Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-09-26 / 221. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal s Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ rtsMTkMxW: Br. CBBAn 6ESITÁV -9 POLITIKAI NAPILAP * feleli, szerkeszti: KELEMEN ANDOB XL V. év/. 221. szám ♦ Szerda * Eger, 1928. szeptember 26. A parfümgyáros bűzbombája. — Levél a főszerkesztőhöz. — Igen tisztelt Főszerkesztő úr! Az Egri Népújság keddi számá­nak vezércikke a november első hetében rendezendő »Magyar Hét« fontossága mellett tör lánd­zsát és kötelességszsrüen pro­pagálja azt a gondolatot, ahogy már eddig is nagyon sok ízben megtette, hogy magyar ember ma­gyar ipari terméket vásároljon. Véleményem szerint azonban gazdasági indokokkal, a hazafi- Ességra való puszta apellálássa), külföldön gyártott tulipánjelvé­nyekkel ez ilyesféle mozgalma­kat népszerűsíteni nem lehet. Szerencsére a «Magyar Hát» gondolata felvetőinek éppen a nekiindulás pillanatában olyan helyről jött egy igen frappáns segítség, egy bomba robbanás­hoz hasonló txplőziő, mely hi­vatva van a nemes eszmét ha­talmas kezdőerővel továbblendí- leni pályáján. Ez az fxplőziő — bocsánat a kifejezésért — egy bűzbomba felrobbanása volt, mely az újság­írói babérokra pályázó francia parfümgyárosnak, Coty kezéből esett ki a lapjának hasábjain leghűségesebb ■ legrajongőbb vevőjének, a magyar közönség­nek önérzetét fröcskölte ba pa- netráns illatával. Eddig Coty fogalom volt. Az utőlőrhetetlen illatok költője, az illatkeverékek nagymestere. Csakúgy dűlt hozzá magyar földről az itthon oly ritkán csengő magyar pengő. Naponta 15—20.000 pengőt vá­gott zsebre tőlüok Coty úr. Hisz’ ez természetes: külföldi, még hozzá ádáz ellenség: francia. Hát ez a Coty egy szép napon azzal lepi meg rajongó magyar közönségét, hogy inkább érzi magát ádáz franciának, mint pénzt szerető üzletembernek b egyszerűen legazemberezi a jám­bor Magyar Miskát. A bűzbomba felrobban. Ma­gyar Miska orrához kap és ön­tudatra ébred. Nini, mióta ez a Coty űr pofonvert, nem is olyan pompás a parfümje, mint ahogy eddig hittem. Nini, mintha a ma­gyar illatszernek is egészen el­fogadható illata volna, csak az A városok miskolci kongresszusa Trak Géza polgármester: »A rendezett tanácsú városokat ki kell vonni a vármegyék gyámkodása alól!« — Módosítani kell a közigazgatási reform javaslatát. Miskolc, szeptember 24. Impozáns külsőségek között zajlott le vasárnap Miskoloon a magyar városok országos kon­gresszusának országos értekez­lete, amelyen a városokat közel­ről érintő nagyhorderejű prob­lémákat vitatták meg. Az érdeklődés homlokterében Várhidy Lajosnak, a kongresz- •zus igazgatőjának előadói ja­vaslata volt, amelynek nyomán egyhangú volt az a megállapí­tás, hogy a városi önkormányzatok fejlő­dését csak külön városi törvény szabályozhatja, a mostani törvényjavaslat nagy veszélyeket rejteget a városok­kal izemben s hogy amikor vá­rosokat érintő javaslatot készít a belügyminisztérium, hallgassák meg a városok szervezetét, a kongresszust is. Az országos értekezlet 10 óra­kor kezdődött a városháza dísz­termében. A városháza kapujá­ban díszruhás rendőrök, a sző­nyegekkel borított lépcsőházban díszruhás hajdúk, a díszteremben a magyar trikolór és a város színei adták meg az ünnepélyes külsőséget. A vita során Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármester azt vitatta, hogy indokolatlan a vá­rosoknak az autonómia meg­nyirbálásával szemben táplált aggodalma. Helyei a törvényja­vaslatnak az a rendelkezése, hogy az alispán kezében marad a ren­dezett tanácsú városok számadá­sának és költségvetésének felül­vizsgálata, azonban az összes kihágási ügyeket kezeli a ren­dőrség b a polgármestereket vá­lasszák életfogytiglani időre. Trak Géza egri polgármester a megyei ellenőrzés megszüntetését kívánja. Trak Géza Eger város polgár­mestere felszőlaláiában elismerte a törvényjavaslat igen sok ée értékes pontját. Ha a kormány nem találta még elérkezettnek az időt arra, hogy a közigazga­tás egész komplexumát egy kü­lönálló törvény keretében oldja meg, akkor a maga részéről ebbe belenyugszik s ezt a rész­leges közigazgatási reformot úgy vesti, amint az adódik. Meg­győződése az, hogyha a részlet­kérdésekben bizonyos kívánal­mak merülnek fel, azokat a bel­ügyi kormányzat feltétlenül ho- uorálni fogja, öt közelebbről a rendezett tanácsú városok kér­dése érdekli. Ennek kapcsán arról szólt, hogy az 1912: 58. törvénycikk megalkotása előtt a rendezett tanácsú városok tiszt­viselőire külön kvalifikáció nem volt előírva.-sms-mg^asss^—mmsB. a különbség, hogy negyedébe kerül. Nosza, seperjünk ki por­tánkról mindenféle Coty-űveget s r nemzeti önérzet nevében ké­szüljünk nagy, kitartó bojkottra. Ügy hiszes», hogy soha sze­rencsésebb pillanatban nem rob­bant fel bűzbombe, mint most, a Magyar Hát propagandája köz­ben. Csak azt kellene valahogy megértetni a magyar közönség­gel, hogy ez a Coty űr ostoba volt s ostobaságában elárulta szívének igaz érzelmeit. Ám az bizonyos, hogy a többi körülra­jongott ■ agyontámogatott kül­földi kereskedők egytől-egyig hasonló érzelmekkel viseltetnek irántunk, barbár náoiőnak tarta­nak bennünket, csak épen nem árulták el eddigelő az érzelmei­ket a búsáé üzlet érdekében. Ugyan még nem tudom, hogy mi lesz a közismert magyar szalmaláng folytán a bojkott­mozgalom eredménye, — őszin­tén szólva félek attól, hogy a nemzeti önérzettől valő elszo- kottságunk msg fog bocsátani egy egyszerű kimsgyarázkcdás- ra — da tddig is ajánlom, hogy egyelőre használjuk fel a bűz- bomba robbanás okozta légköri feszültség energiáit s legalább az idei Magyar Hét alkalmával gyümöicsöztessük az esetből le­szűrhető tanulságokat. Főszerkesztő Úrnak vagyok őszinte tisztelője: V. Á. Vt Egyedül a polgármesteri és a rendőrkepitányi állás volt az, amelynek elnyerésére jogvég- zettiéget írt elő a törvény. Ilyen viszonyok között érthető volt, hogy a rendezett tanácsú váro­sokat beutalták a vármegyék ellenőrzése és irányító hatásköre alá. Ma azonban nem látja szük­ségét ennek, hiszen a rendezett tanácsú városok élén jogi vég­zettséggel biró vezetők vannak. Nincs szükség vármegyei közbe­eső fórumra i?. Éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a kormány vegys ki á nagyobb rendezett tanácsú városokat a megyei törvényhatóság ellen­őrzése alól. A gyöngyösi főügyész aggályai. Hakker Béla dr. Gyöngyös vároB főügyésze is magáévá tette Trak Géza polgármester felfogását abban a tekintetben, hogy el kell választani a rende­zett tanácsú városokat a vár­megyéktől. Tiltakozik a megyei várossá el­nevezés ellen, annál is inkább, mert éppen a vármegyék befo­lyása alól óhajtanak megsza­badulni. Aggályosnak tartja a törvény­hatósági bizottsági tagok meg­állapítási módját, mert igen köny- nyen megtörténhetik, hogy a rendezettt tanácsú városokban éppen az a polgármester lesz ki­zárva, amelyen az egész városi élet alapszik. Chikán Béla dr. pssterzsébeti polgármester arra mutatott rá, hogy a városok kongresszusa ötéves munkálkodása alatt nem ért el semmiféle eredményt. Ép­pen ezért azt indítványozta, hogy a kongresszus ne forduljon egy­előre memorandummal a köz­igazgatási reform tárgyában az illetékes minisztoriumhoz, hanem kérje fel a kongresszus az el­nököt, hogy a megfelelő atmosz­férát teremtse meg a kongresz- •zu8 és az illetékes szakminisz­térium között. Ezután Vásáry István dr. Debrecan város helyettespolgár- mestere: Az önkormányzatra ma fokozottabban szükség van, mint volt akkor, amidőn Ausztriá­val kapcsolatban állottunk, mert az önkormányzat az, amely igazi emelkedett nívójú állampolgári

Next

/
Thumbnails
Contents