Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-20 / 216. szám
Előfizetési di] postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatali Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.« Főszerkesztő: Dr. DRBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 216. szám * Csütörtök ♦ Eger, 1928. szeptember 20. Egyke és semmike. Irta: Krfiger Aladár országgyűlési képviselő. A nemzetek küzdelmében a jognak rendesen annyi hatóereje van, amennyi eleven erő van mögötte. Hogy a magyar igazságot annyiszor letiporták, annak rendesen az volt az oka, hogy a magyar igazság mögött nagyon sokszor kevés volt a magyar ököl. Száz év alatt, 1800-tól 1900ig a magyarság száma megkétszereződött. Ezt a szaporodást a külföldi államok közül elérte egynéhány, de nagyon sok alatta maradt. Mostanság a magyar faj szaporodása a régi arányokat nemcsak hogy nem haladta meg, hanem azokon mesz- sze alul is marad. Nálunk 1920- ban azoknak a családoknak száma, amelyekben férj és feleség élt 1.642.145 volt. Ebből a család- létszámból gyermek nem született 294.007 családban, 1 gyermek született 273.434 családban, 2 gyermek 204.557 családban, 3—5 gyermek született 457.924 családban, 6 vagy ennél több gyermek 419.250 családban. Ezek a számok azt mutatják, hogy két gyermek, vagy kettőnél kevesebb gyermek származik nálunk a családoknak körülbelül felénél. A statisztikai kutatások bebizonyították, hogy amely családban csak két gyermek van, az a család két-három generáción keresztül kipusztul. Eszerint tehát a magyar nemzetnek körülbelül fele pusztulásra van Ítélve, a nemzet feD- tartásában, propagativ erejében csak a másik fele vesz részt és ha nem változtatunk a mai viszonyokon, akkor ez az arányszám, sajnos, még csak növekedni fog a magyarság veszedelmére. Az egyke és a semmiké elsősorban nem gazdasági, hanem morális kérdés. Ha az ember végignézi azokat a falvakat, amelyekben az egykével kell küzdeni, megdöbben, hogy azok a falvak legkevésbbé rendesek, azok a falvak legkevésbbé tiszták. Gondozatlan házak, tisztátalan utcák, gazzal össze-vissza- nőtt kertek vannak ott, ellenben cifrálkodó asszonyok, cifrálkodő „Feleljen már egyszer nyíltan a miniszter: el akarja-e törölni, vagy nem, a borfogyasztási adót?“ A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesületigazgatő választmánya tegnapi ülésén foglalkozott a Ceglédi Gazdasági Egyesületnek a borfogyasztási adó eltörlésére vonatkozó átiratával. Plősz István aldebrői kisgazda, volt nemzetgyűlési képviselő felszólalásában elmondotta, hogy már három éve állandóan foglalkoznak ezzel a kérdéssel minden gazdasági egyesületi, kamarai ülésen és gazdagyűlésen. Nem érti, hogy a kormány még mindig nem intézkedett, pedig a bor értékesítésének egyetlen módja a belfogyasztás emelése, ezt pedig csak a borfogyasztási adó eltörlése segítheti elő. Éppen ezért ne vegyük le napirendről e kérdést mindaddig, j amíga borfogyasztási adó fennáll. Gosstonyi Andor földbirtokos : Teljes mértékben hozzájárulok az elhangzott indítványhoz. A miniszter egyszerűen lerázza ezt az ügyet a nyakáról azzal, hogy a borfogyasztási adó a községek bevételét képezi és a községek háztartása nem bírná el a borfogyasztási adő elengedését. Feleljen már egyszer a miniszter nyíltan: el a karja-e törölni, vagy nem, a borfogyasztási adót? — Nemcsak a szőlőbirtokosokról van itt szó, hanem a szőlőmunkások százezreiről is. Az igazgatő-választmány ezután elhatározta, hogy csatlakozik a ceglédiek akciójához és újabb feliratban kéri a borfogyasztási adő elengedését. Eger város 1929 évi költségvetési előirányzata 145 ezer pengővel emelkedik az üj költségvetés. — Ötvenszázalékos lesz a pótadó. Eger, szeptember 19. Eger város 1929. évi költség- vetési tervezete elkészült és szombaton délután a képviselő- testület közgyűlése elé kerül. A költségvetési tervezet, amelyet a közgyűlés kisebb-nagyobb vita, gyengébb vagy súlyosabb kritika után ugyan, de mégis bizonyára elfogad, közel kétmillió pengő végösszeggel zárul és száznegyvenötezer pengő leányok, korcimáző férfiak, üres templomok, de szombattól hétfőig tele pálinkamérések. Ezekből a községekből koporsóval szállítják ki a magyarságot, ellenben szekérrel jön be az elhagyott magyar tanyákra, magyar házakba az idegen lakosság. A Dunántúl, egyes községekben, a felosztott nagybirtokokra, nem lehetett kapni magyar lakosokat. A szomszéd községből, idegen lakosság jött s a magyar község határaiban felosztott nagybirtokon, idegenek szaporodnak. Az első generációban még törik egymás nyelvét a magyarok és idegenek, de a magyarok egymásután pusztulnak ki, a magyar udvarházak egymásután válnak gazdátlanokká, azokat ellepi az idegen. Ennek az egykével fertőzött népnek morális színvonalát kell emelni és ezen a téren a Ielkészkedő papságra és tanítóságra vár az első feladat. De nem elég a puszta erkölcsi prédikáció, hanem szükséges az erkölcsi törekvéseket büntetőjogilag is alátámasztani. A gyermek életét egyetlen egy büntetőtörvénykönyv olyan gyenge védelemben nem részesíti, — majdnem védelem nélkül hBgyja — mint a mi annyiszor dicsért, de a reformra már réges-régen megérett magyar büntetőtörvénykönyvünk. Haladék nélkül kell az összes gyógyszerek alkalmazásához hoz- zányulni, még mielőtt a nemzeti életnek ez a rákbetegsége any* nyira elharapózna, hogy még a feltámadás puszta reményétől is megfoiztanők ezt a sok vért vesztett, ájult országot. vei haladja felül a múlt évi költségvetés végösszegét. A főösszesítések szerint a szükséglet 1928-ban: 1.818,203 R, 1929-ben: 1.963,577 P. A többlet tehát a szükségletben 145,374 P. A fedezet 1928-ban: 1.648.370 P., 1929 ben : 1.741,022 P. A fedezeti többlet tehát 92,652 P az 1929. évre. Az új költségvetési évre tehát 222,555 pengő hiányt kell fedezni pótadókból. Ezen hiány fedezésére a pót- lékolhatő 447,328 pengő adóalap után 50%-os községi pőtadő 223,664 pengőnek kivetése válik szükségessé, mely összeget egybevetve a hiánnyal, marad fedezeti többlet 1109 pengő. A fenti összehasonlításból kitűnik, hogy a szükséglet nem egészen 8% kai, a fedezet nem egész 6%kal emelkedett. Tehát a szükségleti emelkedés 2%-kai haladta meg a fedezeti emelkedést. De mart a pőtadő- alap is emelkedett, a hiány az 50% keretében fedezhető volt. A szükségletnek a bevételnél nagyobb arányú emelkedését — az indokolás szerint — az idézte elő, hogy a vármegyének fizetendő hozzájárulás 13,135 pengővel emelkedett, a rendőrségi költségekhez pedig 37,800 pengő hozzájárulás háríttatott a városra. Ha ezen két tételt leszámítjuk, a fedezeti és szükségleti emelkedés azonos. A szükségleti emelkedésnek több mint fele az utak fentar- tására és építésére esik. De ha figyelembe vesszük a háború kezdete óta leromlott, a vízvezeték és csatornázás által feldúlt, ma már szinte járhatatlan uta- inkat, az itteni emelkedés nagyon is indokolttá válik. A költségvetési előirányzatot az alábbi általános ismertetéssel terjesztik elő: — Költségvetésünk egybeállításánál ez évben is éppen ügy, mint a múltakban, igyekeztünk a legmesszebbmenő takarókossági elvet szem előtt tartani. Kiadásainkat csak a legszükségesebbekre szorítottuk. Az egyes rovatok szükségletét a legnagyobb pontosság-
