Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-28 / 197. szám

Előfizetési di] postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- e nap 24 fillér. ♦

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11.

♦ Hirdetések* milliméteres «ÜJ- szabás szerint

♦ számíttatnak.*

Fiszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB

XL V. év/. 197. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. augusztus 28.

Az iparosok

szolnoki naggyűlőse a panaszok jegyében folyt le. Az egyes kérdésekben eltértek a gyűlésen a vélemények, de abban egységes volt a felfogás, hogy az iparosság talán soha nem élt át olyan nehéz időket, mint az utóbbi időben és szomorúan kellett megállapítani az összes résztvevőknek, hogy a kisiparosság mai helyzete tulajdonképen lépcső az ipari proletariátus felé.

Keményen hangzik ez a megállapítás, de ma ez a helyzet. Az az önálló kisiparos, aki eddig a maga kis üzemében ha gondok között, de megtudta keresni a mindennapi szükségletét, sőt közöttük a Bzerencsésebbje egy hosszú élet munkája árán, ha mást nem, gyermekeinek kellő nevelést adhatott és ily módon gyermekei révén gondoskodhatott magáról öregsége napjaira, — ez sz iparos társadalom ma a legnagyobb kétségek között tengeti napjait.

A kisiparosság sorsa pedig egyáltalában nem lehet közömbös az egész nemzet jövőjére. Ez a hazafiasán gondolkodó, szolid erkölcsű társadalmi osztály volt a tulajdonképesi keresztény polgári társadalom, a gazdasági középrend kialakítója, városaink, sőt nagyobb községeink fejlődésében a kisiparosság képviselte az állandóságot, de ezzel párhuzamosan a kultúrát befogadó szellemet is s mint ilyen, mintegy pionírja volt a természeténél fogva konzervativebb földmíves lakosságnak. — Mint hazafi mindig előljárt e társadalmi osztály és mint adózóra is legbiztosabban számíthatott a kormányzat.

Ezt mindenki tudja és érzi. Gondoskodjon tehát mindenki, akinek módja van rá, ennek a társadalm osztálynak a megmentéséről. A magyar kisiparosságnak a hóna alá kell nyúlni végre és mag kell értenie mindenkinek, hogy az iparos társadalom elszomorító gazdasági helyzetének orvoslásával a nemzetnek éppen azon erőit gyarapítjuk, amely erők mindenkor döntő tényezők maradnak a magyar jövendő kialakulásánál.

Sky.

Eger város megrongált utcáinak újjáépítése

A jövő év tavaszán megkezdődik az utcák burkolatának helyreállítása. — Topeka, aszfalt és kiskockakő burkolatot kapnak az egri utcák. — Az állam és a vármegye is hozzájárulnak a költségekhez. Augusztusban nem lesz városi közgyűlés. — Beszélgetés Trak Géza polgármesterrel.

— Valószínűnek tartjuk, hogy a jövő, 1929. év tavaszán

az utcák újjáépítésének és helyre- állításának munkálatai megkezdődnek és még abbauaz évben be is fejeződnek.

Az Egri Népújság munkatársa itt megkérdezte a polgármestert:

hogyan, illetve mivel fogják kiépíteni az utakat?

Trak polgármester erre a következőkben válaszolt:

— ügy van tervbe véve, hogy a Deák Ferenc, Széchenyi, Rákóczi és a Sza.. ücsár.yi Lajas. utcákat

Eger, augusztus 27,

Az Egri Népújság munkatársa a város időszerű kérdéseiről beszélgetést folytatott Trak Géza polgármesterrel. A polgármester a beszélgetés során ezeket mondotta:

Ebben a hónapban nem tart közgyűlést a képviselőtestület.

— Én ugyan már ösazaálli- tottam a tárgysorozatot, mivel azonban ez a tárgysorozat oly jelentéktelen, de főleg mert most van előmunkálatban

az építendő iskolák odaítélése, a Korona szálló bútorzatának vállalatba adása, a költségvetés, a volt postaépület átalakításának vállaiatbaadása,

s ezeknek az elintézése körülbelül két hetet igénybe vesz, nem tartottam szükségesnek, hogy addig közgyűlést hívjak össze, amíg az említett fontos ügyeket a tárgysorozatba föl nem vehetem.

Az egri utcák újjáépítése.

— Utasítottam a városi műszaki tanácsos urat, hogy a vízvezetéki és csatornázási munkálatok által megrongált összes utcák újjáépítésére illetve helyre- állítására vonatkozó tervet éa költségvetést készítse el. Nekem itt az az elgondolásom, hogy a képviselőtestülettől egy ezűkebb- körű bizottság kiküldését fogom kérni ennek a nagyszabású munkának előkészítősére. Tervbe van véve az is, hogy

a városon átvonuló állami és törvényhatósági útszakaszok kiépítésének költségeihez az állam és a törvényhatóság hozzájárulását kérje a város, mint ahogy ezt már másütt is ■ikerrel megoldották a városok és ahogyan ez a múltban is történt Eger város és Haves vármegye között. A vármegye ugyanis a városon átvonuló törvényhatósági útszakaszok fenntartásának költségeihez mindig hozzájárult.

topakával építjük ki.

(A «topeke» bitumenes burkolat, nevét Topeka amerikai várostól nyerte, ahol először alkalmazták. A topeka tulajdonképen aazfalt-makadám út, — anyaga : bitumen gránitzuzalékkal. Budapesten is igen jól bevált burkolat. Szerk.)

— Ezek ugyanis oly nagy forgalmú utak, hogy ide az aszfalt-burkolat gyenge lenne. Az itt felszabaduló aszfalt-anyagot a mellékutcákhoz használjuk fel. A kis kockakővel pedig a kisebb utcákat építjük ki. Természetesen az említett szűkebbkörű bizottságnak és a'közgyűlésnek feladata, hogy a részleteket megállapítsa. A vármegyei és az állami hozzájárulás viszont indokolttá teszi a kereskedelemügyi minisztérium és a vármegyei törvényhatóság kívánságának honorálását. (k. a.)

Fogadjuk őket magyaros szeretettel!

A debreceni gyalogezredet és tüzérséget Egerben szállásolják el Az idén Eger környékén lesz az őszi nagygyakorlat, amelyen a kormányzó és a külföldi katonai attasék is megjelennek.

Eger, augusztus 27.

Kicsiny, de minden magyar embernek egészen a szívéhez nőtt honvédségünk, ebben ez évben Eger környékén tartja őszi nagy gyakorlatát. A háború előtti híres nagy Herbst-manő• verek ragyogó képe, sajnos nem elevenedik mag ezen a gyakorlaton. Nincs magyarországhoz méltó nagy hadseregünk. Egy gúzsba kötött nemzetnek Trianonban megszabott létszámú apró serege a mi honvédségünk. De a mienk, és ha kell, csodákat fog művelni ez a kis sereg i*. mert magyar. A világháború pedig bebizonyította, hogy a magyar a legjobb katona széles e világon.

Maroknyi honvédségünk daliás fiai az őszi gyakorlatra Egerbe és környékére jönnek. A debreceni gyalogezredet és a debreceni tüzérséget Egerben szállásolják el. A gyakorlat szeptember 9.-én kezdődik és mindössze tíz napig tart. Da ez el- , száliásolás munkája már most:

szerdán reggel kezdetét veszi. Az elszállásoló bizottság szerdán reggel kszdi meg városunkban a szállások kijelölését úgy a tisztek, mint a legénység részére. A szállásért minden egyes ember után a törvényben megállapított díjat fizeti a honvédség.

Egri magyarok! Egri háztulajdonosok ! Ne idegenkedjünk a katonáktól úgy mint a múltban, amikor nem volt testvérünk mindenki, aki az uralkodó egyenruháját viselte. A mi egyetlen, szenvedő édesanyánknak édes gyermeke, testvérünk ma minden katonája ennek a nemzetnek. Fogadjuk szívesen, a magyar ember, az egri magyar ember lelkesedő szeretőiével Debrecennek és a délibábot Hortobágyik derék fiait! Mint ahogy tudjuk, hogy hasonló esetben a mi szeretett katona fiainkat is szívesen fogadják Debrecenben!

Ez lesz az első nagyobb hadgyakorlat Csonkamagyarorszá- gon. A gyakorlatot megszemléli

/