Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-01 / 201. szám
\ \ \ 2 \ X V EGRI NÉPÚJSÁG Nagyságos dr. Magyar Árpád kórházi főorvos úrnak Kedves Barátom! Az Egri Népújság 198. számában megjelent közegészségügyi panaszai' dat jobban szerettem volna veled szóbelileg megtárgyalni, ha azokkal egyenesen hozzám fordultál volna, mert a mi témáink hírlapi polémiára nem alkalmasak, nem is óhajtom erre vinni azt, de jelen esetben, minthogy a közönség elé került, kénytelen vagyok ezúton Neked elmondani teljesen higgadtan és tárgyilagosan az ide vonatkozó adatokat, s minthogy mindkettőnk foglalkozásának végcélja a közjóiét, közegészség előbbrevitele, remélem, hogy meg fogjuk találni a kölcsönös megértés terét. Első sorban meg kell állapítanom és Magad is be fogod látni, hogy a tuberculozisra vonatkozó adataid kiinduló pontjaid és következtetéseid túlzottak. E tekintetben egyébként a tüdőbeteg gondozó működésének megindulásától is lényeges javulás lesz várható. Hogy a »Meszes-köz« már fekvésénél fogva is nem a leg- hygienicusabb pontja a városnak ez sajnos igaz, de az is igaz, hogy kötelességünk — amennyire csak lehet — azt is hygienicussá tenni. Ugyanis egy oldalról a patak, mely a szeny- vízcsatorna elkészülte előtt egy *noli me tangere«-t képez. Más oldalon a nyilt piac, harmadik oldalról a húspiac, mind olyan tényezők, melyek a vásárcsarnok végleges megoldása előtt nehéz feladatokat gördítettek a múltban is és jelenben is ezen utcának hygienéje elé. Hogy a Meszes-közben egy betontartálynak kell lennie, ahová a mészárosok a hulladékokat és boltjuk szemetjét elhelyezik, nehogy azok boltjukban büdö- södjenek, az szükséges. Viszont feltétlenül szükséges az, hogy ezen láda naponta desinficiál- tassék és feltétlenül naponta az esteli órákban kiüríttessék. Itt elismerem tárgyilagosan, hogy a városi hatóság hatáskörén kívül 6BŐ okból az utóbbi napokban a kihordásnál néhányszor késedelem történt; ami a polgármester úrnak mai napi intézkedése folytán máskor elő nem fordúlhat. Nem szabad azonban megtörténnie annak, hogy a Msszes-köz lakói kibújva a városi szemétfuvarozási illeték fizetése elől, ugyancsak ezt a gyűjtő-medencét használják fel a házi szemét kihordásra, de úgy, hogy csak a medence mellé öntik a szemetet, dinnyehajat stb., de a nap minden szakában ; úgy hogy ez által a naponkint többszöri takarításnak minden nyomát is illuzori* uná teszik és ugyancsak így jár el ott a környék lakossága a szemétnek, dinnyehéj stb.-nek a patakba való dobálásával is, — amit bármilyen gyakran tisztogatnak, mindig piszkos. Ami már most az illemhelyeket illeti — itt az iskola és a nevelés mulasztott sokat! Hiszen a végleges rendezésig jelenleg is van két ideiglenes illemhely, egy a Húspiacon, egy a Haltéren ; de a most dívó rendszer kényelmesebb! Itt jelzem, hogy a legközelebbi jövőben, a csatornázás befejezésekor, tudomásom szerint, a piac kapja legelsősorban a teljesen hygienikus nagy illemhelyet. Addig is, mig végleges megoldást nyer a Meszes-köz, Szu- nyog-köz, a patak partja belvárosi részének hygienéje, a polgármester űr a mai nspon úgy rendelkezett, hogy ezen helye ken egy menházi ápolt városi karszalagos őr (rendőrőrszem a kicsiny létszám miatt nem vehető igénybe) fog állandóan felügyelni, hogy a szemétládai szó- metelési, illemhelyi rendetlenséNagykállő községben egy 14 éves kisleányt találtak, aki Teréziának nevezi magát. Kihallgatásakor a gyermek előadta, hogy Kutas somogymegyei községbe való, honnál a múlt év júniusában egy Lengyel Ibolya nevű 22 éves leány rabolta el; Lengyel Ibolya hegedülve járja be a falvakat és könyőradomá- nyokat gyűjt. Öt Nagykállóban több, mint egy évi kóborlás után, elhagyta. A talált Terézia még azt is elmondotta, hogy Lengyel Ibolya mindenütt vesz maga mellé kisebb leányokat, — kiket később Eger, augusztus 31. Hetekkel ezelőtt veszedelmes lépfenejárvány tört ki a péter- vásárai járás községeiben. A hatóságok mindent elkövettek a vész pusztításainak korlátozására, mégis azóta valósággal geket megakadályozza, ugyancsak ezt fogják célozni, szigorú büntetés terhe alatt, a kiszögezendő figyelmeztető táblák a Kossuth-tér, Meszes-köz, Szu- nyog-köz és Halpiactőren. Továbbá a patak lejárója, minthogy vízszerzésre tűz esetén most már nincs szükség, sőt sok tekintetben káros annak nyitva tartása : el fog záratni a közönség elől. Ami már most az öntözést illeti, a szakreferens véleménye szerint, bármennyire nélkülözzük is, teljesen lehetetlen felvágott utcákon söprőgápet, öntöző autót járatni, míg remélhetőleg a tavaszon az összes föld, űtmunkák befejezése után, a költségvetésbe már felvett öntöző autó megkezdheti áldásos működését. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani azzal a hozzáadással, hogy bármikor köteles- ségszerüen is, de készségesen állok rendelkezésedre lehetőleg rövid úton és nem hirlapilag; és csak örülni fogok, ha segítőtársra találok Benned a város közegészségügyének előbbrevi- ielében.— Kollegiális üdvözlettel: elhagy. A kisleányokat arra használja fel, hogy csomagjait hordozzák és a hegedüléshez közönséget hívjanak az egyes utcasarkokra. Ahol megfordúl a kéregető-hegedűs, mindenütt az ottani főispán vagy főszolgabíró szerencsétlenül járt rokonának nevezi magát. Heves vármegyében, Gyöngyös környékén többször megfordult. Mivel feltételezhető, hogy Lengyel Ibolya közveszélyes elmebeteg és a gyermekrablásokon kívül egyéb bűncselekmények is terhelik, Heves vármegye alispánja elrendelte a körözését. megtizedelte a lópfene ezeknek az északi községeknek állatállományát. Különösen Sírok, Tarnalelesz, Erdőkövesd és Pétervására községekben nagy a csapás. A járásban az eddig beérkezett jelentések szerint Dr. Czigler Henrik, h. ügyv. orvos. Egy 22 éves gyermekrabló leányt köröznek a hevesmegyei hatóságok Lengyel Ibolya hegedülve járja be a falvakat s elrablott kisleányok gyűjtenek neki közönséget. Irtózatos pusztítást végez a lépfene-járvány Hevesmegye északi községeiben Eddig 240 szarvasmarha és ló hullott el járványban a pétervásárai járás területén. — Három emberáldozata is van a ragálynak. — Félő, hogy az egri járásba is átcsap a veszedelmes betegség. 1928 szeptember 1. 240 állat hullott el rövid idó alatt lépfenében, ezekből 10 lő, egy sertés, a többi pedig szarvasmarha volt. A veszedelmes állatbetegség emberéletet is követelt áldozatul. Tegnap emlékeztünk meg Pál- tagi Miklós egerbaktai földműves haláláról. Ma pedig arról értesülünk, hogy Kurőczy János 76 éves siroki gazda, akinek két lovát vitte el a lépfene, a dögtéren az elhullott állat nyuzása közben maga is megkapta a fertőzést éa belehalt a borzalmas betegségbe. Erdőkövesd községben pedig egy gazda feleségét a íépfenés dögről rászállott légy megciipte és az asszonyt megfertőzte. Súlyos betegen szállították kórházba. A földművelésügyi miniszter egy állatorvos vezetése alatt segítő bizottságot küldött a pétervásárai járásba. Az egri járás hatóságai védő intézkedéseket tesznek a járvány tovaterjedésének megakadályozására. Félő ugyanis, hogy ha most nem, úgy a jövő tavasszal ide is átcsap a veszedelmes állatbetegség. Meggyilkolta férjét, apósát és barátnőiét a vagyonért. A háromszoros gyilkos özvegyasszonyt elfogta a csendőrség. Budapest, augusztus 31. Ur községben a csendőrség borzalmas hármasgyilkosság részleteit derítette fel egy özvegy- asszony öngyilkosságnak bejelentett halálával kapcsolatban. A faluban ösv. Solti Antalnénál látogatóban volt Bugyi Jánosné a tápiősülyi volt községi bíró özvegye. Soltiné délelőtt kiszaladt az utcára és kiáltozni kezdett, hogy »Bugyiné felakasztotta magát!« Az elősiető szomszédok ott is találták Bugyinét a mestergerendára felakasztva. Az orvosi vizsgálat azonban kiderítette, hogy az asszonyt előbb hurokkal megfojtották és csak azután akasztották fel. A csendőrök megállapították, hogy Bugyiné tekintélyes vagyonának örökösei Soltiné gyermekei, majd titokban kihallgatták az elfogott Soltinénak fiával történt beszélgetését. Soltiné ezután megtörve bevallotta, hogy fiával együtt ő ölte meg Bugyinét. Elmondotta, hogy kőt évvel ezelőtt a férjét is ö gyilkolta meg, de a holttestet kivitte az istállóba, ahol a lovak összetaposták és mindenki azt hitte, hogy szerencsétlenség történt. Ezelőtt három évvel pedig a vele egy kocsin utaző apósát is Soltiné ölte meg,