Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-08 / 156. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egg es szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV « POLITIKAI NAPILAP » Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 156. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. július 8. A Szent István-heti ünnepségek jelentősége. A magyar nemzet nagy csa­ládi összetalálkozása lesz az idei Szent István-bét. Az a lelki vál­ság, mit a forradalom okozott, most már teljesen elmúlt s a magyar nemzet újbői képes rá, hogy megmutassa egységét, ös­szetartását, a nemzeti gondolat­hoz való ragaszkodását. A Szent Iatvén-hét az idén nemcsak a főváros és a vidék lakosságának testvéri találkozására ad alkal­mat, hanem azok is közénk fog­nak érkezni, kik évek óta elsza­kadtak tőlünk és a külföldön ke­resik boldogulásukat. Kell is, hogy a magyar egy­ség létrejöjjön ! Most kezd felénk fordulni a külföld belátása s an­nál hamarább remélhetjük a hibáknak jóvátételét, minél na­gyobb egységet s összetartást tanúsít a magyar nemzet. Csak az erős cselekedni tüdő és er­kölcsi erőkkel mozgatható népek azok, amelyeknek Kelet-Eurőpa ujjárendezésében szerep juthat. Eurőpa -vezető népei érzik, hogy meg kell teremteniük az igazi békét, s ez csak úgy lehetséges, ha olyan nemzet kap Kelet- Eurőpa rendezésére mandátu­mot, amely erkölcsi erejével és termelőképssségével a dunai né­pek élén tud járni. A Szent István-hét, amelynek programmja az idén két hetet ölel fel, s amelynek kimagasló eseménye most is az augusztus r20.-iki körmenet lesz, alkalmat Mad rá, hogy a magyar nép meg- s mutassa a benne rejlő erőket. Erő az, hogy ha nagy tömeg gyűl össze nagy eszmék de­monstrálására, de ez csak az ünnepnap megnyilatkozása. A Szent István ünnepek alatt azonban meg fognak nyilatkozni a magyar nemzet hétköznapjai is. Mezőgazdaság, ipar és keres­kedelem versenyeznek ezeken a napokon abban, hogy minden téren bemutassák a magyar tö­megek termelőképességét. A sportesemények sorában, a leg­fontosabb athletikai bajnoksá­gokon kivül nemzetközi mérkő­zéseknek is színhelye lesz Buda­pest, ahol a magyar erő fog ve­télkedni a külföldi versenyzők legjobbjaival. A Korona szálló építéséhez Eger, július 7. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén kellemetlenül érte­sültünk arról, hogy az eredetileg 600 ezer pengő összegig terve­zett Korona szállő 900 ezer pen­gőbe is belekerül a városnak. Ez többféle meggondolásra int bennünket. Elsősorban arra,hogy igazunk volt, amikor az építke­zés munkába adásánál azért har­coltunk, hogy egri vállalkozó kapja a megbízást. A bizottság több tagja és mi is azt mondot­tuk, hogy az egri Nagy Testvé­reknek adják oda ezt a munkát, még akkor is, ha az 40—50 ezer pengővel drágább mint a pesti cég. A bölcsek akkor azzal ér­veitek, hogy Eger város háztar- tátában 40—50 ezer pengő rend­kívül nagy szerepet játszik. (Ez igaz, de miért nem gondolkoz­tunk így a csatornázás és víz­vezeték munkálatba adásánál is?) és a legolcsóbb pesti cégre bíz­ták a Korona építését. A Korona most mégsem 600 ezer pengőbe, mégciak nem is 650 ezer pen­gőbe, hanem 900 ezer pengőbe, tizenegy és egynegyed milliárd koronába kerül a városnak. Be- vallhatjuk-e ezek után, hogy semmivel sem járt volna rosz- szabbul városunk, ha az egri Nagy Testvérek építik a Koro­nát? Bevallhatjuk-e, hogy ennél az ügynél vitéz Subik Károly­Bégen nem látott történelmi felvonulást fognak bemutatni a legkiválóbb magyar művészek a Szent István-hetek két napján, augusztus 19.-én és 20.-án. E kosztümös és látványos felvonu- lásokbon megelevenedik a ma­gyar múlt, a jelen és jövő. Nem­zetünk nagyjai, ezer esztendő legkiválóbb vezérei vonulnak el korhű kíséretükkel a nézők sze­me előtt, utánuk felvonulnak az elszakadt magyar városok szim­bolikus képei s végül a jelen fog következni, mindaz, ami ma a tömegek gondolataira és han­gulatára hatni tud. A félárú vasúti- és hajójegy, amely az idén két hétea keresz­tül lesz érvényben, lehetővé te­szi, hogy a legszegényebb em­nak és az Egri Népújságnak volt igaza? Bizonyos, hogy egy új, tisz­tességes, modern szálloda kellett a városnak. Örül az ember, ra­gyog az egri polgár szeme, ha megtekinti az impozáns, nagy szállodát, amelyet büszkeséggel tudunk majd megmutatni az ide­gennek. Kérdés azonban, hogy szabad volt-e szállodát építtetni ilyen áron és csak ilyen áron lehetett-e megépíttetni a már föltétien szükségesnek mutatko­zó űj egri szállodát. A végén a jelek szerint közel egymillió pengőbe kerül a városnak ez űj Korona. (A régi Koronában egy banketten azt mondta egy te­kintélyes közéleti férfiú : Koldus ember rongyos ingére nem gyé­mántgombok kellenek.) Mert tessék kiszámítani, hogy ennél a befektetésnél csak a 10 százalékos kamat fedezésére évi százezer pengő bevételre volna szükség, de hol marad még a tőketörlesztés fedezéséhez és az ilyen nagy üzemnél bizo­nyosan óriási rezsi fedezéséhez Szükséges bevétel ? Legalább kétmilliárd korona évi jövede­lemre lesz szüksége az új Ko­ronának. Honnan veszi ezt be Egerben ? Itt ma csak arról beszélhe­tünk már, hogy mennyi les., az évi ráfizetése a városnak. Mert berek is kivehessék részüket ab­ból a programmből, amelynek máris gazdag tárháza még nap- ról-napra bővül, szépül és gaz­dagodik. Magyarország egyházi, hivatali és társadalmi előkelő­ségei fogtak össze, hogy Buda­pestnek ezt az ünnepét minél emlékezetesebbé tegyék. A kör­menet, amelyen százezrek fog­nak résztvenni, a Bűzaünnep, amely a magyar nép hódolatát mutatja be a Kormányzó Úr előtt, a színházi, kulturális és sportesemények, valamint a gyö­nyörűnek ígérkező augusztus 20.-iki tűzijáték a Dunán; ez mind olyan, amiből lelkesültsé- get meríthet a Szent István-hetek közönsége a jelenre és bátorsá­got a jövőre. bérlőt sem találunk olyat, aki a Korona után a városnak csak a kamatterheket és a kölcsön tör­lesztését megfizesse. A Korona építkezésénél ismét tovább nyúj­tóztunk, mint ameddig a takaró ért. És sajnos, itt már késő min­den ilyen megállapítás, itt leg­feljebb a teher elviselésének mód­jairól lehet még beszélni. Jó len­ne azonban, ha azok, akik lel­kes megvalósítói az ilyen áron való űj Korona-szállónak, meg­nyugtathatnák a közönséget an­nak a megismertetésével, hogy miképpen gondolják ők itt meg­kímélni a várost egy óriási új tehertől ? A repce aratását befejezték. Megkezdődött a búza, rozs és az őszi árpa aratása. — Szőlőből jó közepes termés várható. Budapest, julius 7. A földmivelésügyi minisztérium legújabb vetésjelentése ma dél­ben került a nyilvánosság elé. A legutóbbi két hét alatt az idő­járás a kalászosok érését ked­vezően előmozdította. A repce aratását befejezték. A búsa ara­tását az Alföld több vidékén megkezdették. A rozs aratása is több vidéken megkezdődött, úgy­szintén az őszi árpáé is. A ta­vaszi árpa érik és a zab is ked­vezően fejlődik. A tengerinek esőre lenne szüksége. A burgo­nya, cukorrépa és takarmány- répa jól fejlődik. A kerti vete- mények is szépek. Gyümölcsből a diótermés gyenge lesz. A szőlő fejlődését a száraz időjárás kedvezően be­folyásolja. Jő közepes szőlőter­més várható. A borárak estek. Schandl Károly az OKH. el­nöke szerint a kalászosokból 2 millió méter­mázsával nagyobb termésre van kilátás, mint a múlt évben. A gazdák nagy mértékben vették igénybe a 8 százalékos zöldhitelt. Az OKH. utján 300 községben 120 szövetkezet foglalkozik a gabo­na vásárlásával. mem míBPB BWWBBHSSRBjBHBDMWBWl — Az angol alsőházban négy interpellációt jegyeztek be a ma­gyar—oláh optánspörröl. — Norvégiában kevezették a bűzamonopőliumot.

Next

/
Thumbnails
Contents