Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-01 / 201. szám
ab a 16 FILLÉR tfCSTI Kíff. (]■')>, Z 1928 S7Fp m k % 7' I r Előfizetési di] postai szállítással: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ KENUSIG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres dl)- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DBBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 201. szám Szombat Eger, 1928. szeptember 1. 'A városok gondja. Legutóbb a pénzügy- és a népjóléti minisztériumban arról folyt a tanácskozás, bogy a városok miképen fedezzék azokat a súlyos pénzbeli kötelezettségeiket, amelyek a közüzemek építése útján szakadtak a nyakukba. A tanácskozás egyelőre negatívumokkal végződött: a háztulajdonosok a tönkremenés veszélye nélkül nem tudják ezeket az összegeket kizárólagosan viselni, a terheket a lakókra áthárítani pedig nem Bzabad. Mivel pedig kétségtelen, hogy az adósságot meg kell fizetni, egyelőre a minisztériumokban, meg a polgármesteri szobákban azon törik a fejüket az emberek, hogyan lehetne ebből a súlyos helyzetből kikecmeregni. Addig is, amíg valami okosat kisütnek, nézegessük ennek az éremnek is mind a két oldalát. Az alapvető kérdés, miért nehezednek most súlyosabban a városok háztartására az ilyen terhek ? Azt szinte általános igazságként meg kell állapítanunk, hogy az ilyenféle berendezkedések, mint: vízvezeték, csatornázás, villanyvilágítás berendezési és szerelési költségei a békebeli árakhoz képest lényegesen emelkedtek amióta a béke- szerződések ércbányáinkat .idegeneknek ítélték oda. — Egy statisztikus kiszámította, hogy ha az országhatárt mindenütt elzárják, félév múlva még a lovak patkolásához szükséges nyersanyagot is csak úgy pótolhatjuk, ha a kész vasárukat olvasztjuk be. — Köztudomású az is, hogy épen az alacsonyabb fokú fizikai munkának bérei is emelkedtek a békeévekhez viszonyítva. Közbevetőleg még csak azt jegyezzük meg, hogy ne gondolja senki, hogy ezért a fizikai munkás életnívója javult volna, mert őt is sújtja a drágaság. Tehát a közművek létesítése ma sokkal drágább mulatság, mint régen volt, viszont azok létesítésére — magára a munkaalkalomra is — nagyobb szükség van, mint azelőtt. Viszont a közművek létesülése mindenkire előnyt jelent: az A Speyer-kölcsönből épült közmüvek költségét nem fogja a lakókra hárítani a kormány Vass miniszter döntött a polgármesterek kérelme felett. A vidéki városok polgármestereinek küldöttsége szerdán felkereste Fass Jőzsef népjóléti minisztert és arra bért?, hogy módosítsa a legújabb lakásügyi szabályzatoknak azt az intézkedését, amely a háztulajdonosokra hárítja teljes egészében a vízvezetékkel és csatornázásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. A polgármesterek arra kérték a népjóléti minisztert, hogy azokban a vidéki városokban, ahol a háború után nagyobb költséggel létesítettek vízvezetéket és csatornahálózatot, hárítsák az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat azokra, akik tényleg élvezik a közüzemi szolgáltatások előnyeit, vagyis i a háziurak helyett a lakókra. A népjőlétijminiszter megígérte, hogy jóindulattal fogja kezelni a polgármesterek kérelmét. Értesülésünk szerint azonban nincs módjába teljesíteni ezt, mert erről a kérdésről az annak idején 8888/972. szám alatt kiadott, a lakásügyi korlátozások fokozatos megszüntetéséről szőlő miniszterelnöki rendelet 10. §-a intézkedik. E szakasz szerint a közüzemi költségeket a lakóknak nem kell megtéríteniük a háziúr számára s ezt a rendelkezést megváltoztatni a népjóléti miniszternek nincs módjában, annál kevésbbé, minthogy ez csak külön miniszterelnöki rendelettel történhetik. A mai gazdasági helyzetben, amikor a lakókat éB a kiseg- zisztenciákat fokozottabb mértékben kell a kormánynak védenie, teljességgel lehetetlennek tartja a miniszter, hogy ezt a módosítást keresztül lehessen vinni. Azért sem óhajt a népjóléti miniszter változtatni ezen a rendeletén, mert annak idején az volt a cél, hogy könnyítéseket nyújtsanak a lakóknak, hiszen a házbérek emelkedésével a telkek és házak értéke úgyis ismét 100 százalékra emelkedik. A pénzügyminiszter találhatna ugyan módot, hogy a lakosságra hárítsák a Speyer-kölcsönből létesítőt! közüzemek amortizációját, — amennyiben a vidéki városok erre máskép fedezetet találni nem tudnának — ez azonban csak a közüzemi szolgáltatások kérdésétől függetlenül tör- (A ténhetne. A pénzügyminiszter' A , szerint ilyen újabb adót mög^/xM sem engedélyezhet a kormány, J V még akkor sem, ha a városok megszavaznák a községi pőtadó emelését. A népjóléti miniszter tehát azon az állásponton van, hogy a városoknak ilyen irányú akciója sikerre nem vezethet a ezért ezt a kérdést a kormány nem is óhajtja tárgyalni. Konzervgyárat Egernek! Aki az egri piacon a hajnali órákban gyakran széttekint, akár mint eladó, akár mint vevő, láthatja, hogy szép konyhakerti veteményeket vagy gyümölcsöt néha túl olcsón, néha pedig két- szer-háromszor oly drágán lehet vásárolni. Egy-két hét mindössze az idökülönbség. Ez évben a gyümölcs, tavaly a zöldbab, káposzta, paradicsom és gyökér voltak oly olcsók, hogy több helyen kénytelenek voltak az állatokkal feletetni a kimaradott árúkat, hogy ha- szontalanúl meg ne romoljanak. Most igen nehéz télnek nézünk eléje. Mily hasznát látnánk, ha bőségben fölös terményeink konzerváltatnának s nem vesznének sokszor kárb8, romlandóságuk miatt! Az idén az aszály miatt zöldségféle kevés lesz, de annál bővebben van gyümölcs. Ez romlandó, de konzerválva mind lehetne értékesíteni. A konzerváláshoz való bádogdobozokat talán a Lemesárúgyár is képes volna előállítani, helyiségnek pedig a régi-gőzmalom hátsó épülete volna alkalmas, hol a háború alatt már aszalták egészségügy javulása haszon az államra és a községre: a tűzbiztonság növekedése mindenkire, a közmű emeli a házértéket is bizonyos fokig, viszont a lakóra rengeteg előnyt és megtakarítást jelent pénzben, egészségben, de főleg munkaerőben. Ezeket kell megfontolni és azt kitalálni, hogy milyen arányban viseljék a közüzemek előnyét élvezők, annak terheit! Sky. a levesbe való zöldségeket. A konzervek, mint tudjuk, évekig eltarthatők. A termelők szívesen vinnék a piachoz közeleső konzervgyárba terményeiket olcsón, a helyett, hogy vissza- cipelve, még a zöldbabot is fel- etessék némelyek a szarvasmarhával. Egyes budapesti üzletekben a múlt évben rengeteg főzelék- gyümölcs és savanyúfélőket raktak be s márciusra már konzervgyárból voltak kénytelenek beszerezni s kitűnt, hogy az sokkal olcsóbban tudja előállítani, mint magánosok. A korareggel kimaradt gyümölcs, pld. a körte, befőzve, aszalva, íznek készítve jobb s olcsóbb lenne mint teszem: a banán, felvenné azzal a versenyt, s ki is küszöbölné az ily külföldi gyümölcsök nagy részét. Eger, 1928 augusztus 31. Mitítzky Pál. — A hajduszoboszlói mélyfúrásnál 84 fokos vizet találtak. Debrecenből jelentik : Az állami mélyfúrás hajduszoboszlói kirendeltsége Pallér Gusztáv főmérnökkel az élén a második mélyfúrásnál 1800 méter mélységig jutott el. E mélység 210 méterrel haladta meg a már meglevő gyógyforrás mélységét. A második fúrásnál 84 fokos vizet találtak. Tehát 11 fokkal melegebbet, mint az előbbinél. Szakkörökben a második fúrástól igen szép eredményeket remélnek.
