, mint anyagilag fokozott mértékben támogassa. 4. A baromfitenyésztést fo­kozza baromfifarmok létesítésé­vel és gondoskodjék arról, hogy a tenyésztők könnyen és olcsón juthassanak tenyészanyaghoz. A gyümölcstermelést fejlesszék és úgy a mennyiség mint minő­ség tekintetében fokozott állami gondoskodás tárgya legyen a gyümölcstermelés. Plősz István, Szigeti Pál, Szek­rényes István, Bene István és dr. Libisch Károly felszólalásai után Ivády Béla országgyűlési képviselő, a Ma­gyar Gazdaszövetség ügyvezető elnöke tartotta meg előadását: A szőlőtermelés jelentősége és a bor értékesítése címen. A szőlősgazdák minden ügyét felölelő beszédben Ivády Béla kiemelte, hogy a borfogyasztási adó teljes el törlése teljesíthetetlen kérés, mert az állam évente 47 millió pangót vesz be ez adó által és ilyen nagy tétel eltörlése meg­ingatná ez államháztartás egyen­súlyát. Ezt az adót csak foko­zatosan lejjebb száliitani lehet. Nagy lelkesedéssel elfogadott határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint A Magyar Gazdaszövetség ál­tal a Tifzajobbparti Mezőgazda­sági Kamarával és a Havasvár­megyei Gazdasági Egyesülettel együttesen Gyöngyösön f. évi szeptember 30.-án rendezett gaz­dagyűlés elhatározta, hogy szőlő­termelésünk évek őta tartő vál­ságának megszüntetése érdeké­ben felkéri a kormányt, utasítsa sürgősen a közgazdasági mi­niszter urat, hogy ezt a nemzeti, közgazdasági, szociális és pénz­ügyi szempontból egyaránt a leg­nagyobb fontossággal birő kér­dést tegye a belső borfogyasztás emelése szempontjából a legsür­gősebb tanulmány tárgyává és a megoldásra vonatkozó javas­lataival lépjen mielőbb a törvény­hozás elé. Mielőtt azonban ezt tenné, arra kérjük a közgazdasági miniszter urat — tegyen összehasonlítást az összes szeszes italok, tehát a bor, a sör és a pálinka fogyasz• tás mérve között, azok termelési, illetve gyártási és adóztatási viszonyai között és azok jelen­tősége között közgazdasági, pénz ügyi és szociális szempontból egyaránt. Délben a Bruckner-vendéglő­ben A tizenhat évvel ezelőtt el­hunyt nagynevű egri bíboros­érsek: Samassa József dr. szü­letésének századik évfordulója napján, hétfőn reggel 9 érakor Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek fényes papi segédlettel requiemet mutatott bs a főszőbesegynázban. A gyászmisén a székesfdkáp- talan tagjain kívül Trak Géza polgármester, Gálbory József kir. törvényszéki elnök, Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgató, vitéz Kolossváry Imre őrnagy, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő. Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, Debre- czeni Dezső rendőrkapitány, az az egri érseki papnevelő-intézet valamint az egri érseki jogaka­démia tanári kara ée ifjúsága, az egri érseki és székesfőkáptalani uradalom tisztikara, továbbá a rőaa. kath. fiú felsőkereskedelmi iskola és az érseki tanítónő- és tanítóképző intézet tanári kara és ifjúsága ii megjelent. A gyász­mise alatt a főszékesegyházi ének bar Meiszner Imre vezetése mel­lett, fuvő zenekar kísérettel, Gal­lér I. komor f-miégű: «Missa pro Defuncto»-ját adta elő. Mise után Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek vezetésével a requiemen megjelentek a főezé- kesegyház alatti kriptába vonul­tak, s Samassa József dr. sírja előtt megkezdődött az emlék­ünnep. • Dutkay Pál pápai prelátus, érseki helynök nagyszabású, c a megboldogult­hoz méltó emlőkbeszédben Sa- msesa József bíboros-érseket mint n8gy főpapot, nagy embert és nagy elmét mutatta be, kinek usBgaira vezető útját csak az ő erényei és képasségei egyenget­ték : vallásos műveltsége és ha- zafisága mellett tudományos, bölcs és feddhetetlen életet élt, vigasztalta, segítette a szenve­dőket, a hitnek tántoríthatatlan őre volt és sokat dolgozott azon mint politikus, hogy a magyar nemzetet a telpedéiből kiemelje. Alapelve ez volt: «Isten után első a haza legyen!« — mon­dotta Dutbay prelátui — s ami­kor előre látta, hogy az ősi er­kölcsök pusztulása Trianonhoz fog vezetni, az egyház és állam összhangját igyekezett előmoz­dítani olyan beszédekben és írá­sokban, melyekben a komoly ér­vek és bölcseleti eszmék oly tö­mörséggel voltak felhalmozva, mint a piramisok terméskövei; az országos ügyek mellett is társasebód volt, amelyen Borhy György a kormányzót, Bozsik Pál dr. Ma­yer földmiveléiügyi minisztert köszöntötte fel. Szent-Ivány Far­kas az egységes munkára, Czett- ler Jenő a kis és nagy gazdák összetartására emeltek poharat, Walter József a sárospataki gazdaegylet elnöke Bsrnáth Ist­vánt köszöntötte fel. nagy lelkiismerettel látta el fő­pásztori teendőit Samassa bíbo­ros, kinek állandóan szivén fe­küdt a papság és tanítók ügye. Ő segítette elsőnek a nagy ár víz, majd a nagy filoxera által sújtott egri polgárságot, ő dön­Eger, október 1. Negyvenegy évvel ezelőtt ősz- szeálit tizennégy tekintélyes egri iparos és megalakította az Egri Keresztény Iparáékor!, amelynek ma már 450 tagja van s kebe­lében külön dalkör (az Egri Polgári Dalkör), műkedvelőegy- les, zenekor Ss sportegylet (Dobó István Sport Egylet) is működik. A negyvenegy évvel ezelőtt elültetett fa vasárnap kivirág­zott : székházat szentelt az Egri Keresztény Iparoskőr s a székház-szentelésen Eger tár­sadalmának minden rétege kép­viselve volt. A megjelent előke­lőségek közül Kriston Endre püspök, Trak Géza polgármes­ter, Kürti Menyhért dr. c. tan­kerületi kir. főigazgató, Baden Antal őrnagy, Török Kálmán pré­post kanonok, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácto», kir. közjegyző, Temesváry Ist­ván dr. tb. vármegyei tiszti fő­orvos és Vizy Miklós dr. pápai kamarás neveit sikerült felje­gyeznünk. Saját zászlaja alatt vonult fel: az egri Katolikus Legényegylet, a postás és tűz­oltótestület, a Dobó- és a Pol­gári-Asztaltársaság, valamint a lábbelikészítők csoportja. A Kör tagjai délelőtt 10 érakor az új otthonukban meginduló új munkához Isten áldását kérték a ciszterciek templomában, hol vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigezgatő ünnepi szentmisét mutatott be. Misa alatt az egri dolgári Dalkör Kalovits Alá jós dr. karnagy vezetése alatt régi ma­gyar egyházi énekeket Ős latin miseréezeket énekelt. Mise után a Széchenyi utcai volt C'ÍMÖ-épületbe vonult az ünneplő közönség, amely öröm­tötte ei a vármegye székhelyé­nek és a kir. törvényszéknek Egerben való megmaradását, ő járta ki a Dohánygyár megépí­tését, ö ajándékozta a városnak az Oroszlán ás Korona vendéglőt. Hosszú élete alatt sok kitün­tetésben részesült, kiérdamelte királyának szeretető!, rang és fe- lekezetcélküli, osztatlan tisztele­tet szerzett magának s megér­demli, hogy mi, áldásos műkö­désének a tsnui, születésének századik évfordulóján kegyele- tes szívvel helyezzük most ide az emlékezés koszorúját. A kriptában Meiszner Imre vezetőiével, a pspnövendókek énekkara Hamssa F.-nek »Beati mortui« és Meisznerek »Pie Jesu« kezdetű mottettait, leheletszerű finom kidolgozással adta elő. Itt említjük meg, hogy az emlékünnepre a boldogult bíbo­ros rokonainak képviseletére Samassa Adolf dr. volt belügy­miniszter kapott meghívást, aki azonban, külföldről írt válasza szerint, kedvezőtlen egészségi ál­lapota saiattnera jöhetett Egerbe. mel tapasztalta, hogy bz Egri Keresztény Iparoskor egy min­den tekintetben megfelelő, im­pozáns épületet szentel ottho­nává. A pár percig tartó ház- szenteléei szertartást vitéz Subik Károly epát végezte. A díszgyűlés 11 órakor kezdődött meg a Hiszekegy elénekiésével. A köri zenekar sikerült nyitánya után a kör vezetősége: Losonczy Sándor h. elnök, Reskovits Mik­lós titkár, Mihalicza Ferenc gazda ős ifjú Taray József pénztáros helyet foglalt a zöld* aBztal körűi, majd Losonczy h. elnök szólásra emelkedett s pár keresetlen szóval a megjelen­teket üdvözölve, megnyitotta a díszgyűlőit. Vitéz Subik Károly apát ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta : — Ebba a házba a keresztény eszme, a keresz­tény munka, a keresztény gondolat voüűlt be a mai napon. Ez az egyesület azon kívül, hogy szó­rakozást nyújt, tanítja tagjait, erősíti őket testileg, szellemileg és anyagilag, elvezeti az iparost oda, arra a helyre, amelyet a régi iparosok a közéletben elfoglal­tak. Célkitűzése: talpraállítani, erőssé, hatalmassá, vezetővé tenni az iparos-osztályt, amely­nek be kell látnia, hogy kereszt nélkül nincs műhely, nincs munka, nincs boldogulás, nincs haladás! — Az iparos hivatást a Gond­viselés is feimagasztalts, hisz iparos: ácsmester ringatta a Megváltó bölcsőjét is és iparos­ról, az ácsmesterről írja a Szent- írás is a gyermek Jézussal kap­csolatban; «Nála nevelkedik nem­csak korban, hanem bölcsesség­ben is.« A régi iparosok tudták Gyászmise és emlékünnep Samassa bíboros-érsek születésének századik évfordulója napján Dutkay Pál pápai prelátus, érseki helynök mondott emlékbeszédet a főszékesegyház alatti sírboltban. Eger, október 1. Vasárnap délelőtt székhazat szentelt az Egri Keresztény Iparoskör Vitéz Subik Károly: »Kereszt nélkül nincs műhely, nincs munka, nincs boldogulás, nincs haladás!«

Next

/
Thumbnails
Contents