Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-08 / 156. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 július 8. Hiányzik a jó egri bor az egri vendéglőkből Intézményes megoldásra van szükség az egri bor árusításának kérdésében. Itta RT ós ^ TARTÓS KÉNYELMES «■»ff------ KÉNYELMES K ÖNNYŰ iB.------ KÖNNYŰ K ELLEMES KELLEMES <?Jü_____lettartamát olcsó T ARTÓS ........................................................................ TARTÓS KÉNYELMES - - - # ~ KÉNYELMES könnyű avat Ipkinlvp a könnyű KELLEMES --------”-------' ' * * ' 7"' KELLEMES o lcsó világ legolcsóbb olcsó) TARTÓS ............................................................ - - - TARTÓS K ÉNYELMES CÍp Őj 6. SZGrkCZC* — KELLEMES KÖNNYŰ ..5............................................ KÖNNYŰ o U cl 6 *<* anyagfAt teT A R T CÍ) S ^ ~ ~ - — - - U1’ JA DT CÓ ö kényelmes leintve a lesjideá* kényelmes KÖNNYŰ -------------------------------------- KÖNNYŰ KE LLEMES ]]sal*l) nyárt Vise- KELLEMES TARTÓS 1 ♦ & 1 -a * * TARTÓS KÉNYELMES let. SORaig tart- KÉNYELMES KÖNNYŰ -----------------. - -----------------• — KÖNNYŰ k ellemes és kevésbe kerül kellemes OLCSÓ ---—---------------------------------------— OLCSÓ T ARTÓS DorCO CipÓ TARTÓS KÉNYELMES ügyeljen avédiegyre KÉNYELMES könnyű , könnyű KELLEMES —---------—TS-------------KELLEMES Szervezett rablóbanda fosztogatja a környékbeli templomokat Egy reszelő, egy véső és egy gumisarok-nyom alapján kutatják országszerte a banda tagjait. * Eger, július 7. Idegen forgalom. Egyik gaz- daiági reménye Egernek. Az idegen, amikor meglátogatja Egert, a várói történelmi emlékeinek megtekintése é> az uszodák vagy fürdők után elmegy a vendéglőbe is. Az idegen sok jót hallott az egri bőrről. Az egri vendéglőben tehát föltétien egri bort, jő egri bort akar inni. Da csak akar .. . Mert ma az a helyzet, hogy az egri vendéglőben tisztességei, jófajta, nemes egri bort nem lehet kapni. Legalább ia azokban a vendéglőkben, amelyekben az idegen forogni szokott. A napokban történt, hogy a városunkba érkezett idegenekkel elmentünk egri vendéglőkbe. Azért nem egy egri vendéglőbe, hanem vendéglőkbe, mert jő egri bort kerestünk. Da sehol sem találtunk. Az asztali borok kevert alföldi, egri, verpeléti, erdőtelki, hevesi ■tb. termések voltak, a kimondott egri jelleget egyiken sem lehetett megállapítani. A jobb és drágább palackozott borok : váci, gyöngyösi, dunántúli és hegyaljai eredetűek, de egri, az nem volt közöttük. Hát, igen tisztelt szőlősgazdák, és a szőlőtermelő városnak érdemes tanácsa, ennek az állapotnak nem volna szabad így maradni. Mert az szégyene a A Szeretet szerepe a gazda életében.*) Irta: Szent-lvány Farkas apci föld- birtokos. Gazda a gazdához könnyen szól. Mi könnyen megértjük egymást. Az erdő, a mező, a szabad természet, Itten legkedvesebb gyermekei vagyunk mindnyájan. Egy a gondolkozásunk, egy a szavunk járása, egy az imádságunk, közös a munkánk és örömünk, a bajunk és bánatunk. Eöztetek nőttem fel, közietek élek és dolgozom, veletek együtt. Éppen ezért ösmerem erényeiteket, de épp úgy ösmerem hibáitokat is. Éppen ezen hibáitok közül egyik iegáltalánosabbat, a sze retet hiányát a gazdálkodásban, akarom ma szóvá tenni. Az Űr főparanciolata azt mondja: »Szereid a te Uradat * A pásztói katholihus nagygyűlésen mondotta el ezeket a szerző. Annak idején tudósításunk kereteibe nem fért már be ez a beszéd, ezért a mai vasárnapon adjuk azt közre. Több gazda olvasónk ugyanis, aki hallotta e beszédet, kérést intézett hozzánk, hogy tegyük lehetővé, hogy Hevesmegye valamennyi gazdájához eljuthasson ez a beszéd. Szerk. és akadálya az idegen forgalom fejlődésének, hogy egri vendéglőkben nem kapunk a legkitűnőbb egri borokból. A szőlősgazdáknak és a vendéglősöknek a borfogyasztás emelése szempontjából, a városi tanácsnak pedig a város jóhírneve szempontjából kellene valamilyen intézményes megoldást találni arra, hogy Egerben tisztán kezelt, jő minőségű egri borokat kérjenek a vendéglősök. Ma olyan olcsó a bor, hogy a Braun, Gröber, Bayer, Bevesy, Hunyor stb. féle jóborok igazán elérhető, alacsony áron kaphatók. Elsőrendű jő egri bort árulnak a saját termésű borokat árusító termelők is. Ezeknél 110 fillér, 160 fillér árért már zamatos jő bort adnak. A vendéglősök is mérhetnek olcsón jő egri bort. Ha jő bort mérnek, nagyobb lesz a fogyasztás és több lesz a haszon is. Mert higyjék el, annak hogy üresen ásítanak az egri vendéglők, nemcsak a nehéz gazdasági helyzet az oka, hanem az indokolatlanul magas árak mellett az is, hogy a jő zamatos, egri borokból még mutatóba sem kap a vendég az egri vendéglőkben egy idő óta. «mraBanmnnii — Az afgán királyi pár befejezte európai körútját és visszaérkezett Afganisztán fővárosába Kabulba, ahol a lakosság határ tálán lelkesedéssel fogadta őket. Istenedet, teljes szivedből, teljes telkedből és minden erődből.« Továbbá: »Szeresd felebarátodat, mint tennmagadat.» Ami az Inten iránti szer etetet illeti, hát ki szerethetné jobban a Mindenhatő Istent, mint a gazda, aki végeredményében, amennyire mindentől és mindenkitől független, annyira Isten kezében van s oly gyakran érzi közvetlen magán a jő Isten áldását, V8gy büntető kezét, mikor, hogy megérdemli. Ki van abban a szerencsés helyzetben, hogy napről-napra, jóformán percről-percre alkalma legyen látnia és értékelnie a mindenható teremtő Isten hatalmas alkotását, a végtelen mindenséget. A hangyák szorgos, munkái seregétől kezdve, mely korán reggel, első lépésünkkor lábunk alá kerül, a pacsirta reggeli imád- ságos énekén keresztül, a buza- kalász csodálatos képződésének szemlélete, melyből mindennapi kenyerünk készül, a nap érlelő melege, az enyhet és üdülést hozó nyári meleg eső csakúgy, mint a félelmetes égi háború, szóval korán reggeltől kezdve, Mint előrelátható volt, a templomrablásokra szövetkezett rablóbanda, miután a mezőkövesdi, dédesi, szikszói, gyöngyösi és upponyi templomokat kifosztotta, működése színterét a tiszántulra tette át. Röviddel a gyöngyösi betörés után a templomra blők már Debrecenben jártak, ahol a Szent Anna templomot fosztották ki ugyanolyan körülmények között, mint ahogyan a borsod- megyei, illetve hevesi templomrablásokat elkövették. A templomrablás módszere haegész napon keresztül, a késő esti, holdvilágos és csillagos égig, minden-minden a mindenható hatalmas teremtő Istenről beszél nekünk. Kit mi gazdák, a reggeli és déli harangszőnál éppúgy, mint az estélinél, levett kalappal kezünkben, többnyire a szabad természet ölén, Isten leggyönyörűbb templomában, imádunk, áldunk, félünk és minde- nekfölött szeretünk. Ami pedig a felebaráti szere- tetet illeti, hát ki van jobban rászorulva, hogy őt is szeresse felebarátja, tehát ő is szeresse azt, mint éppen a gazda ? Segítjük egymást, közösen védekezünk a közös ellenségek ellen, szeretjük egymást. Ugy-e, hogy ennek igy kellene lenni ? De sajnos, nincsen így ! A legtöbb gazda eleget gondol tenni keresztény katholikus mivoltának és a szeretet parancsának avval, hogy midőn hozzáfog valamilyen munkához, elmondja, hogy »Isten nevében«, midőn elindítja lovát vagy ökrét a nehéz munkára, felsőhajt, hogy »Jézus segijj*, megbillenti kalapját egy-egy utszéli kereszt tározottan mutatja azt a feltevést, hogy a rendőrhatóságok egy jól szervezett betörő bandával állanak szemben, amelynek tagjai pusztán templomrab- lásra vetették rá magukat. Ezt a feltevést igazolja az a körülmény, hogy a tiszántul akkor kezdtek működésbe, amikor már Borsodban égni érezték lábuk alatt a talajt. A debreceni templomrablásnál a rutinirozott tolvajok nem jártak el a szokott óvatossággal. A betörés színhelyén olyan nyoelőtt vagy a harangsző hallatára, de léleknélküli, értéktelen, üres szavak és mozdulatok ezek csak, vallásos érzület, Istenre való gondolás ős az <3 szeretető nélkül. Azért azt mondom tehát nektek, kedves keresztény katolikus gazdatársaim, hogy miután mi gazdák vagyunk a jó Istennek azok a kiváltságos kedvelt- jei, kik csak Tőle függünk, csak Őt féljük, kik jóformán egész életünket az ö jelenlétében, az Ő szemeláttára, az Ő közvetlen közelében éljük le, kiken állandóan rajtunk tartja áldó vagy feddő kezét, kik percről-percre érzékeljük ez ő végtelen hatalmát, jóságát és irántunk való atyai szeretetét, mindezek következtében, kötelességünk nekünk, gazdáknak előljárni és példát mutatni, Istenfélelemben, az Ö imádatában és szeretetében, azoknak az egyéb foglalkozást űző embertársainknak, kik nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy állandóan olyan közel legyenek a jő Istenhez, mint mi gazdák vagyunk. (Folyt, köv.) városnak
